104 találat a(z) Art. cimkére

AKCENTA bejelentés Kérdés

ÁNYK eBEV nyomtatni, nem nyomtatni Kérdés

De minimis, csoportmentességi támogatás helyesbítése Kérdés

Taxisok: nyugtaadási kötelezettség megsértése Cikk

Nemrégiben jelent meg az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvény, amely többek között a személyszállítási szolgáltatást végzők nyugtaadási kötelezettségének megsértésével kapcsolatos rendelkezést is tartalmaz.

Kapcsolt vállalkozás bejelentése II. Kérdés

Könyvelőként meddig kell megőrizni az ügyfelek dokumentumait? Cikk

Olvasónk azzal a problémával szembesült, hogy ügyfele teljes iratanyagának törlését kérte. Köteles a könyvelő a könyvelési anyagok megőrzésére? Ha igen, akkor mennyi ideig szükséges ezeket az iratokat akár papír alapon, akár digitálisan tárolni? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Társaságiadó-előleg módosítása esetén a nettó adótartozás értelmezése Kérdés

Készpénzfizetési korlát: mikor számítsuk egybe az ügyleteket? Cikk

Cikkünk első részében megvizsgáltuk, hogy kire, milyen ügyletekre, milyen szerződésekre vonatkozik a készpénzfizetési korlát, és kire, milyenekre nem; most pedig arra keresünk választ, hogy mikor kell egybeszámítani az ügyleteket, és mikor vizsgálhatjuk külön azokat a készpénzfizetési korlát szempontjából.

Változások az adóeljárásban 2020-ban Cikk

Az adózás rendjét érintő, 2020-ra tervezett módosítások egy lapon sem említhetők a 2018-ban hatályba lépett fundamentális változásokkal. Az akkori koncepcióváltás és kodifikáció miatt azonban a korábbi adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) helyett három törvény tanulmányozására van szükség ahhoz, hogy a vonatkozó szabályokat megismerjük.

Bankkártyás fizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Art. 38. § (3a) bekezdése szerint, ha egy pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. A fenti jogszabályhellyel kapcsolatban azt szeretnénk megkérdezni, hogy a bankkártyás vagy a hitelkártyás fizetés készpénzes kifizetésnek minősül, vagy nem kell beleszámolni a fenti teljesítési határba? A NAV honlapján az olvasható, hogy – az Art. alkalmazásában – csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek (NAV 3002/2013. útmutató). Így igaz az a feltételezés, hogy a bankkártyás, hitelkártyás fizetést nem kell a készpénzes teljesítésekhez beszámítani, így arra (azzal történő fizetésekre) nem vonatkozik a hivatkozott jogszabály? Tisztelettel: Erika

AB: nem alaptörvény-ellenes az Art.100. § (4) bekezdése Cikk

Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2017. december 31. napjáig hatályos 100. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt – olvasható az alkotmanybirosag.hu-n.

Útmutató jelent meg a NAV bírságolási gyakorlatáról Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3006/2018. számon útmutatót adott ki a NAV-nak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján történő bírságolási gyakorlatáról.

Nem releváns kérdés a nyilatkozattételben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy adózónál bevallások utólagos ellenőrzését folytat az állami adóhatóság. Nyilatkozattételre szólították fel az adózó könyvelőjét. A NAV által feltett kérdések nagy részénél a könyvelő úgy érzi, hogy azok nem, vagy csak áttételesen kapcsolódnak az eredeti áfavizsgálathoz, az adózó személyéhez. Például: "Adózó kapcsolatban állt a vizsgált időszakban 'A' céggel. 'A' cég rendszeresen utalt a könyvelőnek, mint magánszemélynek (nyilatkozatot tevőnek). 'A' cég milyen jogcímen, milyen szerződés, dokumentum alapján utalt, mi lett az átutalt összeg sorsa?" Van-e a könyvelőnek (nyilatkozatot tevőnek) jogorvoslati, panasztételi, avagy információkérési (miért tették fel ezt a kérdést?) lehetősége az általa nem relevánsnak megítélt kérdésekkel kapcsolatban? Megtagadhatja-e az ilyen kérdésekre adott válaszait a könyvelő, ennek milyen szankciói lehetnek? Van-e ez irányú változás a 2018 előtti, és a most hatályos Art. rendelkezéseiben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Adóellenőrzés 2018: alapszabályokat rejtett rendeletbe a kormány Cikk

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air. 2017. évi CLI.) említés szintjén megjegyzi, hogy az adóellenőrzés részletszabályait egy kormányrendelet fogja tartalmazni. Nem gondoltuk azonban, hogy a legfontosabb szabályokat nem a törvényben, hanem a kormányrendeletben találjuk, amelyeket a 2018-tól induló, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ezzel a legfontosabb adójogszabályokat elég a kormánynak módosítania, nem kell hozzá az Országgyűlés. A rendeletbe kerültek át például a becsléssel kapcsolatos szabályok is.

NAV-útmutató az elektronikus ügyintézés szabályairól Cikk

Január 1-jétől valamennyi adózó számára teljes egészében, a teljes eljárási folyamatban elektronikus úton intézhetővé váltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) érintő ügyek (ideértve az adóval, illetékkel, jövedékkel és vámmal kapcsolatos ügyeket). A NAV részletes tájékoztatót tett közzé honlapján az ügyintézés általános szabályairól, amelyben azt is megerősíti, hogy a cégkapu-regisztrációra kötelezett gazdálkodó szervezetek 2018. december 31-éig továbbra is használhatják a képviselők elektronikus ügyintézési tárhelyét.