765 találat a(z) értékesítés cimkére
Termőföld-értékesítés
Kérdés
Köszönöm szépen a 2016.10.14-én feltett kérdésemre a segítő válaszát. Az adás-vételi szerződés 2016.10.13-án készült. A szerződés 5. pontja szerint "a vevő a jogügyleti ingatlant a hatósági jóváhagyás napján – a teljes vételár kifizetésének feltételével – kapja kizárólagos birtokba és használatba, azok adóit, közterheit a birtokba lépés napjától kezdődően viseli". Most csak "vételárelőleg" címen kapott egy összeget, a fennmaradó részt csak 6 hónap múlva kapja meg, addig a termőföld-értékesítést nyilvánosan közzé kell tegye. Ebben az esetben 2017.06.15-éig kell bejelentenie a földterület kivonást, és a tényleges értékesítés kb. 2017.04.13-a körül lesz, ami viszont így magánszemély értékesítése lesz? Jól értem? A birtokösszevonás miatti adómentesség csak a magánszemély termőföld-értékesítésére érvényes, vagy az őstermelő értékesítésére is, mert ez is benne a szerződésben? Köszönöm.
Újabb részvények értékesítését tiltotta meg az MNB
Cikk
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az NVT Cooperation Zrt.-nek, hogy a korábban zárt körben forgalomba hozott részvényeit nyilvánosan értékesítse, továbbá, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Átminősített ingatlan értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Cím! Segítségüket szeretném kérni, a helyes eljárás megtalálásában. Egy kft., amely áfamentes cégként alapítottak, úgy döntött, hogy mivel az eredeti elképzelés nem jött be a cégnek, lakások felújításával fog foglalkozni. Meg is vásárolt egy magánszemélytől 2016 év tavaszán egy ingatlant 9 millió forintért. Ezt a könyvelésben áruként könyvelték. A kft. két lakást alakított ki, az egyik elkészült, de még nincs használatbavételi engedély, a másik majd a jővő év közepén vagy végén lesz kész. Szeretnénk tudni, hogy az elkészült lakást hogyan lehet értékesíteni, mivel áfa nélkül lett vásárolva. A bankban azt mondták , hogy csak áfásan lehet értékesíteni, ha így van akkor 5 százalék, vagy 27 százalék lehet az áfa? Ha a kft. 1-es adószámos akkor be kell jelentkezni az áfakörbe vagy mi a módja ennek, hogy áfásan számlázzon vagy mivel ez a számla 24 millió forintról szól, már úgyis átlépett az áfakörbe? Kérem, szíveskedjenek segíteni! Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel G. Zsuzsa
Cégautóadó
Kérdés
A kft. 2016.08.10-én értékesítette a tulajdonában lévő személygépkocsit. A gépjárműadót 2016.09.15-éig befizette 28 500 forintot. Kérdésem, hogy a 2016.10.20-áig fizetendő III.negyedévi cégautóadóból mennyi összeg vonható le? A cégautóadó összege: a negyedév első hónapja 11 000 forint, a negyedév második hónapja 11 000 forint, a negyedév harmadik hónapja nulla, mivel a személygépkocsi 2016.08.10-én értékesítésre került. Válaszát előre is köszönöm.
Használt autó értékesítése
Kérdés
Tisztelt szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Egy használt autók értékesítésével foglalkozó társaság, amely bejelentkezett a különbözeti áfa alap meghatározásának alkalmazására, a különbözeti áfa alapot a következőképpen állapítja meg: - a használt autó értékesítési ára - (minusz) - a használt autó beszerzési ára - a használt autóval kapcsolatos, a társaságot terhelő költségek áfával növelt bruttó értéke. Számszerűsítve: - használt autó értékesítési ára: 2.000.000,-Ft - használt autó beszerzési ára: 1.200.000,-Ft - javítási költség: bruttó értéke: 100.000,-Ft - eredetiségvizsgálat: 20.000,-Ft - üzemanyag költség: 3.000,-Ft - takarítási költség bruttó értéke: 7.000,-Ft ____________________________________________ ÁRRÉS: 670.000,-Ft fizetendő áfa : (0,2126) 142.442,-Ft Helyes ez így? Köszönöm! Dénes Hajnalka
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Lakásépítés, -értékesítés áfája, telek kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan értékesítése adószámmal?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint magánszemély, munkahely mellett, adnék-vennék használt ingatlant, éves szinten max1-2-t haszonszerzés céljából. Ebben az esetben nem elég magánszemélyként adószámot kiváltanom és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózni? Sokat olvastam erről és itt azt a következtetést vontam le, hogy egyéni vállalkozóvá, vagy céggé kellene alakulnom. Tényleg csak így lehet jogszerű a tevékenység és az adózás? Válaszát előre is köszönöm!
Alanyi mentesség alatti tárgyieszköz-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alakuláskor az általános szabályok szerinti áfa-megállapítást választotta, és belföldi, illetve külföldi magánszemélyektől vásárolt tárgyi eszközöket (adásvételi szerződés alapján, és mivel magánszemélytől vásárolt, áfát nem igényelt vissza). 2016 01.01-jétől alanyi adómentességet választott, és most alanyi mentesként értékesítené ezeket a tárgyi eszközöket. Az áfatörvény 193. § alapján az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében többek között tárgyi eszköz értékesítése esetén sem. A kérdésem az lenne, hogy ez vonatkozik-e az adóalanyra akkor is, ha a tárgyi eszköz beszerzésekor áfát nem igényelt vissza, mivel magánszemélytől vásárolta azokat? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tárgyi eszköz átadása értékesítésre
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla úr! Önnek igaza van, pontatlanul tettem fel a kérdést. Megpróbálom röviden összefoglalni. Cégünk "A Kft." 2013-ban vásárolt gépeket "B Kft."-től. Ezeket 2014.01.01-jén aktiválta, használatba vette. Pár hónap múlva kiderült, nem gazdaságos a termelés, ezért megállapodást kötött egymással a két kft. A megállapodás lényege: "A Kft". elszállítja "B Kft." telephelyére a saját tulajdonát képező, már ki is fizetett gépeket. Teszi ezt azért, mert "A Kft." – azaz cégem – úgy gondolja, hogy a feleslegessé vált gépeket az eredeti eladó, azaz "B Kft." könnyebben tudja értékesíteni. Tehát a gépek "A Kft." tulajdonában maradnak, csak a tárolási hely változott meg. A négy darab gépből "B Kft."-nek sikerült kettőt értékesítenie, tehát ekkor születik egy "szóbeli adás-vételi szerződés". "A Kft.", azaz a cégem kiszámlázza ugyanazon az áron, ahogy "B Kft." értékesítette. A megmaradt két berendezés a megállapodás értelmében továbbra is "A Kft." tulajdona, de a tárolási hely "B Kft.-nél van. A két gép egyébként, ahogy a kiszámlázás megtörtént, ki is lett vezetve a tárgyi eszközök közül. A még nem értékesített gépek "A Kft." tulajdonában vannak, "fellelhetősége azonban a "B Kft. telepe, ennek ellenére történt meg az értékcsökkenés elszámolása 2014 és 2015. évben. A megállapodás utolsó mondata így hangzik: "Az eladó (A Kft.) fenntartja a többi gép eladási jogát és bármikor elszállíthatja azt az értékesítő ("B Kft.") telephelyéről. Előre is köszönöm szíves segítségét. Tisztelettel: Anderlikné
Tehergépjármű-értékesítés az EU-n belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás saját tulajdonában lévő tehergépkocsit értékesít az EU-ba, melynek vásárlásakor az áfát levonásba helyezte. Kell-e felszámítania áfát az értékesítéskor?
"EU-s" értékesítés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég árut értékesít külföldre. A számlán a vevő egy svájci illetőségű cég, de a számlán "megjegyzésként" szerepel a szállítási név és cím, mely uniós tagállamban van, és ismert ennek a cégnek az uniós adószáma is. A kérdésem, hogy ez harmadik országbeli értékesítésnek számít, vagy uniósnak, és ebben az esetben szerepeltetni kell-e az A60-as bevallásban? Köszönöm válaszát előre is. Szombathy Istvánné
Ingatlanértékesítés magánszemélynél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként vásároltam egy félkész házat az egyik gyermekem részére, amelyet saját magam fejeztem be. Most azonban mégis el kell adnom. Az anyagokról a nevemre szóló számla van, a munkadíjról nincs, hiszen a saját munkám. A kérdésem az, hogy a saját munkám értékét hogyan tudom érvényesíteni, az eladáskor az szja-alap csökkentésére? Tisztelettel
Magyar vállalkozás Svájcban rendezett vásárban értékesít
Kérdés
Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
