Magyar állampolgárként az Egyesült Királyságban élek, dolgozom, adózok és részesülök tb-ellátásban. Magyarországi kft.-ben tulajdonrészem van, melyet haszonnal tudnék most értékesíteni. Keletkezik-e a jövedelem (haszon) után adófizetési kötelezettség Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2006-ban vásárolt magánszemélyektől belterületi, művelés alól kivett beépítetlen területet, melynek elkezdte a közművesítését. Majd 2008-ban értékesítette leányvállalatának a telkeket, a közműfejlesztést viszont továbbra is ő maga finanszírozta. Az évek során 100 millió forint nagyságrendben gyűlt össze különféle költség, nemcsak közműfejlesztési hozzájárulás. Most értékesített a leányvállalat egy kisebb darabot a telkekből. Kérdésem az lenne, hogy ha az anyavállalat az értékesített telek nagyságával arányosan szeretne a leányvállalattal a költségeiből megtéríttetni, akkor azt áfásan vagy fordított áfásan teheti-e meg? Mindkét társaság belföldi adóalany, mindkét társaság adókötelessé tette ingatlan értékesítését.
Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz igénybe rá. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. (Amennyiben elszámolhatta volna, abban az esetben is költségnek nem minősülő kiadásként vehető figyelembe mivel tárgyi eszköz, ugyanakkor értékcsökkenés sem számolható el figyelemmel az szja törvény 11. számú mellékletnek II. 2. f) pontja alapján.) Magánszemély 2018. évben értékesíteni kívánja az 1991. évben megvásárolt termőföldet. Kérdésünk: A termőföld értékesítésre az szja tv. XI. fejezet szerinti ingatlan értékesítésre vonatkozó vagy az szja tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek: - a bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)? - minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható (3 éven belüli), és elszámolásra is került és szerepel a tárgyieszköz-nyilvántartásban?
Cégünk fénymásolókat bérbead, értékesít és szervizel. A bérleti konstrukcióban lévő fénymásolót a bérlő felmondta, mi elfogadtuk, de szeretné megvenni az adott gépet. Van-e ennek az eladásnak valamilyen számviteli vagy pénzügyi akadálya? Nem lízingbe, vagy tartós bérletre adjuk a gépeket, hanem normál bérleti szerződéssel.
Üdvözlöm! Van egy céges autónk a kft.-ben, melyet az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag, aki egyben a cég ügyvezetője is, meg szeretne vásárolni a cégtől. Az ügyvezetőnek 52 százalékos többségi szavazata van a cégben, és egyszerű többséggel a taggyűlés határozatképes. Az autó eladási ára az eurotax rendszer szerint lenne meghatározva. Kérdésem a következő: 1. Szükséges-e a másik tulajdonos tag (két tulajdonos tag van a kft.-ben) beleegyezése az autó értékesítéséhez vagy ezt eldöntheti az ügyvezető egy személyben, és 2. szükséges-e taggyűlésen határozni az eladásról abban az esetben, ha az autót a cég egyik tulajdonosa szeretné maga megvásárolni? Köszönettel: Ágnes
Tisztelt Adózóna! Egy adóalany gazdasági társaság értékesíteni kívánja a korábban magánszemélytől vásárolt személygépkocsiját. áfamentesen számlázhatja-e? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Tisztelt Szakértő, egyéni vállalkozó január 1-jétől át kíván térni kata szerinti adózásra. A kérdésem az lenne, hogy befolyásolja-e az áttérés azt, hogy az egyéni vállalkozó a korábbi években és a 2017-es év eredményéből fejlesztési tartalékot különített el? A korábbi évek fejlesztési tartalékát fel is használta, a 2017-ben elkülönítendő összeg felhasználása kérdéses egyedül. Beruházási adókedvezményt is igénybe vett a cég. Ezen eszközöket kata adózás mellett sem adhatja el, ha jól gondolom 4 évig. Így van? Ha ezen kívül bármilyen korlátja lehet az áttérésnek, kérem írja meg! Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. rendelkezik egy televíziós kábelhálózattal, amit bérbe ad és a későbbiekben ezt értékesíteni is szeretné. A kft. áfakörös, az ingatlan-bérbeadást az általános szabályok szerint számlázza, mentes megjelöléssel (nem választotta az áfássá tételt). A kábeltévé-hálózat hatósági engedéllyel rendelkezik, de kábeljog ehhez kapcsolódóan nem lett bejegyezve. Ingatlannak minősül-e a kábelhálózat? Ha igen, akkor a hálózat bérleti díját áfamentesen kell kiszámlázni? Illetve ha értékesítésre kerül a sor akkor az is áfamentese leszi? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik. Ott online pénztárgépet üzemelt. Van piaci árusítás is. Ezen értékesítéseknél adhat-e nyugtát a vásárlóknak?
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Külföldi állampolgár, svájci adózási illetőséggel értékesíti a Magyarországon bejegyzett korlátlan felelősségű társaságának törzsbetéteit külföldi magánszemélynek. A kérdésem az lenne, hogy az értékesített törzsbetét utáni Magyarországon mennyi személyi jövedelemadót köteles megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm:
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külterületi ingatlan (major: földterület, rajta egy gépraktár) értékesítése esetén alkalmazhatja-e az áfatörvény 86. § (j) bekezdés alapján az adómentes számlázást? 16 évvel ezelőtt a vásárláskor az épület áfás volt, melyet visszaigényeltünk. Hogyan kell ezt kezelni az áfatörvény alapján?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték