Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság ingó vagyontárgyait értékesíti. Az értékesítésre az áfatörvény 142. §-át kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az eladási ár több mint 100 000 forint. Jelen esetben a vevőjelölt EU-s adóalany, nem belföldi jogi személy. Kérem szíves válaszukat, hogy mi a helyes eljárás az áfa szempontjából. Tisztelettel: Szalainé
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
Egy kft.-ben 100 százalékban tulajdonos magánszemély eladja teljes tulajdonrészét egy másik kft.-nek, amely szintén 100 százalékban egy magánszemély tulajdona. Mindkét gazdasági társaság tovább működik saját nevén. A vételár kisebb az eladó jegyzett tőkéjénél, az eladó saját tőkéje a jegyzett tőkénél magasabb. Az eladott kft. több millió forint felvett kölcsönt tart nyilván. Kérdésem az, hogy milyen módon kell könyvelni az eladó cégnél és a vevő cégnél az adás-vételt? Milyen kihatása van az eladó magánszemélyre ez az ügylet, és milyen tennivalója van ezzel kapcsolatban? Köszönettel: AI
Tisztelt Szakértő! Az alábbi adózási kérdésben kérném szíves állásfoglalásukat: Katás, áfakörös egyéni vállalkozó 2016. 10. hóban vásárolt gépet, melyet kizárólag a vállalkozás érdekében használt. Az áfát levonásba helyezte. A kata adózás alól 2018. 02. 01-jével kijelentkezett, majd 2018. 02. 02-től tevékenységét is szünetelteti. 2018 novemberében a gépet értékesíteni szeretné. 1. A befolyt nettó bevétel ebben az esetben az szja vállalkozói adózás szerinti bevétel, de kérdés, hogy milyen költség számolható el vele szemben a gép tekintetében? Az értékesítésig el nem számolt értékcsökkenést ebben az esetben hogyan helyes kiszámolni a szüneteltetésre tekintettel? A katás időszakot elszámoltnak kell tekinteni? Az el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető-e a vállalkozói bevétellel szemben? Vagyis, hogyan számolandó helyesen ebben az esetben a vállalkozói szja-alap 2018-ra, ha más bevétele nem keletkezett? 2. Van-e ebben az esetben a vállalkozónak minimumadóalap-számítási kötelezettsége, ha ez az első szja alá tartozó bevallása, mivel eddig a katatörvény szerint adózott? Ha igen, akkor az értékesített eszköz nettó bevétele képezi az adóalapot? 3. Az értékesítésről kiállított számla alapján a fizetendő áfát milyen időszaki bevallásban kell teljesíteni, ha a vállalkozó negyedéves bevalló? 4. Kell-e utólag korrigálni a szüneteltetésre tekintettel a 2017-ben levonásba helyezett eszköz áfát, ha eladásra kerül és ezért most befizetendő áfa keletkezik? Köszönöm előre is a segítséget
Értelmezhető, illetve alkalmazható-e az áfamentes üzletág-értékesítés az alábbi esetben: egyéni vállalkozó, akinek fő tevékenysége szolárium szolgáltatás, értékesítené ezen tevékenségét, a tulajdonában lévő gépekkel együtt (ingatlantulajdona nincs), a tevékenységei között szereplő egyéb szolgáltatásokat továbbra is végezné.
