818 találat a(z) értékesítés cimkére
Tagi részesedés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Őstermelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő termőföldet szeretne értékesíteni - termőföldet kb. 18 éve örökölte - a föld értékesítése szintén őstermelőnek fog történni, aki állattenyésztéssel is foglalkozik. A kérdésem lenne hogy ilyen esetben a termőföld után adófizetési kötelezettsége keletkezik-e? Illetve a termőföld értékét (eladási árát) őstermelésből származó bevételnek kell-e tekinteni vagy ezt mint magánszemély örökölte és adta el? Amennyiben őstermelői bevételnek kell tekinteni mivel az eladási ár igen magas - milliós nagyságrendű - őstermelői igazolványát le kell-e adnia (vissza kell-e adni)? Mielőbbi válaszunkat várva, tisztelettel OÁ
Földterület haszonbérbe adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy földterületet a tulajdonosa haszonbérbe adott hosszú távra. A tulajdonos ez idő alatt eladta a földet azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos a bérbevevővel fenntartja a haszonbérleti kapcsolatot. Az új tulajdonos esetében hogyan kell vizsgálni az adómentesség szempontjából a legalább 5 évre történő bérbeadást? Az ő tulajdonosi jogával egyben újra kell-e vizsgálni a legalább 5 év teljesülését, vagy pedig az előző tulajdonossal kötött haszonbérleti szerződés átszáll az új tulajdonosra? Ezen kívül befolyásolja-e a föld haszonbérbe adási jogállását az, hogy a földterületen van épület, ami használhatatlan ugyan, de a földhivatal bejegyzése szerint nyilvántartott épületnek minősül? Válaszát köszönöm
Új ingatlan értékesítése, számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég új ingatlanokat épít, illetve azokat értékesíti. Előszerződés, adásvételi szerződéskötés történik annak függvényében, hogy az ingatlanépítés kezdeti szakaszban vagy már szerkezetkész állapotban van. A szerződésekben van foglaló, részteljesítések, ezek eltérő időpontokban. A birtokba adásra a teljes vételár megfizetését követően kerül sor. Kérdésem, hogy mikor kell számlázni, minden egyes pénzügyi mozgás esetében, vagy csak a birtokba adás időpontjában, az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik? Illetve a NAV felé szükséges-e jelenteni az adókötelezettség választását, mivel ezek új ingatlannak minősülnek, áfásan kerülnek számlázásra? Köszönöm.
Vas és beton hulladék értékesítése magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk betontermék gyártással foglalkozik, így alapanyagként felhasználunk kavicsot, cementet, vasat stb. Alkalmanként előfordul, hogy az elfekvő vas alapanyag-készletből értékesítünk magánszemélynek. A mennyiség nagyon csekély, évi 2-3 alkalommal maximum 10-15 kilogrammot. Kérdésem, hogy ehhez nincs-e szükség előzetes bejelentésre, vagy engedélyre? Illetve ha ezt nem tettük meg, akkor milyen szankcióra számíthatunk? Ugyanez a kérdésem arra az esetre is, ha a keletkezett betontörmelékből (gyártás során keletkezett selejt miatti törmelék) értékesítünk, szintén magánszemélynek. Köszönöm a válaszát!
Megosztott telek értékesítése, áfa vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély több mint 15 éve építési telket vásárolt (bár ez a kérdés szempontjából lényegtelen). A vásárolt építési telket felosztotta 4 db építési telekké. A telkeket 2016-ban szeretné értékesíteni. Az értékesítés során alkalmazhatja-e az áfatörvény 259. § 18. pontjának következő részét: "darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be". A telekértékesítés sorozatjellegűnek minősül-e, tehát a 4. telek értékesítése áfás lesz-e? Köszönöm válaszát.
Tőkeleszállítás
Kérdés
Egy egyszemélyes zrt. tulajdonosa tőkekivonással történő tőkeleszállításról döntött. A tőkeleszállítás során a jegyzett tőke leszállításából eredő kötelezettség és az ingatlan értékesítéséből származó követelés összevezetését követően a fennmaradó követelés összege a számviteli törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján elszámolható-e az eredménytartalék csökkenéseként? A ingatlanértékesítés piaci áron történik. Válaszukat előre is köszönöm.
