Mennyi lesz a nyugdíjprémium, ki jogosult rá? Többféle nyugellátás esetén többszöröződik-e ez az egyszeri juttatás? Összefoglaltuk a minap megjelent 568/2021. kormányrendelet részleteit.
Az utóbbi hetekben nagy port kavart, hogy a rendkívül erős gazdasági növekedés okán 2021 őszén rekordösszegű, akár 80 000 forintra rúgó nyugdíjprémiumot kaphatnak az idősek. Ennek apropóján a Bankmonitor.hu körbejárta, mit érdemes tudni a nyugdíjprémiumról, illetve azt is megvizsgálták, van-e reális esély arra, hogy a nyugdíjprémium révén érdemben, fenntarthatóan javuljon az idősek anyagi helyzete.
A második negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adat szerint 17,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette ma első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2019. második negyedévinél 2,2 százalékkal volt nagyobb a GDP a nyers adatok szerint. A koronavírus-járvány az adatok megbízhatóságát is befolyásolja, amelyek befolyásolhatják a későbbi revíziók mértékét – tette hozzá a KSH.
A második félévben visszatér a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami kedvezően hat a fogyasztásra és a GDP-növekedésre, de egyben az infláció emelkedésének kockázatát is erősíti – ezt a következtetést vonták le a legfrissebb statisztikai adatokból az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Az előzetes adatok szerint 788 milliárd forint, a GDP 6,1 százaléka volt a kormányzati szektor 2021. I. negyedéves hiánya, közölte honlapján a KSH. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 664 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5,1 százalékponttal romlott. Az egyenleg változása a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott. A jelentős romlás a Covid19-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye.
Felfelé javította az első negyedévi GDP mutatókat kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Magyarországon a bruttó hazai termék volumene 2,1 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi első negyedévinél, ami 0,2 százalékkal kisebb visszaesés az első becslésben jelzettnél.
Javította idei gazdasági növekedési előrejelzését Magyarországra vonatkozóan az OECD a járvány során nyújtott gazdaságvédelmi támogatások és a magas átoltottság pozitív hatásait nyugtázva.
Szokás politikusi megnyilvánulásokban a nemzetgazdaság egyik alappilléreként utalni a mezőgazdaságra. Az agrárium és azon belül is a magyar gazdák támogatása a mindenkori kormány gazdasági stratégiájának szerves részét alkotta. A támogatások túlnyomó részét azonban jelenleg mégis az EU biztosítja. Az évi 450 milliárd forint közvetlen támogatás, valamint az agrár- és vidékfejlesztési forrásokon keresztül adott évi átlagos 300 milliárd forint igen jelentős eszköz lehetne az agrárgazdaság modernizációjára, versenyképességének javítására, olvasható a GKI Gazdaságkutató elemzésében.
Magyarország bruttó hazai terméke 2021 I. negyedévében a nyers adatok szerint 2,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,9 százalékkal nőtt, tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves gyorstájékoztatójában.
Az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz mérve – a nyers adat szerint – 2,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 2 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben – közölte ma első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Költségvetési Tanács (KT) azt szeretné, ha a kormányzat – amennyiben mód nyílik rá – csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolja a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.
A globális átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent Magyarországon a csődök száma tavaly az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai újra ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamatláb 0,60 százalékon, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlábának 1,85 százalékon és az egynapos jegybanki betét kamatlábának mínusz 0,05 százalékon tartása mellett – derül ki a március 23-ai ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tett közzé az MNB a honlapján.
Az előzetes adatok szerint 3870 milliárd forint, a GDP 8,1 százaléka volt a kormányzati szektor 2020. évi hiánya. Az egyenleg az előző évhez képest 2882 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett kedvezőtlenebb. A jelentős romlás a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye, írja gyorsjelentésében a KSH.
Magyarország az uniós tagállamok átlagához képest hamarabb lehet túl a koronavírus-járvány okozta válságon a kormány által meghozott gazdaságvédelmi, illetve az újraindítást ösztönző intézkedések eredményeképpen – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) mai online tanácskozását követően.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték