Ezt nem teheti meg a NAV: lehet, hogy túllőtt a célon?

Megosztás Tetszik

Kötelezheti-e a magyar adóhatóság egy külföldi illetőségű cég magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonosát arra, hogy mutassa be a külföldi cég könyvelését? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

„Cégünk szlovák székhelyű cég. Magyarországon semmiféle telephellyel, vagy székhellyel nem rendelkezik, Magyarországon tevékenységet nem végez, magyar adószáma nincsen. A cég ügyvezetője magyarországi illetőségű, itt lakik, itt él. A magyar adóhatóság a cég ügyvezetőjének lakására idézést bocsátott ki. Végzésében kötelezi a magyar ügyvezetőt, hogy a cég képviselője a cég könyvelését bocsássa a magyar adóhatóság rendelkezésére, mert a cég ellen az Art 87. § (1) c) pontja szerinti egyes adókötelezettségek vizsgálata, továbbá a d) pont szerinti adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés van folyamatban. Meglepődtünk rajta. Valóban jogosan kéri be a magyar adóhatóság a magyar ügyvezetőtől a szlovák cég könyvelését? Véleményünk szerint a cég felett a magyar adóhatóságnak semmiféle joghatása nincsen csak azért, mert az ügyvezető magyar illetőségű. A szlovák cég önálló jogi személy, véleményünk szerint a jogos az lenne, ha a magyar adóhatóság megkeresné a szlovák adóhatóságot, aki már jogosan kérné be ezen adatokat. Hogyan tudjuk törvényesen elhárítani a magyar adóhatóság megkeresését, hiszen büntetéssel és rendőri elővezetéssel fenyegetőzik, miközben véleményünk szerint jogtalan a kérése, úgy, hogy közben semmiféle retorzió ne érje az ügyvezetőt?” – kérdezte olvasónk.

Verbai Tamás válaszában elöljáróban ismertette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) vonatkozó rendelkezéseit. A törvény 3. paragrafusa (1) bekezdésének a) pontja szerint Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Art. 92. § (12) bekezdése alapján, ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresése postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.

A fentiek alapján – amennyiben a magyar adóhatóság joghatóságát, illetve hatáskörét és illetékességét semmilyen egyéb, a kérdésben nem említett körülmény nem alapozza meg – abban az esetben, amint arra a kérdező is helyesen utalt, a magyar adóhatóságnak nincs joghatósága a szlovákiai cég tekintetében, azaz nem kedvezményezhet vele szemben az Art. szerinti adóellenőrzést, még abban az esetben sem, ha annak ügyvezetője magyar illetőségű személy.

Így amennyiben általa vizsgált cég és a kérdés szerinti szlovák adózó közötti gazdasági tevékenység részleteit kívánja feltárni a szlovák társaság oldalán, akkor a szlovák adóhatósághoz kell nemzetközi megkereséssel (úgynevezett SCAC) fordulnia.