765 találat a(z) értékesítés cimkére
Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés
Tisztelt válaszadó! Egy őstermelő 2016-ban egyösszegű értékcsökkenést alkalmazott mezőgazdasági gépére. Kérdésem az lenne, hogy rájuk is vonatkozik-e, hogy 4 évig nem adhatják el, illetve ha eladják, akkor az érték kétszeresével kell megemelni az adóalapot? Válaszukat köszönöm
Jövedelem minősítése
Kérdés
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Személygépkocsi EU-s beszerzése, áfatörvény 87. § b pont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhelyű kft. idén márciusban személygépkocsit vásárolt EU tagállamból (nem új közlekedési eszköz), a német cég áfát nem számított fel eladáskor. A kft. augusztusban, hogy likviditási problémáit megoldja, ezt a személygépkocsit eladta, majd egyből visszalízingelte nyílt végű szerződés keretében egy lízingcégtől, az eladásról áfát is tartalmazó számla készült a vevő lízingcég felé, majd a lízingcég havi rendszerességgel áfás számlákat állít ki a tőketörlesztésekről. A kft. nem foglalkozik gépjármű-kereskedelemmel. A kérdésem arra vonatkozna, hogy helyesen járok-e el akkor, ha az uniós beszerzés áfáját megállapítom fizetendő adóként, majd egyből levonásba is helyezem, mivel ezen beszerzés továbbértékesítésre került, a személygépkocsit áruként tüntettem fel a könyvelésben és utána áfával növelt értéken számláztuk ki a lízingcég felé az eladást? Ha nem tudom érvényesíteni az EU-s beszerzés levonhatóságát, akkor a belföldi értékesítéskor sem kellett volna áfával növelt számlát kiállítanunk? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Nyílt végű lízing lezárása, személygépkocsi értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyílt végű lízing keretében "vásárolt" személygépkocsit. Az üzleti célú használat arányában (~70 százalék) levontuk az áfát, ezt útnyilvántartással támasztottuk alá. A futamidő végén a vállalkozás úgy döntött, hogy megvásárolja a járművet. Az utolsó számlán a maradványérték tőkerész + az erre jutó áfa szerepel. Elgondolásunk szerint ez a végszámla így termékértékesítésnek minősül, így erről az összegről az áfát nem vonjuk le. A kérdésem az lenne, hogy ha értékesítésre kerül az autó, akkor az áfatörvény 87. b) pontja alapján áfamentes lesz-e? Köszönöm
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?
Főállású katás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes főállású katás egyéni vállalkozó számítástechnikai tanácsadást, szoftverfejlesztést nyújt Hong Kong-ba. Hozzávetőlegesen 1,5 millió forint havi árbevétel keletkezik. Ezen kívül alkalmanként más partnerek felé is nyújt hasonló szolgáltatásokat. A tevékenységet saját gépparkkal, saját ingatlanban Magyarországról nyújtja. Kell-e vizsgálni a kata törvény II/10 14. § (3) bekezdése szerinti feltételeket külföldi megrendelők esetében? Véleményünk szerint az alanyi mentesség értékhatárába az esetleges EU és 3. országos bevételek nem tartoznak bele, így elviekben 8 millió forint alatti belföldi bevételig számlázhat adómentesen. Ugyanakkor a 12 millió forint feletti árbevétel esetén a 40 százalék mértékű adót függetlenül a számlázás irányától meg kell fizetni. Kérem a fentiekben leírt álláspontunkat véleményezni szíveskedjen! Köszönettel
Élőállat értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lovat értékesített Magyarországról Szlovéniába magánszemélynek (vagyis nincs a partnernek közösségi adószáma). Az a kérdésem, hogy ebben az esetben – lévén szó élőállat értékesítésről – milyen áfatartalmú számlát kell kiállítani a szlovén magánszemély felé. Köszönettel: Kriszti
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kft.-nk értékesíti a saját tulajdonát képező irodaépületét az egyszemélyes tulajdonosa részére, amely egy német cég. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy számlázhatunk-e áfamentesen, valamint, hogy az adásvételi szerződésben és a számlán különválasztva kell-e feltüntetni az épület és a telek értékét? A teljesítés időpontja az adásvételi szerződés aláírásának időpontja lesz, valamint forintban kiállíthatjuk-e a számlát? Válaszukat köszönöm.
Saját üzletrész bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő esemény helyes kezeléséhez kérném segítségüket, állásfoglalásukat! "A" Kft. 3.000.000 Ft jegyzett tőkével rendelkezik, amelyen a társaság négy természetes személy tagja különböző arányok szerint osztozkodik. 2016. év folyamán a társaság - közbenső mérleg alapján - az egyik tag kft.-ben fennálló üzletrészéből egy bizonyos hányadot megvásárolt 50.000.000 Ft vételáron, ezzel egy 190.000 Ft névértékű saját üzletrész jött létre. (Az eladó tag is tulajdonos maradt, csak egy részét adta el az üzletrészének, az eladás utáni adókötelezettségének eleget tett.) Mivel a társasági szerződés szerint a saját üzletrészt 1 éven belül meg kell szüntetni, a szóban forgó kft. ezt a saját üzletrész bevonásával kívánja végrehajtani a Ptk. előírásainak megfelelően. Az üzletrész bevonása akként történik, hogy az üzletrész 190.000 Ft névértékű összegével a kft. jegyzett tőkéjét le kell szállítani, így a kft. jegyzett tőkéje 2.810.000 Ft-ra csökken, amely azonban nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb jegyzett tőke összegét (3.000.000-Ft) Ezért a tagok a bevonással és a tőkeleszállítással egyidejűleg határoznának a törzstőke felemeléséről is, amely úgy valósulna meg, hogy a tagok a társaság jegyzett tőkéjét éppen 190.000 Ft-tal megemelnék, pótlólagos vagyoni hozzájárulások készpénzben történő befizetésével, hogy a kft. jegyzett tőkéje így végül is elérje a törvényi minimum mértékét. Kérdés: milyen adókötelezettségei vannak az érintett feleknek? Köszönettel:
1765A-17A60 összefüggései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni az áfabevallás és az A60 bevallások adózás/adóbevallás helyes kitöltésével kapcsolatban. Bevételeinkkel kapcsolatosan: - ha közösség területén kívülre szolgáltatunk vagy értékesítünk, akkor a 65A bevallás 1. sorába beírjuk a bevételt - ha közösségen belülre terméket értékesítünk, akkor a 65A bevallás 2. sorába írjuk az összeget, majd ezen összeget az A60-01 lapján is feltüntetjük Kiadásainkkal kapcsolatban: - közösségen belülről terméket szereztünk be, akkor a 65A bevallás 14-es sor b.oszlopába írjuk, rászorozzuk a 27 százalék áfát, ezt beírjuk a c oszlopba. Majd mivel cégünk le is vonhatja ezt az áfát, így beállítjuk a 65A 67. sorába b oszlopba az alapot, c oszlopba az áfát. Majd az A60-02. lapján is feltüntetjük a termék értékesítőjének adatait és az összeget. - közöségen belül szolgáltatást vettünk igénybe, akkor a 65A bevallás 18. sorának B. oszlopába beírjuk a vásárolt összeget, majd rászorozzuk a 27 százalék áfát és ezt a C oszlopba írjuk. Majd a 67. sorba is beállítjuk a B oszlopba az alapot, a C oszlopba pedig a rászorzott 27 százalék áfát. Majd a szolgáltató adatait és a számla összegét beírjuk az A60-04 lapjára. Persze tudjuk, hogy az áfabevallás rengeteg sorból áll, de a külföldre történő értékesítés és szolgáltatásnyújtás és a külföldről történő termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevételével szeretnénk teljesen tisztában lenni, ne kapjunk büntetést az esetleges hibás bevallás kitöltéséért. Köszönjük szépen a segítséget!
Használt személygépkocsi vásárlása és értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Belföldi cég saját használatra EU-n belülről, például Németországból vásárolna használt személygépkocsit. Az értékesítő cég német áfa nélküli számlát állítana ki, mivel autókereskedő, és nyilatkozik is a különbözeti adózásról. Ebben az esetben a magyar cégnek nincs áfafizetési kötelezettsége. Ezt a cégautót 2 év múlva értékesíteni szeretné. Áfás számlát kell kiállítania? 2. Mi a helyzet abban az esetben, ha áfásan vásárolja meg a magyar cég az autót a német kereskedőtől? Az áfát nem vonhatja le. Áfásan, vagy áfa nélkül kell tovább számláznia értékesítéskor? 3. Áfa szempontjából jobban jár-e a magyar cég, ha magyar autókereskedőn keresztül szerez be használt autót? Értem ezt a beszerzéskori és az értékesítéskori áfára is. Köszönöm a segítséget!
Társasház építésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég vesz egy építési telket és ezen generálkivitelezővel társasházat építtet. A generálkivitelező az alvállalkozók munkáját is összehangolja. A cég az így felépített lakásokat hasznosítja, bérbeadással és/vagy eladással. A kérdés az, hogy már a telek megvásárlásakor be kell-e jelentkeznie "A lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan [ingatlanrész] bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk" illetve az áfatörvény 88. §-a alapján bejelentkezik az ingatlanértékesítés, -szolgáltatatás vonatkozásában az áfa hatálya alá. Ebben az esetben a generálkivitelezővel – fordított áfásan tud elszámolni a cég, értékesítéskor és bérbeadáskor pedig áfás értékesítést valósíthat meg. Ekkor még az is kérdés, hogy magánszemély felé történő értékesítésnél 5 százalékos a felszámítható áfa a szabályoknak való megfeleléskor? Milyen modón történhet meg szabályosan az, hogy az így felépült egyik társasházi lakás az ügyvezető tulajdonába kerül, vagy ő veszi bérbe? Ekkor milyen áfás szabályokat kell betartani, vagy milyen előírásoknak kell megfelelni, hogy ez szabályosan történhessen meg? Köszönöm válaszát!
Ingatlanok áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárolt egy ingatlant, amelyen két különböző méretű lakás és egy raktárhelyiség volt egy adott összegért, megbontás nélkül. A cég a két lakást átalakította és fel is újította, két kiadható lakást alakított ki és a raktárhelyiség is felújításra került. Itt szintén nem volt elkülöníthető a felújítási költség a két különböző méretű lakás, illetve a raktárhelyiség vonatkozásában. A lakóingatlannak minősülő és nem minősülő ingatlanok bérbeadására áfakört választott a cég, mert bérbeadással hasznosította a felújítás után a lakóingatlanokat. Már a felújítás áfáját is ennek megfelelően vonta le. Most jelentkezett egy magánszemély az egyik lakóingatlan megvásárlásra. Több kérdés merül fel, így: Milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy jelenleg milyen értéket képvisel az egyik lakóingatlan? A négyzetméterre jutó ár + felújítási költség szintén négyzetméterre vetítetten a kézenfekvő megoldás. Ez elfogadható-e, vagy van-e erre más szabály? A másik kérdés az, hogy mivel magánszemély a vevő, így értékesítéskor az 5 százalékos áfát kell felszámítani, ha a szabályoknak megfelelő a lakóingatlan? Akkor is, ha 27 százalékos áfa került levonásra a felújítási költségeknél, illetve a felújítás az idén fejeződött be, a telek és a rajta lévő ingatlanok tavaly kerültek megvásárlásra, ekkor történt a lakóingatlanokra történő áfá- bejelentkezés is. A harmadik kérdés pedig az, hogy az egy helyrajzi számon lévő telken kötelező-e az alszámos megosztás? Köszönöm válaszát. Törökné
Nonprofit számvitel és társasági adó
Kérdés
Közhasznú alapítvány, vállalkozási tevékenységet nem végez, hagyatékként örökölt egy lakást. A lakást nem használja, értékesíteni fogja. A kapott vételárat a végrendelet szerint az alapítvány céljaira fogja használni. Hogyan kell könyvelni az öröklést, illetve az értékesítést? A társaságiadó-bevallásban a megszerzést, illetve az értékesítést kell-e szerepeltetni? Kell-e társasági adót fizetni? Hogyan történik a könyvelés és adózás ha 1. idén lesz értékesítve? 2 jövőre lesz értékesítve? Köszönöm
Üzletrészeladás, kapcsolt felek esetében
Kérdés
Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