Uszodabérlet értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben kérem szíves állásfoglalását: Egy társasház alsó szintjén uszoda üzemel, melynek használati díját a lakók által fizetendő közös költség tartalmazza. A közös költség összege nincs megbontva, tehát nem derül ki belőle, hogy mekkora összeget fizetnek a lakók az uszoda használatáért havonta. A házban lakó egyik magánszemély által fizetett közös költség 70 ezer forint/hó, ezért cserében a lakáshoz 4 uszodabelépő tartozik. Ügyfelem, mivel nem használja mindet, 3 belépőt – mint magánszemély – szeretne egy másik magánszemélynek értékesíteni 10 ezer forint/hó/darab áron, folyamatosan, akár éveken keresztül. Kérdésem, hogy ez alapján keletkezik-e adó- és vagy járulékfizetési kötelezettsége az ügyfelemnek, ha igen akkor annak mi lesz az alapja, tekintettel arra, hogy a közös költségben nincs tételesen kimutatva az uszoda használat díja. Válaszát előre is köszönöm!
Termőföld-értékesítés
Kérdés
Köszönöm szépen a 2016.10.14-én feltett kérdésemre a segítő válaszát. Az adás-vételi szerződés 2016.10.13-án készült. A szerződés 5. pontja szerint "a vevő a jogügyleti ingatlant a hatósági jóváhagyás napján – a teljes vételár kifizetésének feltételével – kapja kizárólagos birtokba és használatba, azok adóit, közterheit a birtokba lépés napjától kezdődően viseli". Most csak "vételárelőleg" címen kapott egy összeget, a fennmaradó részt csak 6 hónap múlva kapja meg, addig a termőföld-értékesítést nyilvánosan közzé kell tegye. Ebben az esetben 2017.06.15-éig kell bejelentenie a földterület kivonást, és a tényleges értékesítés kb. 2017.04.13-a körül lesz, ami viszont így magánszemély értékesítése lesz? Jól értem? A birtokösszevonás miatti adómentesség csak a magánszemély termőföld-értékesítésére érvényes, vagy az őstermelő értékesítésére is, mert ez is benne a szerződésben? Köszönöm.
Újabb részvények értékesítését tiltotta meg az MNB
Cikk
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az NVT Cooperation Zrt.-nek, hogy a korábban zárt körben forgalomba hozott részvényeit nyilvánosan értékesítse, továbbá, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Átminősített ingatlan értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Cím! Segítségüket szeretném kérni, a helyes eljárás megtalálásában. Egy kft., amely áfamentes cégként alapítottak, úgy döntött, hogy mivel az eredeti elképzelés nem jött be a cégnek, lakások felújításával fog foglalkozni. Meg is vásárolt egy magánszemélytől 2016 év tavaszán egy ingatlant 9 millió forintért. Ezt a könyvelésben áruként könyvelték. A kft. két lakást alakított ki, az egyik elkészült, de még nincs használatbavételi engedély, a másik majd a jővő év közepén vagy végén lesz kész. Szeretnénk tudni, hogy az elkészült lakást hogyan lehet értékesíteni, mivel áfa nélkül lett vásárolva. A bankban azt mondták , hogy csak áfásan lehet értékesíteni, ha így van akkor 5 százalék, vagy 27 százalék lehet az áfa? Ha a kft. 1-es adószámos akkor be kell jelentkezni az áfakörbe vagy mi a módja ennek, hogy áfásan számlázzon vagy mivel ez a számla 24 millió forintról szól, már úgyis átlépett az áfakörbe? Kérem, szíveskedjenek segíteni! Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel G. Zsuzsa
Cégautóadó
Kérdés
A kft. 2016.08.10-én értékesítette a tulajdonában lévő személygépkocsit. A gépjárműadót 2016.09.15-éig befizette 28 500 forintot. Kérdésem, hogy a 2016.10.20-áig fizetendő III.negyedévi cégautóadóból mennyi összeg vonható le? A cégautóadó összege: a negyedév első hónapja 11 000 forint, a negyedév második hónapja 11 000 forint, a negyedév harmadik hónapja nulla, mivel a személygépkocsi 2016.08.10-én értékesítésre került. Válaszát előre is köszönöm.
Használt autó értékesítése
Kérdés
Tisztelt szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Egy használt autók értékesítésével foglalkozó társaság, amely bejelentkezett a különbözeti áfa alap meghatározásának alkalmazására, a különbözeti áfa alapot a következőképpen állapítja meg: - a használt autó értékesítési ára - (minusz) - a használt autó beszerzési ára - a használt autóval kapcsolatos, a társaságot terhelő költségek áfával növelt bruttó értéke. Számszerűsítve: - használt autó értékesítési ára: 2.000.000,-Ft - használt autó beszerzési ára: 1.200.000,-Ft - javítási költség: bruttó értéke: 100.000,-Ft - eredetiségvizsgálat: 20.000,-Ft - üzemanyag költség: 3.000,-Ft - takarítási költség bruttó értéke: 7.000,-Ft ____________________________________________ ÁRRÉS: 670.000,-Ft fizetendő áfa : (0,2126) 142.442,-Ft Helyes ez így? Köszönöm! Dénes Hajnalka
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
