Tisztelt Adószakértők! Ingatlant értékesítettünk áfamentesen külföldi (közösségen belüli) vállalkozás részére. Abban kérném a segítségüket, hogy az áfabevallásban az eladási árat melyik sorban kell feltüntetni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdést szeretném feltenni: Cégünk általában használt ingatlant venne magánszemélyektől, melyeket felújítanánk és általában magánszemélynek adnánk el. Kaphatunk-e erre illetékmentességet vagy kedvezményt? Vehetjük és adhatjuk áfa nélkül, mivel többnyire magánszemélyekkel üzletelnénk. Mi a helyzet, ha céggel üzletelnénk? A nyereséget ugyanúgy könyvelnénk el, mint bármilyen más nyereséget? Milyen tevékenységeket kell betenni a cég tevékenységi körébe? Valamint főtevékenységnek kéne betenni? Válaszát előre is köszönöm, U.Andrea
Tisztelt Adózóna! Regisztrált őstermelő vagyok, árbevételem 600 ezer forint alatt van: El akarom a tulajdonomban lévő (nem az én nevemen művelt), a leányomnak szívességi földhasznában adott szántómat. Több mint 5 éve a nevemen van. Milyen fizetési kötelezettségem lesz az eladási árból? Választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sárközi József
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás zárt végű lízing keretében személygépkocsit vásárolt. Az áfát természetesen nem vonta le. A jármű egy balesetet követően totálkárosra tört a biztosító szerint. A roncs értékesítés az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentes lesz? Az értékesítéskor úgy kell eljárni, mintha egy normál személygépkocsi kerülne értékesítésre (nem számít hulladéknak gondolom, valószínűleg még helyreállítják...)? A "könyvekben" szükség van-e valamilyen átsorolásra vagy normál tárgyi eszköz értékesítés lesz, mellyel szemben a bruttó érték, értékcsökkenés kivezetésre kerül? El kell-e számolni terven felüli értékcsökkenést? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: katás kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységét már 2 éve szünetelteti, de a 2017-es évben bevétele keletkezett, eladta tárgyi eszközét (teherautó) ebben az esetben ez katás bevételnek számít-e vagy nem, és mi után adózna? Köszönettel: Kissné
Köszönöm szépen a választ. Még egy kérdés maradt ezzel kapcsolatosan, hogy amennyiben a gazdasági társaság az erdőtelepítést értékesíti, ez lehetséges-e a könyv szerinti érték 10 százalékán? Az áfatörvény 68. §-a erre az esetre nem vonatkozik, úgy értem.
Családi gazdálkodó saját gazdaságában megtermelt tejet mozgó boltjában (tehergépkocsi) saját maga értékesítheti-e és a bevételt a családi gazdaság bevételeként lehet-e elszámolni? Milyen külön jogszabályt takar az szja-törvény 6. számú melléklet II. C. pont 3. pontja? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 1996-ban jutott munkáltatója által kibocsátott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő törzsrészvényekhez kedvezményes áron. A 10 000 Ft/db névértékű részvényeket 2017-ben 17 000 Ft/db eladási áron értékesítette egy másik magánszemélynek. Jól gondolom, hogy az eladási ár és vételár különbözete után kell 15 százalék szja-t, illetve 14 százalék ehót fizetnie?
Egy egyszemélyes, 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. kiválással átalakult. A kiválási vagyontervezetben a tulajdonos megosztotta a két cég között a jegyzett tőkét, könyvszerinti értéken: 30% változatlanul tovább működő kft. 70%-ban új kft. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. 100 százalékos tulajdonrészének megszerzésére a tulajdonos a múltban szerződésekkel igazolhatóan mindösszesen 47 millió forintot fizetett. A végleges vagyonmérlegben a kiválást követően mindkét cég 3 millió forint jegyzett tőkével lett bejegyezve, A jegyzett tőke 3 millió forint feletti része tartalékba került, illetve eredménytartalékban maradt az új kft.-ben, illetve a változatlanul tovább működő kft.-ben. Kérdések: Amennyiben a tulajdonos a változatlanul továbbműködő kft.-t értékesíti 15 millió millió forintért, keletkezik-e szja kötelezettsége? A kiválási vagyontervezetben meghatározott jegyzett tőke elosztási arányát kell figyelembe venni a beszerzési érték arányosításánál? A jövedelem utáni adót mikor kell befizetni, magánszemély vásárló esetén?
Címben jelzett témakörben feltett kérdés kiegészítése: 1.) A mezőgazdasági őstermelő a termékértékesítésétől függetlenül továbbra is folytatja tevékenységét. 2.) A termőföld értékesítésére 2018. 06.15. napját megelőzően kerül sor. Megjegyzés: A termőföld tárgyi eszköz, függetlenül attól, hogy arra értékcsökkenés nem számolható el. Az szja tv. VI. fejezet (Jövedelem megállapítása) 17. § (3) aa) pontja, illetve 18. § (1) alapján Mezőgazdasági őstermelő a tevékenység megkezdését megelőző legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközöket számolhatja el.
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti joga több mint 5 éve volt bejegyezve. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya gyerekei javára lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, amit a vevő részére (48 millió/20*6= 14,4 millió forintot) kifizetett. A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után (levonva még az ingatlanközvetítés díját) kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Köszönettel: Margit
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál igazoltan felmerültek. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja e jövedelme utáni adóját.
Magyar állampolgárként az Egyesült Királyságban élek, dolgozom, adózok és részesülök tb-ellátásban. Magyarországi kft.-ben tulajdonrészem van, melyet haszonnal tudnék most értékesíteni. Keletkezik-e a jövedelem (haszon) után adófizetési kötelezettség Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2006-ban vásárolt magánszemélyektől belterületi, művelés alól kivett beépítetlen területet, melynek elkezdte a közművesítését. Majd 2008-ban értékesítette leányvállalatának a telkeket, a közműfejlesztést viszont továbbra is ő maga finanszírozta. Az évek során 100 millió forint nagyságrendben gyűlt össze különféle költség, nemcsak közműfejlesztési hozzájárulás. Most értékesített a leányvállalat egy kisebb darabot a telkekből. Kérdésem az lenne, hogy ha az anyavállalat az értékesített telek nagyságával arányosan szeretne a leányvállalattal a költségeiből megtéríttetni, akkor azt áfásan vagy fordított áfásan teheti-e meg? Mindkét társaság belföldi adóalany, mindkét társaság adókötelessé tette ingatlan értékesítését.
Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz igénybe rá. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. (Amennyiben elszámolhatta volna, abban az esetben is költségnek nem minősülő kiadásként vehető figyelembe mivel tárgyi eszköz, ugyanakkor értékcsökkenés sem számolható el figyelemmel az szja törvény 11. számú mellékletnek II. 2. f) pontja alapján.) Magánszemély 2018. évben értékesíteni kívánja az 1991. évben megvásárolt termőföldet. Kérdésünk: A termőföld értékesítésre az szja tv. XI. fejezet szerinti ingatlan értékesítésre vonatkozó vagy az szja tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek: - a bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)? - minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható (3 éven belüli), és elszámolásra is került és szerepel a tárgyieszköz-nyilvántartásban?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték