Romló növekedési kilátások

Megosztás Tetszik

A magyar gazdaság növekedési üteme 2015. IV. negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, s több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát. A régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt. Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.

Az EU előrejelzése szerint a régió 11 országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb. Az OECD február közepén a novemberi 0,3 százalékpontos csökkentés után újabb 0,3 százalékponttal, 3 százalékra csökkentette a világgazdaság 2016-ban várható növekedési ütemét. A nemzetközi szervezet ezért az állami beruházások növelését és a szerkezeti reformok végrehajtását sürgeti; mindenekelőtt az eurózónában. Az OECD szerint az eurózóna gazdasága idén lassulva, alig 1,4 százalékkal növekszik, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság két héttel korábbi előrejelzésénél. Ez nyilvánvalóan kedvezőtlen jel a magyar kivitel és általában a gazdaság számára. Ráadásul a nemzetközi politikai kockázatok továbbra is jelentősek, növekszik a kétsebességes EU létrejöttének valószínűsége. Ez főleg hosszabb távon rontaná Magyarország perspektíváját.

A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka azonban nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz. Ez utóbbi oka az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága. Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat, 2,5-3 százalék körül lehet a kissé erősödő bérkiáramlás, valamint az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb (0,8 százalék körüli) áremelkedés miatt. A kormányzat az EU-transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és az MNB növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést. Ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás. Tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél több mint 300 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Az EU által figyelt GDP-arányos hiány viszont a vártnál kedvezőbben (2 százalék körül) alakult. Ugyanakkor az állami intézmények növekvő kifizetetlen számlái, az általuk nyújtott − például egészségügyi és oktatási szolgáltatások − vészesen romló színvonala igencsak viszonylagossá teszi ezt az eredményt.

Az MNB számításai szerint a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2014 végi 76,2 százalékról 2015 végére 75,5 százalékra csökkent. Csakhogy eközben a költségvetési tartalékokat a szokásos évközi szinthez viszonyítva a GDP mintegy 2,5 százalékával, sőt az egy évvel korábbi, ugyancsak mesterségesen leszorított szinthez képest is bő 1 százalékponttal csökkentették. Vagyis e kreatív módszerek alkalmazása nélkül az államadósság aránya növekedett volna. Idén viszont mérsékelheti a „trükközési igényt” az EU által felfüggesztett kifizetések legalább egy részének megérkezése. A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli államháztartási hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet. A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9 százaléka körül lehetett a folyó fizetési mérleg magas aktívuma és az EU-források rekord mértékű beáramlása következtében. 2016-ban az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. 2015-ben folytatódott a tőke kiáramlása, a tőkeexport mintegy 0,4 milliárd euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható.