Tisztelt Szerkesztő! Egy kft. tulajdonjoga 2018 márciusában 15 millió forintért eldásra került. Az ügyvezető maradt az előző tulajdonos, nem változott a tevékenység, nem változott az adószám. Érdeklődnék, hogy a magánszemélynek kifizetett összeget az szja-n és az ehón kívül terheli még valamilyen adófizetési kötelezettség? Várom megtisztelő válaszát. Tisztelettel: Szemző Beáta
Családi gazdálkodó őstermelő 2016-ban mezőgazdasági területet vásárolt, melyre szőlőt telepített. Az ültetvénytelepítés részben pályázati pénzből valósult meg (MVH). A telepítéssel kapcsolatos költségek áfatartalmát visszaigényelte, mivel áfakörös őstermelőről van szó. 2018-ban eladná az új telepítésű szőlőültetvényt. Kérdések: – Az értékesítésről számlát kell kiállítani, vagy csak ingatlan-adásvételi szerződés fog készülni? Vagy meg kell bontani: lesz egy földről szóló adásvételi és egy ültetvényről szóló áfás számla? Vagy az egészről áfás számlát kell kiállítani, a földről is? – Az értékesítésből származó bevétel a családi gazdaság bevétele lesz, vagy csak azé a magánszemélyé, aki a tulajdonos? – Az értékesítés bevételével szemben elszámolható lesz a beszerzési költség és levonható a telepítés költsége? – A kapott telepítési támogatást hogyan kell elszámolni? (Ennyivel csökkentem a felhasználható telepítési költségszámlák értékét.) A vevő vállalja, hogy továbbra is művelésben tartja az ültetvényt, ezért nincs akadálya az értékesítésnek.
Tisztelt Szakértő! Egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. 2016. 12. 31-én fejlesztési tartalékot kötött le. 2018. évben beszerzett egy tehergépkocsit, amelyet azonban mégsem helyezett üzembe az eszközei között, hanem értékesítette. Eredetileg nem továbbértékesítési céllal szerezte be. A kérdés az lenne, ebben az esetben a beruházásra feloldható-e a fejlesztési tartalék? Köszönettel és tisztelettel, Szalainé
Magánszemély 4 és fél éves lakását eladná, venne helyette másikat. Kell-e adót fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó tárgyi eszközt értékesít azzal a feltétellel, hogy a vételár tíz éven keresztül, részletekben kerül kifizetésre, amit szerződésben rögzítenek. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége? A szerződés alapján annak aláírásakor, a teljes összegre vagy az évente kiállított részszámlák teljesítésekor?
Tisztelt Szakértő! A cég szeretné kivonni a forgalomból tehergépjáművét. A könyvekben nullára íródott, értékkel nem szerepel. A kivonást követően értékesíteni szeretné. Megteheti-e ezt, milyen értéken, és ha igen, a számlán szereplő összeget áfásan kell kiállítania minden esetben? (A cég áfakörbe tartozik.) Válaszát előre is köszönöm.
T. Szakértő! Ügyfeleim mezőgazdasági őstermelők, akik 2017.09.04-én azokat a termőföldterületeket, melyek jelenleg- haszonélvezeti joguk alapján-mezőgazdsági őstermelést folytatnak, gyermekeiknek ajándékozták. Az ingatlanok 1995-ben kerültek az ajándékozók tulajdonába. 2018. évben az ajándékozási szerződést közös megegyezéssel felkívánják bontani, az ajándékozás előtti állapotot vissza kívánják állitani. Az ügyvéd szerint jogilag erre van lehetőség. Az ingatlanok az eredeti állapot visszaállitása után várhatóan értékesitésre kerülnek. Amenyiben a földingatlanra vonatkozó állapot visszaáll, és az –1995. évben szerzett ingatlanok visszakerülnek az ajándékozók tulajdonába, és rövid időn belül értékesítésre kerülnek – keletkezik-e utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? Ajándékozási szerződés felbontása után ügyfelemet az ügyvéd úgy tájékoztattta, hogy az eredeti állapot visszaállitása azt jelenti, mintha nem történt volna ajándékozás, tehát eredeti időponttal kerül visszajegyzésre a szerzési időpont. Kérdésem az lenne, hogy egy várható rövid időn belüli (2018, 2019. évi) értékesités esetén kell-e személyi jövedelemadó fizetni az értékesítés után? Várom megtisztelő válaszát!
Egy kata szerinti adózást választó bt.-nek van egy üzlethelyisége. Mivel a kata mellett az ingatlan-bérbeadás nem jöhet szóba, ezért a bt. beltagja szeretné az ingatlant kivenni a cégből. A ingatlan nettó értéke 7 500 000 forint, a bt. jegyzett tőkéje mintegy 13 500 000 forint. A tulajdonos leszállítaná a jegyzett tőkét 13 000 000 forinttal úgy, hogy az ingatlant venné ki a cégből. Az lenne a kérdésem, hogy a 13 000 000 forint a kata szempontjából bevételnek számít-e? A számviteli szabályok egyértelműek, viszont a katás cégre nem vonatkozik a számviteli törvény. Véleményem szerint a kata-törvényben meghatározott bevétel fogalmába sem tartozik bele. A NAV szerint viszont bevételnek kell tekinteni a teljes összeget. Igaza van a NAV-nak? Előre is köszönöm a választ.
Az új személyautók eladása 29 százalékkal nőtt Magyarországon júliusban az előző év azonos időszakához képest, a forgalomba helyezett új személygépjárművek száma 12 043-ra emelkedett. Az év első hét hónapjában szintén 29 százalékos volt a növekedés a 2017. január-júliusi időszakhoz képest - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülte (MGE) és a Carinfo.hu szerdán az MTI-vel.
Egy 1993-ban alapított betéti társaságot nyugdíjba vonulás miatt megszüntetnék. A bt. egy kiskereskedelmi egységet üzemeltet, az üzlethelyiség a betéti társaság tulajdona, melyet a bt. építtetett. Üzembehelyezés 1996. Kérdésem: milyen adó- és áfafizetési kötelezettség keletkezik a cég megszüntetése, az ingatlan, ingó vagyontárgyak és az árukészlet értékesítése esetén? Mint a betéti társaság beltagja magánszemélyként megvásárolnám az üzletet, keletkezik-e adó-, illetve áfafizetési kötelezettségem? Köszönettel: RG
Üdvözlöm! Egy evás bt. értékesít egy ingatlant (nem tartozik a tevékenységi körébe az ingatlannal történő kereskedés). Ebben az esetben az ingatlan eladásából származó összeg növeli az eva alapját? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyfelem 10 éve a székhelyként szolgáló ingatlanon – ami a kültag magánszemély tulajdona volt – felújítási tevékenységet végzett. Az ingatlan lakásként szerepelt a földhivatali nyilvántartásban, ezért a felújításhoz kapcsolódó áfa nem került levonásra. Az ingatlan 2018-ban értékesítésre került. A cég kiszámlázza a magánszemély tulajdonos felé a felújítás értékét. Kérdésem: ez a kiszámlázás áfával vagy áfa nélküli értékben történjen? Kérem jelölje meg, hogy az áfatörvény mely szakaszára hivatkozva történjen a számlázás. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. Egyéni vállalkozó 2012-ben vásárolt egy üzlethelyiséget két eladótól. Az egyik magánszemély, a másik egyéni vállalkozó volt. Az egyéni vállalkozó része után visszaigényeltük az áfát. Most 2018-ban értékesítjük az üzletet magánszemélynek. Van áfafizetési kötelezettségünk, vagy a fele után kell most megfizetni az áfát? Esetleg lehet teljes egészében mentes az értékesítés? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő! 2012-ben egy kft. lizingelt egy személygépkocsit, az akkori könyvelő az első részlet befizetéséből levonta az áfát, 400 ezer forintot. Mi utána vettük át a könyvelést és a részletekből nem vontuk le az áfát. A lízing futamideje 2019. 12. hóban jár le. A kft. úgy döntött, lezáratja a lízing szerződést. Most ha kiszámlázza lízingcég, akkor szerintem az áfa nem vonható le. Nem tudom, hogy a cég veszi meg vagy harmadik személy. De ha a kft. értékesítené egyszer, akkor nem tudom, áfásan kell-e eladni? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, milyen adózási feltételekhez kötött egy autóbusz eladása Magyarországról Szerbiába? Válaszát, segítségét előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték