Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    910 találat a(z) értékesítés cimkére

    Kérdés

    Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, egyéni vállalkozó január 1-jétől át kíván térni kata szerinti adózásra. A kérdésem az lenne, hogy befolyásolja-e az áttérés azt, hogy az egyéni vállalkozó a korábbi években és a 2017-es év eredményéből fejlesztési tartalékot különített el? A korábbi évek fejlesztési tartalékát fel is használta, a 2017-ben elkülönítendő összeg felhasználása kérdéses egyedül. Beruházási adókedvezményt is igénybe vett a cég. Ezen eszközöket kata adózás mellett sem adhatja el, ha jól gondolom 4 évig. Így van? Ha ezen kívül bármilyen korlátja lehet az áttérésnek, kérem írja meg! Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. rendelkezik egy televíziós kábelhálózattal, amit bérbe ad és a későbbiekben ezt értékesíteni is szeretné. A kft. áfakörös, az ingatlan-bérbeadást az általános szabályok szerint számlázza, mentes megjelöléssel (nem választotta az áfássá tételt). A kábeltévé-hálózat hatósági engedéllyel rendelkezik, de kábeljog ehhez kapcsolódóan nem lett bejegyezve. Ingatlannak minősül-e a kábelhálózat? Ha igen, akkor a hálózat bérleti díját áfamentesen kell kiszámlázni? Illetve ha értékesítésre kerül a sor akkor az is áfamentese leszi? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő

    Kérdés

    Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik. Ott online pénztárgépet üzemelt. Van piaci árusítás is. Ezen értékesítéseknél adhat-e nyugtát a vásárlóknak?

    Kérdés

    Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Külföldi állampolgár, svájci adózási illetőséggel értékesíti a Magyarországon bejegyzett korlátlan felelősségű társaságának törzsbetéteit külföldi magánszemélynek. A kérdésem az lenne, hogy az értékesített törzsbetét utáni Magyarországon mennyi személyi jövedelemadót köteles megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm:

    Kérdés

    Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. külterületi ingatlan (major: földterület, rajta egy gépraktár) értékesítése esetén alkalmazhatja-e az áfatörvény 86. § (j) bekezdés alapján az adómentes számlázást? 16 évvel ezelőtt a vásárláskor az épület áfás volt, melyet visszaigényeltünk. Hogyan kell ezt kezelni az áfatörvény alapján?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt válaszadó! Egy őstermelő 2016-ban egyösszegű értékcsökkenést alkalmazott mezőgazdasági gépére. Kérdésem az lenne, hogy rájuk is vonatkozik-e, hogy 4 évig nem adhatják el, illetve ha eladják, akkor az érték kétszeresével kell megemelni az adóalapot? Válaszukat köszönöm

    Kérdés

    Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhelyű kft. idén márciusban személygépkocsit vásárolt EU tagállamból (nem új közlekedési eszköz), a német cég áfát nem számított fel eladáskor. A kft. augusztusban, hogy likviditási problémáit megoldja, ezt a személygépkocsit eladta, majd egyből visszalízingelte nyílt végű szerződés keretében egy lízingcégtől, az eladásról áfát is tartalmazó számla készült a vevő lízingcég felé, majd a lízingcég havi rendszerességgel áfás számlákat állít ki a tőketörlesztésekről. A kft. nem foglalkozik gépjármű-kereskedelemmel. A kérdésem arra vonatkozna, hogy helyesen járok-e el akkor, ha az uniós beszerzés áfáját megállapítom fizetendő adóként, majd egyből levonásba is helyezem, mivel ezen beszerzés továbbértékesítésre került, a személygépkocsit áruként tüntettem fel a könyvelésben és utána áfával növelt értéken számláztuk ki a lízingcég felé az eladást? Ha nem tudom érvényesíteni az EU-s beszerzés levonhatóságát, akkor a belföldi értékesítéskor sem kellett volna áfával növelt számlát kiállítanunk? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk nyílt végű lízing keretében "vásárolt" személygépkocsit. Az üzleti célú használat arányában (~70 százalék) levontuk az áfát, ezt útnyilvántartással támasztottuk alá. A futamidő végén a vállalkozás úgy döntött, hogy megvásárolja a járművet. Az utolsó számlán a maradványérték tőkerész + az erre jutó áfa szerepel. Elgondolásunk szerint ez a végszámla így termékértékesítésnek minősül, így erről az összegről az áfát nem vonjuk le. A kérdésem az lenne, hogy ha értékesítésre kerül az autó, akkor az áfatörvény 87. b) pontja alapján áfamentes lesz-e? Köszönöm

    Kérdés

    Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Vezető állású munkavállaló eurós bére

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szántóföldvásárlás illetéke

    dr. Magyar Attila

    ügyvéd

    Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

    Családi kedvezmény – adóelőleg-nyilatkozat kitöltése

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media