A használt-gépjármű kereskedelem egyik egyre jellemzőbb területe a külföldről importált, vagy Közösségen belülről beszerzett gépjárművek beszerzését, felújítását, követő továbbértékesítésre épülő üzleti modell. Az alábbiakban a kérdéses gazdasági eseményekhez kapcsolódó általános forgalmi adót érintő kérdéseket igyekszünk áttekinteni, mivel ezek megítélése gyakran az adóalanyokat, de sok esetben még az adóellenőröket is komoly próbatétel elé állítja.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás lakás megnevezésű ingatlant bérelt, melyen jelentős felújítási munkálatokat végeztetett el. A beruházáshoz kapcsolódó számlák áfatartalmát nem vonta le. A beruházási értéket el szeretné adni, a számlában kell-e áfát felszámítania, vagy adómentesen értékesítheti, tekintettel arra, hogy korábban a felújítás áfáját nem vonta le. Köszönettel: Szalainé
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő nem érvényesítette a betétlapját 2017-ben. Eladott terményt felvásárlási jegyen egy kft.-nek, 614 000 forintért, és kapott területalapú támogatást 110 000 forintot. (A kifizető valószínűleg erről, hogy nincs érvényes betétlapja, nem bizonyosodott meg.) A NAV felszólította bevallásra. Helyesen úgy jár el, ha önálló tevékenység bevételekent vallja be a 724 000 forintot, költséget számol el vele szemben, és a jövedelem után teljesíti szja- és eho-kötelezettségét? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi cég Romániába is szeretne értékesíteni magánszemélyeknek is. Ebben az esetben külföldi utasként igényelheti vissza az áfát, de ezt nem szeretnénk igy megbonyolítani, hanem román áfával szeretne a cég értékesíteni. Ezt hogy teheti meg? Be kell jelentkezni Romániába adóalanyként? Oda kell áfabevallást küldeni? Van erre lehetőség úgy, hogy a kft. csak magyar? Köszönöm
Tisztelt Adózóna! Egy magyar állampolgár, aki ténylegesen Magyarországon él, rendelkezik román cégrésszel, melyet elad. Az ebből származó jövedelme hol adózik? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! 2002. évben egy gazdasági társaság vásárolt egy új vitorlás hajót (vtsz. 8903), amely sport- és szórakozási célokra alkalmas. A beszerzéskor az áfát az akkor hatályos szabályok szerint jogszerűen visszaigényelte. Korábban több alkalommal hosszabb-rövidebb ideig bérbe volt adva (a Balatonon), de az elmúlt néhány évben nem sikerült ily módon hasznosítani. Ezért a hajó értékesítését határozta el a vállalkozás. A cég jelenleg is alanya az áfának, az általános szabályok szerint. A hajó értékesítését terheli-e áfa, vagy az áfatörvény 87. § b) pontja szerint áfamentességet kell alkalmazni? Köszönöm szépen válaszát.
Magánszemély egy szoftvert hozott létre, melynek a teljes használati, tulajdon, szerzői jogát értékesíteni kívánja. Milyen adót és járulékot kell ilyen esetben megfizetni, ha kifizető vásárolja meg a jogokat?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét! Egy kft. tárgyi eszközként vásárolt 2013-ban és 2017-ben ingatlanokat (irodaház, hűtőház, üzlet megnevezéssel). Vásárláskor a fordított áfát alkalmazták minden esetben, mivel minden fél megfelelt a feltételeknek. (Minden fél be volt jelentkezve a NAV-nál ingatlanértékesítés címén az áfakörbe.) Kérdésem abból adódik, hogy az ingatlanokat birtokoló cég értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Mire kell figyelnünk az ingatlanértékesítésnél áfaszempontból, ha az ügylet létrejön (arányosítás)? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Egyéb tudnivalónk van-e ebből kifolyólag? Várom válaszukat! Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kft., mely 2018.06.30-án kiválással/beolvadással vagyontárgyakhoz jutott. Az így megszerzett vagyontárgyak között van tehergépjármű, melyet most ügyfelem értékesíteni kíván. A bizonytalanságot az értékesítésről kiállított számla áfatartalma okozza. Véleményem szerint mivel a vagyontárgy áfa nélkül került a kft. tárgyi eszközei közé, ezért értékesítéskor sem kell áfát felszámolni. Kérem szíves állásfoglalását e témában. Köszönettel: Vass Pálma
Tisztelt szakértő! Áfa hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, egy 1994-ben vásárolt egyéb építményként nyilvántartott eszközt értékesít, nyilvántartási érték alatt. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az eladási érték és nyilvántartási érték különbözete után? Az eszköz beszerzésekor az áfa levonásra került.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték