Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    898 találat a(z) értékesítés cimkére

    Kérdés

    Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áfakörbe tartozik. 25 évvel ezelőtt vásárolt egy kisteherautót (Opel combot) melynek az áfarészét visszaigényelte, majd a gépkocsit értékcsökkenési leírásban elszámolta. A vállalkozás megszüntetésével a kisteherautót el kellene adni. A vállalkozó saját részére eladhatja a kisteherautót, mert szeretné megtartani, a forgalmi engedély tulajdonosként a vállalkozó nevére szól. Mi a teendő, és mi a megoldás? Köszönettel. A másik kérdésem egyéni vállalkozó év közben is átléphet a kata adózási rendszerbe, vagy csak december 31-éig kell döntenie? Köszönettel.

    Kérdés

    Egy kft. tulajdonosa eladná a cégét 50 ezer forintért. A jegyzett tőke összege 3 millió forint, 723 ezer forint tagi kölcsön szerepel a könyveiben. A tárgyi eszközök nettó értéke: 144 638 forint. Magánszemélynek történik az értékesítése. A cég saját tőkéjének összege: 2 068 000 forint. Milyen adókötelezettsége keletkezik ebből a tulajdonosnak? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    2019. évben alanyi mentességet választó cég 2000-ben vásárolt tárgyi eszközét értékesiti. Az értékesitéskor fel kell számitani áfát? Köszönöm.

    Kérdés

    2019. évben katát választó bt. beltagja a bt. tulajdonában levő személygépkocsit értékesíti saját magának. A gépkocsit magáncélra is használta, cégautóadót fizetett. A gépkocsi nyilvántartási értéke 0. Hogyan fog adózni a személygépkocsi vételára? köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. tárgyi eszközként vásárolt 2013-ban és 2017-ben ingatlanokat (irodaház, hűtőház, üzlet megnevezéssel). Vásárláskor a fordított áfát alkalmazták minden esetben, mivel minden fél megfelelt a feltételeknek. (Minden fél be volt jelentkezve a NAV-nál ingatlanértékesítés címén az áfakörbe.) Kérdésem abból adódik, hogy az ingatlanokat birtokoló cég értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Mire kell figyelnünk az ingatlanértékesítésnél áfaszempontból, ha az ügylet létrejön (áfaarányosítás)? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Egyéb tudnivalónk van-e ebből kifolyólag? Várom válaszukat! Tisztelettel:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, Adott egy kft., amit idén májusban alapítottunk 6 millió forint jegyzett tőkével, 3 tulajdonossal 40-20-40 százalék arányban. Egy külföldi cég szeretné bevásárolni magát cégünkbe az alábbi módon: A tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot megvenne névértéken 1 800 000 forintért, B tulajdonos 20 százalékát teljes egészében megvenné névértéken 1 200 000 forintért. C tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot venne meg ellenérték nélkül. A kérdéseim C tulajdonos üzletrészének eladásával kapcsolatosak: Eladhatja-e C tulajdonos ingyen a részét? Ha igen, milyen illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek vevő részére? Ajándékozásnak minősül? Eladhatja-e C tulajdonos a részét egy jelképes összegért, hogy ne minősüljön ajándékozásnak? ( például 1 forintért)? A legköltséghatékonyabb megoldást keresnénk arra, hogy C tulajdonos ellenérték nélkül eladhassa 30 százalék részesedését. A Kft. ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Társaságunk termékdíjköteles terméket szerez be más EU tagországokból, melyeket belföldön értékesít (az árukról folyamatos készletnyilvántartást vezet). Ennek megfelelően mint első belföldi forgalombahozó alanya lesz a termékdíjnak. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alalkul a termékdíj számviteli elszámolása (bekerülési érték része vagy egyéb ráfordítás) attól függően, hogy a vállalkozás döntése alapján az értékesítéskor, vagy a készletre vételkor keletkezteti a termékdíjkötelezettséget. Válaszukat köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság ingó vagyontárgyait értékesíti. Az értékesítésre az áfatörvény 142. §-át kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az eladási ár több mint 100 000 forint. Jelen esetben a vevőjelölt EU-s adóalany, nem belföldi jogi személy. Kérem szíves válaszukat, hogy mi a helyes eljárás az áfa szempontjából. Tisztelettel: Szalainé

    Kérdés

    Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.

    Kérdés

    Egy kft.-ben 100 százalékban tulajdonos magánszemély eladja teljes tulajdonrészét egy másik kft.-nek, amely szintén 100 százalékban egy magánszemély tulajdona. Mindkét gazdasági társaság tovább működik saját nevén. A vételár kisebb az eladó jegyzett tőkéjénél, az eladó saját tőkéje a jegyzett tőkénél magasabb. Az eladott kft. több millió forint felvett kölcsönt tart nyilván. Kérdésem az, hogy milyen módon kell könyvelni az eladó cégnél és a vevő cégnél az adás-vételt? Milyen kihatása van az eladó magánszemélyre ez az ügylet, és milyen tennivalója van ezzel kapcsolatban? Köszönettel: AI

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi adózási kérdésben kérném szíves állásfoglalásukat: Katás, áfakörös egyéni vállalkozó 2016. 10. hóban vásárolt gépet, melyet kizárólag a vállalkozás érdekében használt. Az áfát levonásba helyezte. A kata adózás alól 2018. 02. 01-jével kijelentkezett, majd 2018. 02. 02-től tevékenységét is szünetelteti. 2018 novemberében a gépet értékesíteni szeretné. 1. A befolyt nettó bevétel ebben az esetben az szja vállalkozói adózás szerinti bevétel, de kérdés, hogy milyen költség számolható el vele szemben a gép tekintetében? Az értékesítésig el nem számolt értékcsökkenést ebben az esetben hogyan helyes kiszámolni a szüneteltetésre tekintettel? A katás időszakot elszámoltnak kell tekinteni? Az el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető-e a vállalkozói bevétellel szemben? Vagyis, hogyan számolandó helyesen ebben az esetben a vállalkozói szja-alap 2018-ra, ha más bevétele nem keletkezett? 2. Van-e ebben az esetben a vállalkozónak minimumadóalap-számítási kötelezettsége, ha ez az első szja alá tartozó bevallása, mivel eddig a katatörvény szerint adózott? Ha igen, akkor az értékesített eszköz nettó bevétele képezi az adóalapot? 3. Az értékesítésről kiállított számla alapján a fizetendő áfát milyen időszaki bevallásban kell teljesíteni, ha a vállalkozó negyedéves bevalló? 4. Kell-e utólag korrigálni a szüneteltetésre tekintettel a 2017-ben levonásba helyezett eszköz áfát, ha eladásra kerül és ezért most befizetendő áfa keletkezik? Köszönöm előre is a segítséget

    Kérdés

    Értelmezhető, illetve alkalmazható-e az áfamentes üzletág-értékesítés az alábbi esetben: egyéni vállalkozó, akinek fő tevékenysége szolárium szolgáltatás, értékesítené ezen tevékenségét, a tulajdonában lévő gépekkel együtt (ingatlantulajdona nincs), a tevékenységei között szereplő egyéb szolgáltatásokat továbbra is végezné.

    Cikk

    A használt-gépjármű kereskedelem egyik egyre jellemzőbb területe a külföldről importált, vagy Közösségen belülről beszerzett gépjárművek beszerzését, felújítását, követő továbbértékesítésre épülő üzleti modell. Az alábbiakban a kérdéses gazdasági eseményekhez kapcsolódó általános forgalmi adót érintő kérdéseket igyekszünk áttekinteni, mivel ezek megítélése gyakran az adóalanyokat, de sok esetben még az adóellenőröket is komoly próbatétel elé állítja.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás lakás megnevezésű ingatlant bérelt, melyen jelentős felújítási munkálatokat végeztetett el. A beruházáshoz kapcsolódó számlák áfatartalmát nem vonta le. A beruházási értéket el szeretné adni, a számlában kell-e áfát felszámítania, vagy adómentesen értékesítheti, tekintettel arra, hogy korábban a felújítás áfáját nem vonta le. Köszönettel: Szalainé

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő nem érvényesítette a betétlapját 2017-ben. Eladott terményt felvásárlási jegyen egy kft.-nek, 614 000 forintért, és kapott területalapú támogatást 110 000 forintot. (A kifizető valószínűleg erről, hogy nincs érvényes betétlapja, nem bizonyosodott meg.) A NAV felszólította bevallásra. Helyesen úgy jár el, ha önálló tevékenység bevételekent vallja be a 724 000 forintot, költséget számol el vele szemben, és a jövedelem után teljesíti szja- és eho-kötelezettségét? Köszönöm válaszát.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fejlesztési adókedvezmény

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Könyvelési devizanem vátlása

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Késedelmi kamat számfejtése

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media