104 találat a(z) Art. cimkére

Önellenőrzési pótlék számítása Kérdés

Egy szállítmányozó cég az alapítástól áfa-önellenőrzéseket végez. Egyik időszakban sincs áfafizető pozícióban, mert negatív elszámolandó adója keletkezett a negyedéves bevallási időszakokban. 2010. óta nem igényelte vissza az áfát, hanem a következő időszakra átvihetőként görgette. Most 2014. harmadik negyedévében egyösszegben szeretné visszakapni a 2010. második félévtől kezdődő időszakok során felhalmozódott áfát. Az önellenőrzési pótlék számításával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben az önellenőrzési bevallásban az eredeti időszaki bevalláshoz képest kötelezettség-növekedés keletkezik, vagyis csökken a következő időszakra átvihető áfa összege, akkor önellenőrzési pótlékot kell-e felszámítani? Egyszerre adjuk be az összes önellenőrzési bevallást a 2014. harmadik negyedévi bevallással, és az összes önellenőrzés és bevallás eredményeként áfát fog visszaigényelni. Ha nem mentesül az önellenőrzési pótlék alól, akkor alkalmazhatja az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályát, hogy mivel összességében fizetendő áfája nem keletkezett, csak 5000 forintig kell megfizetni és bevallani az önellenőrzési pótlékot, ha az áfa pénzügyileg rendezve volt az adófolyószámlán? A cégnek befizetendő adója nem keletkezett. Az igaz, hogy maximum hároméves időtávlatban kell önellenőrzési pótlékot számítani? Ezt hogyan kell alkalmazni? Tehát a 2011. első negyedévi bevallásra vonatkozóan 2011. 04. 21-étől kell számítani az önellenőrzési pótlékot 2014. 04. 21-éig? Köszönettel.

Ezt nem teheti meg a NAV: lehet, hogy túllőtt a célon? Cikk

Kötelezheti-e a magyar adóhatóság egy külföldi illetőségű cég magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonosát arra, hogy mutassa be a külföldi cég könyvelését? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Kevesebb társasági adóelőleget fizetne? Így teheti meg Cikk

Gyakran szembesülnek az adózók a társasági adóbevallás benyújtását követően azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a bevallással érintett időszak adóteljesítménye alapján akár jelentős mértékben is megnövekedhet a továbbiakban fizetendő társasági adóelőleg összege, rontva a cég likviditási helyzetét. Az adózóknak azonban lehetőségük van arra, hogy az adóelőleg mérséklését kérjék az adóhatóságtól.

Kapcsolt vállalkozások – helyi adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két cég a tulajdonosi kört tekintve kapcsolt vállalkozás lehetne, de semmiféle üzleti kapcsolat nincs köztük, ezért az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a kapcsolt vállalkozás ténye nincs bejelentve. Mindkét cégnél az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege több, mint a nettó árbevétel 50 százaléka. Kérdésem, hogy a helyi adót együttesen vagy cégenként külön-külön kell megállapítani?

Így lehet megúszni az adófizetést: mit mond az új elévülési szabály? Cikk

Milyen módon számítandó az Art. szabályozásában szereplő – bírósági eljárás miatti – 6 hónapos elévülés? Az eredeti elévülési időponthoz kell hozzáadni a 6 hónapot (például 2012. 12. 31. volt a 2007. 1-11. havi bevallások elévülési ideje, és ez hosszabbodik meg hat hónappal 2013. 06. 30-ára, vagy a bírósági eljárás lezárásának időpontjához kell hozzáadni a nyugvás idejével együtt? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt,. vezérigazgatója válaszolt.

Kapcsolt vállalkozás/tagi kölcsön Kérdés

A 2014.04.30-i cikkükben - Tagi kölcsön többségi tulajdonostól... - leírtak alapján a kérdésem az lenne, hogy mikor lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a vállalkozás és a magánszemély között kapcsolt viszony állhat fenn? Tehát, ha pótoljuk a a NAV felé a bejelentést, visszamenőleg milyen dátumot kell figyelembe venni? 2009. évet, vagy 2010-et? Vagy a bejelentés dátuma a változás hatálybalépése?

Ezt a törvényt is felülírta az NGM egy rendelettel: mi jöhet még? Cikk

Az adózás rendjéről szóló törvénybe (Art.) is ütközik a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelete – hívta fel az Adózóna.hu figyelmét olvasónk.

Kényszertörlés adókötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk kapott egy végzést a cégbíróságtól, amelyben felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül gondoskodjon a cég iratainak elhelyezéséről, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a bíróságnál igazolja. A kényszertörlést végelszámolás előzte meg, arról az időszakról beküldtük a bevallásokat és a beszámolókat, valamint a kényszertörlés megindításának napját megelőző nappal is elkészültek a bevallások és a beszámoló. Milyen kötelezettsége van még a cégnek az Art. szerint? Az iratőrzésről elég egy nyilatkozatot küldeni a cégbíróságnak? Szíves válaszukat előre is köszönöm.

Súlyosítási tilalom Kérdés

A napokban ezt a kérdést tettem fel a NAV ügyfélszolgálatának: T.Cím! I.fokú adóhatósági határozatban megállapított adóbírság mértékének megfellebbezése esetén él-e a súlyosítási tilalom? Válaszukat elore is köszönöm. Gyula, 2013.11.08. Tisztelettel: Óré András Ezt a választ kaptam: Tisztelt Óré András Úr! Elektronikus úton érkezett, tájékoztatást kérő levelére az alábbi választ adom: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató munkája az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (5) bekezdésének előírásán alapszik, mely szerint az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adóhatóság tehát a törvények megtartásához szükséges tájékoztatás adására kötelezett, a tájékoztatásában foglaltak alkalmazása azonban nem kötelező, az önadózás rendszerében az adózó feladata és felelőssége az adókötelezettségeinek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelő teljesítése alapvető elv, hogy az adóhatóság segítse elő az adózó jogkövető magatartását, korrekt adózását. Nem minden tartozik azonban az általános tájékoztatás körébe. Az adóellenőrzés és a hatósági eljárás során ugyanis már az adózó helyes adózásának ellenőrzése folyik, így jellegéből adódóan a tájékoztatási kötelezettség sokkal szűkebb terjedelmű. Lényegében azokra a jogosítványokra és tilalmakra korlátozódik, amelyekkel az adózó az eljárás során élhet, illetve már nem élhet (pl. önellenőrzés), és figyelmeztetést jelent a törvényben meghatározott kötelezettségekre, jogorvoslati lehetőségekre. Az adózóra adóbírság kiszabására hatósági eljárás során kerül sor, ami konkrét ügy, így azzal kapcsolatban már általános tájékoztatási kötelezettsége hivatalunknak nincs. Az adóhivatal bírságolási gyakorlata egyébként sem tartozik az adózók törvények megtartásához szükséges ismereteinek körébe, mivel jogkövető magatartás esetén bírságot az állami adóhatóság nem szab ki. Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását. Tisztelettel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Azt gondolom,hogy a válaszuk nem korrekt, hiszen én csak azt kérdeztem, hogy a Ket-ben illetve az art-ban leírtakat hogyan értelmezzük, hiszen van egy olyan rész a Ket. magyarázó szövegében, hogy "A súlyosítási tilalomról a Ket. – tekintettel a számos eljárási szabályra – csak a méltányossági jogkörben döntés (határozat vagy végzés) esetére ír elő megengedő jellegű szabályt, a következők szerint: „A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg.” Itt értelmezhető-e a mérlegelési jogkör, hiszen az I. fokú adóhatóság dönti el, hogy az eset összes körülményeire tekintettel milyen mértékű adóbírságot szab ki. Az Art magyarázat viszont ezt írja: Az Art. súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezése ellenőrzést követő határozatra vonatkozik: „Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.” A szabályozás tárgya tehát az a konkrét ellenőrzés, amelyet például adóhiány, vagy akár önálló adóbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelező határozat követ. Az adóhatóság az ellenőrzés célját a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Értelemszerű, hogy a súlyosítási tilalom csak azokra a határozatokra vonatkozhat, amelyek jogot, kötelezettséget állapítanak meg. Az Art. rendelkezésének értelmezése szerint a szóhasználat kizárja a végzést (azzal, hogy nem is említi) a súlyosítási tilalom érvényesülési köréből. Ennek indoka, hogy a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A súlyosítási tilalom – hatását tekintve – nem más, mint a felülbírálat terjedelmének korlátozása. Ezért érdemes sorra venni, hogy a rendelkezés értelmében melyek lehetnek azok az új határozatok, amelyek az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatják meg: fellebbezést követő másodfokú határozat, felügyeleti intézkedés, ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés, felülellenőrzés. Fellebbezés A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ebből viszont arra következtetek, hogy csak jogerőre emelkedett határozatok esetén lép életbe a súlyosítási tilalom. Akkor viszont már nem lehet fellebbezni...Akkor, hogy is van ez? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel:Óré András

Meddig terjed a könyvelői felelősség? Cikk

Mire vonatkozhat a könyvelői felelősség? Saját érdekében meddig kell megőriznie egykori ügyfelének iratait? Olvasói kérdésre szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

Így megy a felülellenőrzés Cikk

Van-e lehetőség felülellenőrzésre olyankor, ha az adózó az adóhatósági vizsgálat során már tisztázta magát? Mi a gyakorlat és mit mond a jog? Milyen lehetőségei vannak az adózónak és milyen jogosítványai az adóhivatalnak?

Túl alacsony vagy túl magas az ár? - adóhatósági túlkapások Cikk

Annak ellenére, hogy a jogszabályok (például a Számviteli törvény vagy az Áfa törvény) egyértelműen meghatározzák azokat a tárgyi feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy számla befogadható lehessen a könyvelésbe, illetőleg az áfa levonásba helyezhető lehessen, e törvények egyértelmű előírásaitól elrugaszkodónak látszó kritériumokat követel adóhatóság a vizsgálataiban.

Ezért helyezhették hatályon kívül az Art. egyik paragrafusát Cikk

Január elsejével hatályon kívül helyezték az Art. 130. paragrafusát. Van sejtésünk, mi lehetett a jogalkotói szándék.

Készpénzfizetés szabályozása: kinek kell résen lenni? Szakértői Kommentár

A készpénzfogralom szabályozásáról szóló cikksoroztunk befejező részében azt tisztázzuk, hogy mely szerződésekre vonatkozik a szabályozás,

Ezeket kell tudni a készpénzforgalom szabályozásáról 2013-ban Szakértői Kommentár

Ma még nem tudni, hogy kiállja-e az alkotmányosság próbáját a készpénzforgalom szabályozása érdekében 2013. január 1-jén életbe lépett szabály. Mindaddig azonban, amíg hatályban vannak a rendelkezései, az adózóknak teljesíteniük kell ezzel kapcsolatos adókötelezettségeiket. A vonatkozó jogszabályi rész tömörsége miatt azonban az nem is annyira egyszerű; ehhez kívánunk támpontokat adni három részből álló cikksorozatunkkal.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfabevallás az özvegyi jogon folytatott vállalkozónál

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Pénztárgépbe be nem ütütt forgalom

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Visszamenőleges számlázás teljesítési dátuma

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink