128 találat a(z) Art. cimkére

Cikk

Vajon a bt. szerencséje vagy az adóhivatalé, ha katás bt-nek év közepén hull ölébe egy álomszerződés, álombevétellel, könyvelőjének persze csak ősszel szól. Jóval túllépi így a 6 millió forintos bevételi határt, sőt a helyzet azzal is bonyolódik, hogy az EU-ból jött a megbízatás. És akkor még az áfáról nem is beszéltünk. Dr. Verbai Tamás jogász segít kibogozni a szálakat.

Cikk

Adószám-felfüggesztés, majd kényszertörlés. Nem elég, hogy adótartozás is terheli a céget, még az is kérdés, hogy a tulajdonosnak a felszámolásig kell-e maga után adót és a járulékot fizetnie? Olvasónknak dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.

Cikk

Korábbi évekre vonatkozó építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

Kérdés

Szeretném megkérdezni, hogy hol találhatnék Art. iratmintákat? Ket. szerinti iratmintákat találtam, de az is elavult.

Cikk

Külföldi partner készpénzben fizet be a pénztárba. Erre az ügyletre nem vonatkozik a 1,5 millió forintos értékhatár? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. közbenső mérleg alapján december utolsó napjaiban osztalékelőleget fizet ki a tagjainak. A tagok kizárólag belföldi magánszemélyek. Az osztalékelőleg nettó összege magánszemélyenként meghaladja a 2 millió forintot és a kifizetés készpénzben pénztárból történik. Kérdésem, hogy jól értelmezzük az Art. 17. § (9) bekezdését, miszerint ebben az esetben – bár a kifizetés készpénzben a 2 millió forintot meghaladja – nem kell jelenteni az adóhatóság felé a kifizetés tényét, mivel az osztalékelőlegben részesült magánszemélyek ebben a minőségükben vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek? Köszönettel: Szabóné S. Ildikó

Kérdés

Egy szállítmányozó cég az alapítástól áfa-önellenőrzéseket végez. Egyik időszakban sincs áfafizető pozícióban, mert negatív elszámolandó adója keletkezett a negyedéves bevallási időszakokban. 2010. óta nem igényelte vissza az áfát, hanem a következő időszakra átvihetőként görgette. Most 2014. harmadik negyedévében egyösszegben szeretné visszakapni a 2010. második félévtől kezdődő időszakok során felhalmozódott áfát. Az önellenőrzési pótlék számításával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben az önellenőrzési bevallásban az eredeti időszaki bevalláshoz képest kötelezettség-növekedés keletkezik, vagyis csökken a következő időszakra átvihető áfa összege, akkor önellenőrzési pótlékot kell-e felszámítani? Egyszerre adjuk be az összes önellenőrzési bevallást a 2014. harmadik negyedévi bevallással, és az összes önellenőrzés és bevallás eredményeként áfát fog visszaigényelni. Ha nem mentesül az önellenőrzési pótlék alól, akkor alkalmazhatja az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályát, hogy mivel összességében fizetendő áfája nem keletkezett, csak 5000 forintig kell megfizetni és bevallani az önellenőrzési pótlékot, ha az áfa pénzügyileg rendezve volt az adófolyószámlán? A cégnek befizetendő adója nem keletkezett. Az igaz, hogy maximum hároméves időtávlatban kell önellenőrzési pótlékot számítani? Ezt hogyan kell alkalmazni? Tehát a 2011. első negyedévi bevallásra vonatkozóan 2011. 04. 21-étől kell számítani az önellenőrzési pótlékot 2014. 04. 21-éig? Köszönettel.

Cikk

Kötelezheti-e a magyar adóhatóság egy külföldi illetőségű cég magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonosát arra, hogy mutassa be a külföldi cég könyvelését? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Cikk

Gyakran szembesülnek az adózók a társasági adóbevallás benyújtását követően azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a bevallással érintett időszak adóteljesítménye alapján akár jelentős mértékben is megnövekedhet a továbbiakban fizetendő társasági adóelőleg összege, rontva a cég likviditási helyzetét. Az adózóknak azonban lehetőségük van arra, hogy az adóelőleg mérséklését kérjék az adóhatóságtól.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két cég a tulajdonosi kört tekintve kapcsolt vállalkozás lehetne, de semmiféle üzleti kapcsolat nincs köztük, ezért az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a kapcsolt vállalkozás ténye nincs bejelentve. Mindkét cégnél az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege több, mint a nettó árbevétel 50 százaléka. Kérdésem, hogy a helyi adót együttesen vagy cégenként külön-külön kell megállapítani?

Cikk

Milyen módon számítandó az Art. szabályozásában szereplő – bírósági eljárás miatti – 6 hónapos elévülés? Az eredeti elévülési időponthoz kell hozzáadni a 6 hónapot (például 2012. 12. 31. volt a 2007. 1-11. havi bevallások elévülési ideje, és ez hosszabbodik meg hat hónappal 2013. 06. 30-ára, vagy a bírósági eljárás lezárásának időpontjához kell hozzáadni a nyugvás idejével együtt? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt,. vezérigazgatója válaszolt.

Kérdés

A 2014.04.30-i cikkükben - Tagi kölcsön többségi tulajdonostól... - leírtak alapján a kérdésem az lenne, hogy mikor lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a vállalkozás és a magánszemély között kapcsolt viszony állhat fenn? Tehát, ha pótoljuk a a NAV felé a bejelentést, visszamenőleg milyen dátumot kell figyelembe venni? 2009. évet, vagy 2010-et? Vagy a bejelentés dátuma a változás hatálybalépése?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiva számítása beolvadás során

Pölöskei Pálné

adószakértő

Zrt. kisebbségi tulajdonosait milyen felvilágosítás illeti meg?

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Több műszakos munkarend

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink