Ez van, ha katás bt.-t év közben éri a nagy bevétel

Megosztás Tetszik

Vajon a bt. szerencséje vagy az adóhivatalé, ha katás bt-nek év közepén hull ölébe egy álomszerződés, álombevétellel, könyvelőjének persze csak ősszel szól. Jóval túllépi így a 6 millió forintos bevételi határt, sőt a helyzet azzal is bonyolódik, hogy az EU-ból jött a megbízatás. És akkor még az áfáról nem is beszéltünk. Dr. Verbai Tamás jogász segít kibogozni a szálakat.

Olvasónk leveléből az derül ki, hogy ő a katás bt. könyvelője:

„Katás bt. alanyi mentes fő tevékenysége szakorvosi tevékenység. 2015. június 29-én elérte a 6 millió forintos árbevételt, amit nem jelentettünk be, mivel azt november hónapban jelezte a vállalkozás. Akkor derült ki, hogy gyógyszerkutatásra kötött szerződést egy angol céggel. Oda számlázott. Mivel ez is novemberben derült ki, gyorsan kértem EU-s adószámot a bt.-nek. Az angol partner rendelkezik EU-s adószámmal. Mi az eljárás, hogyan tudjuk visszamenőleg rendezni az ügyet? Bejelentem, hogy elérte az árbevételhatárt? A katából nem akar kilépni, mivel jövőre nem lesz ilyen árbevétele. Hogyan tudom az A60-ast és az áfabevallást beadni?”

Dr. Verbai Tamás jogász arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható egzakt válasz. Ugyanakkor sok katás vállalkozás érintett lehet abban, hogy év közben eléri az éves bevételi határt. Jó tudni, mivel kell akkor számolnunk.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kata-törvény) 8. §-ának (6) bekezdése alapján azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

A kata-törvény 11. § (3) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet követő év február 25. napjáig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 22. §-ának (5) bekezdése értelmében (...) az alanyi adómentességet választó adóalany (...) közösségi adószáma megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve tőle szolgáltatást vesz igénybe.

Az Art. I. számú melléklete B/3. pontjának d) alpontja szerint
–        az alanyi adómentességet választó adóalany,
–        kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany,
–        valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az áfabevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 37. § (1) bekezdése szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Az áfatörvény 193. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében.

Az áfatörvény 195. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az (1) bekezdéstől eltérően a 193. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, az a)-d) pontokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására.

A fentieket értelmezve a kérdés szerinti adózó egy Közösségen belüli adóalany részére nyújtott szolgáltatást, amelynek a teljesítési helye, így a szolgáltatást igénybe vevő illetősége szerinti ország lesz (Egyesült Királyság), így arra nem terjed ki az áfatörvény hatálya, ezért az ügylettel kapcsolatos adókötelezettségek tekintetében az angol adójogszabályok adhatnak eligazítást.

A kérdés szerinti kata-alanyisága kapcsán ugyanakkor fontos, hogy bár ezen bevétel is beleszámítandó a katáss bevételekbe, ám e tekintetben a hatmillió forintos összeghatár átlépése nem eredményezi a kata-alanyiság megszűnését, hanem a fent idézett jogszabályi rendelkezések szerint az ezen összeg feletti bevétele után a 40 százalékos mértékű adó terheli az adózót, amelyet az adóévet követő év február 25. napjáig köteles bevallani és megfizetni.

A kérdés szerinti adózó alanyi mentes státuszát illetően pedig arról tájékoztatjuk a kérdezőt, hogy az áfatörvény hivatkozott rendelkezései értelmében a külföldre teljesített szolgáltatások esetében nem járhat el alanyi adómentes minőségében az adózó, így bár valóban adó áthárítása nélkül kell kiállítania a számláját, azonban erre nem az alanyi mentességre, hanem az ügyletnek az áfatörvény területi hatályán kívüli voltára tekintettel kerül sor. Ennél fogva azonban az ezen ügylet ellenértéke nem számítandó be az áfatörvényben meghatározott hatmillió forintos limitbe, tehát – ha egyéb körülmény ezt nem indokolja – ennek okán az adózó nem veszítheti el alanyi adómentes státuszát sem.

A kérdés szerinti adózót ugyanakkor – ahogy azt a kérdező helyesen jelezte – áfabevallási kötelezettség terheli ezen ügyletre tekintettel, amelyről az ügylet teljesítését követő hónap 20. napjáig 15A60. számú Összesítő nyilatkozatot kellett volna benyújtania, amelyet annak elmaradása okán önrevízió útján pótolhat az adózó.