731 találat a(z) értékesítés cimkére
Cégautóadó
Kérdés
A kft. 2016.08.10-én értékesítette a tulajdonában lévő személygépkocsit. A gépjárműadót 2016.09.15-éig befizette 28 500 forintot. Kérdésem, hogy a 2016.10.20-áig fizetendő III.negyedévi cégautóadóból mennyi összeg vonható le? A cégautóadó összege: a negyedév első hónapja 11 000 forint, a negyedév második hónapja 11 000 forint, a negyedév harmadik hónapja nulla, mivel a személygépkocsi 2016.08.10-én értékesítésre került. Válaszát előre is köszönöm.
Használt autó értékesítése
Kérdés
Tisztelt szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Egy használt autók értékesítésével foglalkozó társaság, amely bejelentkezett a különbözeti áfa alap meghatározásának alkalmazására, a különbözeti áfa alapot a következőképpen állapítja meg: - a használt autó értékesítési ára - (minusz) - a használt autó beszerzési ára - a használt autóval kapcsolatos, a társaságot terhelő költségek áfával növelt bruttó értéke. Számszerűsítve: - használt autó értékesítési ára: 2.000.000,-Ft - használt autó beszerzési ára: 1.200.000,-Ft - javítási költség: bruttó értéke: 100.000,-Ft - eredetiségvizsgálat: 20.000,-Ft - üzemanyag költség: 3.000,-Ft - takarítási költség bruttó értéke: 7.000,-Ft ____________________________________________ ÁRRÉS: 670.000,-Ft fizetendő áfa : (0,2126) 142.442,-Ft Helyes ez így? Köszönöm! Dénes Hajnalka
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Lakásépítés, -értékesítés áfája, telek kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan értékesítése adószámmal?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint magánszemély, munkahely mellett, adnék-vennék használt ingatlant, éves szinten max1-2-t haszonszerzés céljából. Ebben az esetben nem elég magánszemélyként adószámot kiváltanom és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózni? Sokat olvastam erről és itt azt a következtetést vontam le, hogy egyéni vállalkozóvá, vagy céggé kellene alakulnom. Tényleg csak így lehet jogszerű a tevékenység és az adózás? Válaszát előre is köszönöm!
Alanyi mentesség alatti tárgyieszköz-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alakuláskor az általános szabályok szerinti áfa-megállapítást választotta, és belföldi, illetve külföldi magánszemélyektől vásárolt tárgyi eszközöket (adásvételi szerződés alapján, és mivel magánszemélytől vásárolt, áfát nem igényelt vissza). 2016 01.01-jétől alanyi adómentességet választott, és most alanyi mentesként értékesítené ezeket a tárgyi eszközöket. Az áfatörvény 193. § alapján az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében többek között tárgyi eszköz értékesítése esetén sem. A kérdésem az lenne, hogy ez vonatkozik-e az adóalanyra akkor is, ha a tárgyi eszköz beszerzésekor áfát nem igényelt vissza, mivel magánszemélytől vásárolta azokat? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tárgyi eszköz átadása értékesítésre
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla úr! Önnek igaza van, pontatlanul tettem fel a kérdést. Megpróbálom röviden összefoglalni. Cégünk "A Kft." 2013-ban vásárolt gépeket "B Kft."-től. Ezeket 2014.01.01-jén aktiválta, használatba vette. Pár hónap múlva kiderült, nem gazdaságos a termelés, ezért megállapodást kötött egymással a két kft. A megállapodás lényege: "A Kft". elszállítja "B Kft." telephelyére a saját tulajdonát képező, már ki is fizetett gépeket. Teszi ezt azért, mert "A Kft." – azaz cégem – úgy gondolja, hogy a feleslegessé vált gépeket az eredeti eladó, azaz "B Kft." könnyebben tudja értékesíteni. Tehát a gépek "A Kft." tulajdonában maradnak, csak a tárolási hely változott meg. A négy darab gépből "B Kft."-nek sikerült kettőt értékesítenie, tehát ekkor születik egy "szóbeli adás-vételi szerződés". "A Kft.", azaz a cégem kiszámlázza ugyanazon az áron, ahogy "B Kft." értékesítette. A megmaradt két berendezés a megállapodás értelmében továbbra is "A Kft." tulajdona, de a tárolási hely "B Kft.-nél van. A két gép egyébként, ahogy a kiszámlázás megtörtént, ki is lett vezetve a tárgyi eszközök közül. A még nem értékesített gépek "A Kft." tulajdonában vannak, "fellelhetősége azonban a "B Kft. telepe, ennek ellenére történt meg az értékcsökkenés elszámolása 2014 és 2015. évben. A megállapodás utolsó mondata így hangzik: "Az eladó (A Kft.) fenntartja a többi gép eladási jogát és bármikor elszállíthatja azt az értékesítő ("B Kft.") telephelyéről. Előre is köszönöm szíves segítségét. Tisztelettel: Anderlikné
Tehergépjármű-értékesítés az EU-n belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás saját tulajdonában lévő tehergépkocsit értékesít az EU-ba, melynek vásárlásakor az áfát levonásba helyezte. Kell-e felszámítania áfát az értékesítéskor?
"EU-s" értékesítés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég árut értékesít külföldre. A számlán a vevő egy svájci illetőségű cég, de a számlán "megjegyzésként" szerepel a szállítási név és cím, mely uniós tagállamban van, és ismert ennek a cégnek az uniós adószáma is. A kérdésem, hogy ez harmadik országbeli értékesítésnek számít, vagy uniósnak, és ebben az esetben szerepeltetni kell-e az A60-as bevallásban? Köszönöm válaszát előre is. Szombathy Istvánné
Ingatlanértékesítés magánszemélynél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként vásároltam egy félkész házat az egyik gyermekem részére, amelyet saját magam fejeztem be. Most azonban mégis el kell adnom. Az anyagokról a nevemre szóló számla van, a munkadíjról nincs, hiszen a saját munkám. A kérdésem az, hogy a saját munkám értékét hogyan tudom érvényesíteni, az eladáskor az szja-alap csökkentésére? Tisztelettel
Magyar vállalkozás Svájcban rendezett vásárban értékesít
Kérdés
Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.
Értékesítés harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "Ker" Kft. EU-n kívüli vevőnek értékesített. A számlát 0 százalékos áfával állította ki a vevő felé. A magyar exportőr (akit a vevő bízott meg) a kiléptetést követően az alábbi bizonylatokat adta át a "Ker " Kft.-nek: kiviteli kísérőokmány, kiléptetési igazolás, kiviteli tételjegyzék, saját "számlája" másolata. Mindegyik okmányon feladóként az exportőr szerepel, valamint az általa kiállított számla sorszáma. Ezen a számlán (összesítőn) az áruk felsorolása mellett van csak feltüntetve "az eladó cég megnevezése oszlopban" a "Ker" Kft. neve (a számla száma nélkül), a számla kb. 400 tételéből az ő 60 tétele mellett. Elegendőek-e a felsorolt okmányok, (főleg az exportőr számlájával), hogy a "Ker" Kft. értékesítési számlája 0 százalékos maradjon?
Alanyi adómentes értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes társaság 2010-ben áfásan vásárolt tárgyi eszközt értékesít 2016-ban 6 000 000 forintot meghaladó értékben. 2013-tól alanyi adómentes, abban az évben korrigáltuk a levont áfát a 60 hónapos szabály miatt. 1) Az áfatörvény 193. § (1) a) pontja szerint áfás lesz az értékesítés? 2) Közösségen belüli, közösségi adószámmal rendelkező társaságnak történő értékesítés esetén áfa területi hatályán kívüli értékesítésnek minősül? 3) Külföldi magánszemélynek történő értékesítés esetén az áfakulcs 27 százalék? 4) Tevékenységből származó bevétele 2016-ban nem haladja meg a 6 000 000 forintot, a 188. § (3) aa) pontja szerint 2016-ban marad a társaság alanyi adómentes az eszköz értékesítés kivételével? Segítségüket előre is köszönöm.
Külföldről behozott személygépkocsi értékesítéskori áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy autókereskedő cég az unióból szerzett be egy használt személygépkocsit áfatartalom nélkül, mivel a cég rendelkezik uniós adószámmal. Most Magyarországon szeretné értékesíteni ezt a használt személygépkocsit. A cég be van jelentkezve viszonteladóként a különbözeti áfa hatálya alá is. Kérdésem az lenne, hogy ezt a használt személygépkocsit 27 százalékos áfával kell az értékesítéskor kiszámláznia vagy használt cikkre való tekintettel úgynevezett különbözeti áfásan? Segítségüket köszönöm: Szűcs Gáborné
Halastó üzemeltetés könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. halastavat vásárolt sporthorgászat céljából. Napijegyet ad ki (nyugtatömböt használ). Ezt alaptevékenység bevételeként 27 százalékos áfával könyveljük. Viszont nem tudunk megegyezni abban, hogy a telepített hal anyag, vagy áru? A napijegy fejében bizonyos mennyiségű halat elvihet, így akár értékesítésként is felfoghatnánk. Ezen kívül a tevékenységi körnek tartalmaznia kell-e a TEAOR 9319 Egyéb sporttevékenységet, és ha igen, akkor vonatkoznak-e rá valamilyen speciális szabályok? Válaszát előre is köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
