Jó hírek az euróövezetből Cikk
Hatéves csúcsra gyorsult áprilisban az euróövezet gazdasági teljesítményének a növekedési üteme az IHS Markit gazdaságkutató intézet vállalati beszerzési menedzserek körében végzett felmérése szerint.
Hatéves csúcsra gyorsult áprilisban az euróövezet gazdasági teljesítményének a növekedési üteme az IHS Markit gazdaságkutató intézet vállalati beszerzési menedzserek körében végzett felmérése szerint.
Nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén, viszont a korábban árt 2,4 százalékról 2,6 százalékra módosította az ez évi inflációs előrejelzését, 2018-ra és 2019-re pedig 3 százalékot fogyasztói áremelkedést jelez előre.
Az idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
Két százalékkal gyarapodott 2016-ban a magyar gazdaság, miközben az ipari termelés 0,9 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Idén 3,5 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság a ma Brüsszelben közzétett esedékes téli gazdasági előrejelzése szerint. A bizottság közzétette az euróövezetre vonatkozó GDP-előrejelzését is. Eszerint az euróövezetben idén 1,6 százalékos, 2018-ban pedig 1,8 százalékos növekedést vár a bizottság. Az Európai Bizottság prognózisa az új amerikai adminisztráció egyelőre még tisztázatlan politikai szándékaiban és a Brexit-tárgyalások kimenetelében látja az európai gazdasági növekedés legnagyobb kockázatait.
Változatlanul, 0,9 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az alapkamatot mai ülésén, és nem változtatott a kamatfolyosó kondícióin sem. Az alapkamat tartása megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Jövőre 3,5-4 százalék között bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartja 3 százalékos GDP-növekedési prognózisát. Fennmaradnak a laza monetáris kondíciók, de az MNB fontosnak tartja a forintárfolyam stabilitását is – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának mai ülésén.
A harmadik negyedévben 2,2 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte második becslés alapján kedden kiadott részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A november 15-én közölt első becslés még 2 százalékos növekedési ütemet jelzett a második negyedévi 2,8 százalék után. A korábban közölt index revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza. Az előző negyedévhez viszonyítva változatlanul 0,2 százalékkal emelkedett a GDP.
Az előzetes statisztikai adatok szerint a harmadik negyedévben két százalékkal nőtt a gazdaság az előző év hasonló időszakához képest. A bővülés húzóereje a mezőgazdaság és a szolgáltatások voltak – közölte az NGM.
Az elkövetkező években tartósan három százalék fölötti gazdasági növekedést elősegítő gazdaságélénkítő tervet dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – közölte a tárca államháztartásért felelős államtitkára beszélt a Magyar Hírlapnak adott, a lap keddi számában megjelent interjúban.
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű – írja legfrissebb prognózisában a GKI.
A feltételezett 2,0 százalékos GDP-arányos deficit-célnál kedvezőbb hiányráta alakulhat ki az idén. 2016. év végére 74,5 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság, 2017 végére pedig elérheti a 73,4 százalékot – többek között ez is kiderül az MNB költségvetési jelentéséből.
Az előzetes adatok alapján a második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánk GDP-je, ami jóval meghaladta a piaci szereplők várakozását. Az első negyedév gyengébb eredményét egyszeri tényezők okozták, mert április és június között szinte minden szektor jól teljesített. Az év első felében összességében így 1,7 százalékos volt a növekedés üteme – foglalta össze a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által ma kiadott jelentésből, amely a 2015-re vonatkozó első becslést tartalmazza.
A kormány prognózisához hasonlóan látja friss jelentésében a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán az OECD legfrissebb országjelentését kommentálva az MTI-nek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől