765 találat a(z) értékesítés cimkére
Kis értékű eszközök értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét: Magánember (nem adószámos magánszemély, nem vállalkozó) kis összegű eszközöket adott el, az ezért kapott összeg 800 ezer Ft. Lehet-e élni a 200 ezer Ft-os mentességgel? Kell-e eho-t fizetni? Válaszukat köszönöm.
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves állásfoglalását azzal kapcsolatban, ha magánszemély ajándékozás útján ingatlanra (lakás) tesz szert 2013-ban, majd 2016-ban értékesíti, akkor hogyan állapítom meg a fizetendő szja-t? A beszerzéskori érték ismeretlen, nem lett összeg megjelölve. 2016-ban 11 000 000 forintért került eladásra. Az ingatlanközvetítő költsége 300 000 Ft volt. Ez, illetve milyen egyéb költség ami levonható? Például tulajdonilap kikérése?
Ingatlanértékesítés, áfakötelezettség 2016
Kérdés
Az áfatörvény 86. § (Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel) szerint 86 §. (1) Mentes az adó alól: j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Kérdések: 1) Egy cég irodaház-építésbe kezdett 2010. évben, az irodaházra ideiglenes használatbavételi engedélyt kaptak 2013. évben, majd a végleges használatba vételi engedélyt 2015. márciusában kapták meg. Az ingatlant 2016. márciusában továbbértékesítették. Az új tulajdonos (aki nem jelentkezett be ingatlan értékesítés tekintetében áfakötelezettség alá) az ingatlant továbbértékesíti 2016. év decemberében. Ebben az esetben az irodaház 2016. decemberi továbbértékesítése áfa-kötelezettség alá esik-e, az áfatörvény fent hivatkozott 86. § (1) jb) pontja alapján, mivel az ingatlan jogerős használatbavétele óta a 2 év még nem telt el, melyet egyenes adózással az eladó számít fel, és a vevő helyez levonásba? Az, hogy az ingatlan a két éves időtartamon belül egyszer már eladásra került, befolyásolja-e az fenti pontban leírtakat, azaz adókötelezettség alá esik-e az értékesítés vagy nem?
Társasházi közös tulajdon értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámmal rendelkező társasház közös tulajdonban lévő ingatlanát értékesítené vagy bérbeadná. Eladási ár 9 150 000 Ft lenne és a kapott összeget a társasház felújítására fordítanák, nem lesz felosztva a tulajdonosok között. Kell-e, és ha kell, mennyi adót kell fizetni az értékesítés után a társasháznak? Ha nem értékesítik, hanem inkább bérbeadják magánszemélynek, akkor milyen adókat kell a bérbeadás után fizetnie a társasháznak? Változik-e a helyzet, ha vállalkozásnak adják bérbe a helyiséget? Köszönjük szépen a segítséget!
Továbbszámlázott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Önkormányzat kft.-je megbízás alapján ingatlant értékesített - ingatlan kettő önkormányzat 50-50%-os tulajdona - ezt továbbszámlázta saját önkormányzata felé. Az önkormányzat a kft. számlája alapján fizetett a kft.-nek 100%-ot. Az önkormányzat számlát fogadott be a másik tulajdonos önkormányzattól ennek az ingatlannak az 50%-ra. Kérem szíves álláspontjukat az áfabevallás és -elszámolás tekintetében, kinek hogyan kell bevallania az áfát.
Ingatlan értékesitése
Kérdés
Ügyfelem, egy kft. vásárolt egy lakást, amit felújított és továbbértékesítené. Magánszemélytől vette, így az áfa fel sem merült, majd a felújításhoz vett anyag áfáját sem vontuk le. Most ha eladja, mivel az ingatlan 2 évnél régebbi, adhatja-e áfamentesen, mivel nem jelentkeztünk be az áfa alá értékesítés tekintetében? A tevékenységi körében benne van az ingatlanforgalmazás. Közben vett egy telket és lakásokat épített rajta, amit értékesíteni fog, ezt már - mivel újépítésű - áfásan fogja eladni. Az ingatlanokat a készletek között tartjuk nyilván. Elég lesz e az eladás előtt értékesítés tekintetében bejelenteni az áfa alá? Vagy abban az évben, mikor eladja, már január 1-vel be kell jelenteni? Válaszukat köszönöm
Külföldi munkavégzés alatt magyar lakás eladását hogyan kell a bevallásban kezelni?
Kérdés
Tisztelt szakértő! Az érintett dolgozó 2016. januártól 2016 októberig folyamatosan Németországban dolgozott munkaviszonyban. A 2016. évi szja-bevallását Németországban a német adószabályok szerint készítik el. De 2015-ben örökölt egy lakást Magyarországon, amit 2016-ban eladott és ez után szja-fizetési kötelezettsége keletkezett. Kérdésem: ebben az esetben a lakás eladás a 2016-ra vonatkozó német adóbevallás része lesz, a német adószabályok szerint, vagy csak erre az eseményre (lakás eladás) 2016-ra Magyarországon is ad be bevallást? Kató Piroska
Tagi részesedés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Őstermelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő termőföldet szeretne értékesíteni - termőföldet kb. 18 éve örökölte - a föld értékesítése szintén őstermelőnek fog történni, aki állattenyésztéssel is foglalkozik. A kérdésem lenne hogy ilyen esetben a termőföld után adófizetési kötelezettsége keletkezik-e? Illetve a termőföld értékét (eladási árát) őstermelésből származó bevételnek kell-e tekinteni vagy ezt mint magánszemély örökölte és adta el? Amennyiben őstermelői bevételnek kell tekinteni mivel az eladási ár igen magas - milliós nagyságrendű - őstermelői igazolványát le kell-e adnia (vissza kell-e adni)? Mielőbbi válaszunkat várva, tisztelettel OÁ
Földterület haszonbérbe adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy földterületet a tulajdonosa haszonbérbe adott hosszú távra. A tulajdonos ez idő alatt eladta a földet azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos a bérbevevővel fenntartja a haszonbérleti kapcsolatot. Az új tulajdonos esetében hogyan kell vizsgálni az adómentesség szempontjából a legalább 5 évre történő bérbeadást? Az ő tulajdonosi jogával egyben újra kell-e vizsgálni a legalább 5 év teljesülését, vagy pedig az előző tulajdonossal kötött haszonbérleti szerződés átszáll az új tulajdonosra? Ezen kívül befolyásolja-e a föld haszonbérbe adási jogállását az, hogy a földterületen van épület, ami használhatatlan ugyan, de a földhivatal bejegyzése szerint nyilvántartott épületnek minősül? Válaszát köszönöm
Új ingatlan értékesítése, számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég új ingatlanokat épít, illetve azokat értékesíti. Előszerződés, adásvételi szerződéskötés történik annak függvényében, hogy az ingatlanépítés kezdeti szakaszban vagy már szerkezetkész állapotban van. A szerződésekben van foglaló, részteljesítések, ezek eltérő időpontokban. A birtokba adásra a teljes vételár megfizetését követően kerül sor. Kérdésem, hogy mikor kell számlázni, minden egyes pénzügyi mozgás esetében, vagy csak a birtokba adás időpontjában, az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik? Illetve a NAV felé szükséges-e jelenteni az adókötelezettség választását, mivel ezek új ingatlannak minősülnek, áfásan kerülnek számlázásra? Köszönöm.
Vas és beton hulladék értékesítése magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk betontermék gyártással foglalkozik, így alapanyagként felhasználunk kavicsot, cementet, vasat stb. Alkalmanként előfordul, hogy az elfekvő vas alapanyag-készletből értékesítünk magánszemélynek. A mennyiség nagyon csekély, évi 2-3 alkalommal maximum 10-15 kilogrammot. Kérdésem, hogy ehhez nincs-e szükség előzetes bejelentésre, vagy engedélyre? Illetve ha ezt nem tettük meg, akkor milyen szankcióra számíthatunk? Ugyanez a kérdésem arra az esetre is, ha a keletkezett betontörmelékből (gyártás során keletkezett selejt miatti törmelék) értékesítünk, szintén magánszemélynek. Köszönöm a válaszát!
Megosztott telek értékesítése, áfa vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély több mint 15 éve építési telket vásárolt (bár ez a kérdés szempontjából lényegtelen). A vásárolt építési telket felosztotta 4 db építési telekké. A telkeket 2016-ban szeretné értékesíteni. Az értékesítés során alkalmazhatja-e az áfatörvény 259. § 18. pontjának következő részét: "darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be". A telekértékesítés sorozatjellegűnek minősül-e, tehát a 4. telek értékesítése áfás lesz-e? Köszönöm válaszát.
Tőkeleszállítás
Kérdés
Egy egyszemélyes zrt. tulajdonosa tőkekivonással történő tőkeleszállításról döntött. A tőkeleszállítás során a jegyzett tőke leszállításából eredő kötelezettség és az ingatlan értékesítéséből származó követelés összevezetését követően a fennmaradó követelés összege a számviteli törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján elszámolható-e az eredménytartalék csökkenéseként? A ingatlanértékesítés piaci áron történik. Válaszukat előre is köszönöm.
Uszodabérlet értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben kérem szíves állásfoglalását: Egy társasház alsó szintjén uszoda üzemel, melynek használati díját a lakók által fizetendő közös költség tartalmazza. A közös költség összege nincs megbontva, tehát nem derül ki belőle, hogy mekkora összeget fizetnek a lakók az uszoda használatáért havonta. A házban lakó egyik magánszemély által fizetett közös költség 70 ezer forint/hó, ezért cserében a lakáshoz 4 uszodabelépő tartozik. Ügyfelem, mivel nem használja mindet, 3 belépőt – mint magánszemély – szeretne egy másik magánszemélynek értékesíteni 10 ezer forint/hó/darab áron, folyamatosan, akár éveken keresztül. Kérdésem, hogy ez alapján keletkezik-e adó- és vagy járulékfizetési kötelezettsége az ügyfelemnek, ha igen akkor annak mi lesz az alapja, tekintettel arra, hogy a közös költségben nincs tételesen kimutatva az uszoda használat díja. Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
