Egyszemélyes kft. vehet-e házat (lakást) árverésen? Használt ingatlanról van szó. Ha vehet, milyen áfakulccsal és milyen kikötések lehetnek a vásárlással kapcsolatban? Mire kell figyelni, vigyázni? Milyen követelmények vannak a további felhasználással kapcsolatban? Milyen tevékenységi kör kell hozzá? Lehet-e bérbeadni, munkásszállónak használni, illetve ha mégis eladná később, milyen áfakulccsal értékesítheti?
Tisztelt Szakértő! A témával kapcsolatosan volt már két kérdésem: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_25_Felesberlet_termenyertekesites_sz_ejq és http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_22_Feles_berlet_termeny_ertekesites__vkp További kérdés merült még fel a feles bérlet fejében kapott termény értékesítésével kapcsolatosan. A konkrét esetünkben a bérbeadónak van adószáma 1-es alanyi adómentes áfakóddal egyéb tevékenységre, melyben nem szerepel gabonaértékesítés, emellett őstermelő is, de nem műveli a földjét, így nincs érvényes betétlapja. Ez esetben, az előző két kérdésemre adott válaszok alapján jól értelmezem, hogy a terményt továbbra is megállapodás alapján magánszemélyként a 8-as adóazonosítójával értékesíti? Mivel egyéni vállalkozóként nincs benne a tevékenységében, őstermelőként pedig ezzel kapcsolatosan nem jogosult kompenzációs felárra és érvényes betétlapja sincs. Ugyanezen példánál maradva, ha annyiban módosul a bérbeadó, hogy továbbra is mentes adószámos és őstermelőként van érvényes betétlapja, mert bizonyos földjeit műveli, bizonyos földjét pedig feles bérletbe adja. Ez esetben is a bérletért kapott terményt magánszemélyként a 8-as adóazonosítójával értékesítheti megállapodás alapján? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely egy nagy értékű nyomdagépet vásárolt. Ügyfelem a vételár felét előlegként kifizette, erről az eladó előlegszámlát bocsátott ki a banki jóváírás napját szerepeltetve teljesítési időpontként. A gép birtokbaadása, beüzemelése megtörtént, a nyomdagép üzemel. Az értékesítésről készült adásvételi szerződés szerint a kft. a vételár második felét 12 havi részletben fizeti meg az eladónak. A szerződében kiemelik, hogy mindaddig, amíg a kft. ki nem fizeti a teljes vételárat, addig a nyomdagép az Eladó kizárólagos tulajdonát képezi. Az Eladó nem hajlandó kiállítani a számlát a nyomdagépről, mivel arra hivatkozik, hogy a kft. még nem fizette ki a vételárat, így nem is szerzett tulajdont felette. Mindezen túl az Eladó az esedékes részletekről áfás számlát kíván kiállítani. Álláspontunk szerint a teljes vételárról kellene kiállítani a számlát, amelyen teljesítési időpontként a birtokbaadásnak kellene szerepelnie, az egyes részleteket pedig nem kell számlázni, mivel ott már csak a vételár részletekben történő megfizetése fog történni! Kérjük a szíves iránymutatását a számlázásra vonatkozóan! Köszönettel, Kiss Zoltán
Tisztelt Szakértő! Egy húsz éve működő társaságot a tagok eladnának, de van eredménytartalék, melyet osztalékként ki szeretnének venni. Mi a helyes elszámolás?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2013-ban a korábban bérelt ingatlant megvásárolta. Az ingatlan a cég székhelyéül, egyben üzleteként szolgál. A tevékenység, melyet végez 100 százalékban áfaköteles. A vásárlásról áfa nélküli számlát kapott 2013-ban. A felújítások ráaktiválásra kerültek az ingatlanra, melynek áfáját levonásba helyezték. Kérdés: amennyiben 2017-ben a kft. eladja ezt az ingatlant, úgy ebben az esetben vonatkozik a cégre a 240 hónapos szabály alapján az áfakorrekciót? Ha igen, akkor azt mikor, melyik áfabevallásban kell megtenni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vállalkozásában van egy üzlethelyiség, melyet 1996-ban vásárolt, és akkor is került aktiválásra. Az ingatlan nettó értéke jelen esetben nulla. Már több éve kiadja, ebből származik vállalkozói bevétele nagy részben. Felvetődött, hogy a jelenlegi bérlő megvásárolná. A kérdésem az lenne, hogy milyen módón tudná az egyéni vállalkozó értékesíteni? A mai ingatlanpiaci árakat nézve ez a kis üzlethelyiség is, az akkori bekerülési érték többszöröse. Adózásban ez mit jelentene a vállalkozónak,hogy járunk el helyesen? Köszönöm segitségét.Tisztelettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Műkörmös termékeket (például lakklemosó, körömlakk, építőzselé stb.) lehet-e interneten keresztül értékesíteni webshop nélkül (például facebookon) egyéni vállalkozóként? Kell-e hozzá valamilyen végzettség? Köszönettel Kovács Edit
Tisztelt Szakértő! Magyarországi munkavállaló a magyar cégnél végzett munkája után MRP program keretében részvényt kapott. A részvények nem a munkáltató, hanem a munkáltató cég francia anyavállalatának részvényei. A munkavállaló a kötelező tartási időt követően megkapja a részvényeket (jóváírásra kerülnek a kezelőnél vezetett számláján), majd a kezelő a munkavállaló megbízása alapján – amint eléri a részvény árfolyama a dolgozó által megadott értéket – eladja. A munkavállaló a jóváíráskori részvény értékhez képest többért adja el a részvényeit. Hogyan adózik a különbözet után a dolgozó? Munkabér, vagy árfolyamkülönbözet után kell-e szja-t, járulékot és/vagy ehót fizetni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Külföldről vásárolt (magánszemélytől) 2000 cm3 diesel 2004 évjáratú EUR1 besorolású autó esetében a vásárlási érték 170 ezer, mely 200 ezer forintért lesz értékesítve .A kereskedő különbözeti adós. Kérdés: 1. Minek kell szerepelni a számlán áfa-megjegyzésben? ( "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek") 2. Minek kell szerepelni termékdíj szempontjából a kimenő számlán, ha a kereskedő a kollektív teljesítést, a készletre vételt választja az akkumulátor, gumiabroncs és az egyéb kőolaj termékek esetében? 3. A vásárolt 170 ezer értékű autót autókereskedőnek értékesíti? 4. A vásárolt autót roncsként értékesíti, akkor mi kerül a számlára áfaügyileg és termékdíj-ügyileg? Köszönöm válaszát.
Kedves Adózóna! Teáor számot keresek, de nem találok megfelelőt arra vonatkozóan, hogy a cég pólókat szeretne eladni vendégeknek. Ezek a pólók céges emblémával ellátott fitness pólók. Ebben a kérném a segítségüket. Köszönettel: Horváth-Krivanek Tímea könyvelő
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlannyilvántartásba bejegyzett ráépítési jog alapján hozta létre egy újonnan épülő (használatba vételi engedéllyel még nem rendelkező) családi ház legalsó szintjét (pince) - eredendően azzal a szándékkal, hogy ott lesz a cég irodája és raktára. Ez a cél időközben okafogyottá vált, mivel a cég döntésünk szerint be lesz zárva (végelszámolás keretében). Ezt megelőzően azonban, lehetőség szerint még a használatba vételi engedély megszületése előtt szeretnénk a könyvekben jelenleg befejezetlen beruházásként nyilvántartott pincét az ingatlan magánszemély tulajdonosainak értékesíteni. Kérdéseim a következők: 1. Van-e akadálya a befejezetlen beruházás értékesítésének, megfelelhet-e a szokásos piaci ár elvének a könyv szerinti értéken történő értékesítés? 2. Áfa-szempontból az értékesítendő termék ingatlannak minősül-e? 3. Jelenleg a cég alanyi adómentes, azonban az ügyletből várható bevétel önmagában magasabb lesz 8 M Ft-nál. Jól gondolom-e, hogy erre való tekintettel az adásvételt mindenképpen 27% áfa felszámításával kell számlázni? Szíves válaszát nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő az általa termelt mézet eladhatja-e Ausztriában úgy, hogy ő viszi ki a piacra és ott értékesíti? Az értékesítéshez milyen feltételeknek kell megfelelnie és milyen bejelentések, nyomtatványok szükségesek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1. napjától a vállalkozás alanyi adómentességet választott (előtte áfakörös volt). 2002. évben vásárolt egy tehergépkocsit, amit most 2017. évben szeretne értékesíteni. Kérdés: áfás számlát kell hogy kiállítson a tehergépkocsi értékesítéséről? És ezen negyedévtől vissza kell lépni az áfakörbe? Minden ügylet az áfa hatálya alá fog esni ezt követően? Hogyan kell helyesen eljárnunk? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa saját cégével új lakóingatlant kíván létrehozni alvállalkozók bevonásával. Ezen lakóingatlant saját részre kívánja értékesíteni. Ekkor milyen áfamértékkel kell az új lakóingatlant kiszámlázni a tulajdonosnak? Mikor lehet az 5 százalékos áfát érvényesíteni? Tisztelettel:Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! A tevékenységét 1988-ban kezdő egyéni vállalkozó 1991-ben a telket vásárolt, amelyen mind magánszemélyként, mind egyéni vállalkozóként építtetett. A vállalkozásban (mivel üzletet létesített) a számlák áfatartalmát levonásba helyezte. A vállalkozásban kimutatott épület értéke 5 milló forint volt 1992-ben. Az ingatlant később bérbeadás útján, 2004-től evás egyéni vállalkozóként hasznosította. 2014-től tevékenységét szünetelteti az egyéni vállalkozó. Az ingatlant el szeretné adni, mivel 2014 óta üresen áll a vállalkozói rész. Sajnos az épület teljes bekerülési értékére semmi nem áll rendelkezésre. Így a vállalkozás részaránya sem állapítható meg. Kérdésem az, hogy kinek, milyen jövedelem alapján kell adózni az esetleges értékesítés után akkor, ha az a vállalkozás szünetelése alatt, vagy a vállalkozás megszüntetését követően történik? Segítségüket és a válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték