Tisztelt Szakértő! Örökölt ingatlan (tanya) esetében, amikor értékesítés történik, levonható-e a hagyatéki végzésben szereplő, ingatlant terhelő jelzálog (magánszemély általi kölcsön), és ezen az ingatlanon banki hitel is van, ami viszont nem szerepel a hagyatékiban. Ha ezeket az örökös kifizeti, és levonható, akkor nem marad jövedelem. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szarvasmarhákat tenyészt, év közben nem vezet folyamatos készletnyilvántartást, az állatokat év végén veszi készletre, leltár alapján. Növendék állatokat vásárol, amelyeket rövid időn belül továbbértékesít. Hogyan kell neki ebben az esetben könyvelnie? Köszönöm.
Egy vállalkozó 2019-től szeretne kilépni az áfakörből. Ha 2019 évben eladná a tárgyi eszközeit, hogy alakulnak az áfa fizetése? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. értékesítette kereskedelmi üzletágát, amit tárgyi eszközök, , készletek, immateriális javak stb alkottak. Kérdésem, hogyan (milyen főkönyvi számlaszámokra) kell könyvelni az értékesítést és az eszközök, valamint a készletek kivezetését? Mielőbbi válaszát nagyon köszönöm!
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áfakörbe tartozik. 25 évvel ezelőtt vásárolt egy kisteherautót (Opel combot) melynek az áfarészét visszaigényelte, majd a gépkocsit értékcsökkenési leírásban elszámolta. A vállalkozás megszüntetésével a kisteherautót el kellene adni. A vállalkozó saját részére eladhatja a kisteherautót, mert szeretné megtartani, a forgalmi engedély tulajdonosként a vállalkozó nevére szól. Mi a teendő, és mi a megoldás? Köszönettel. A másik kérdésem egyéni vállalkozó év közben is átléphet a kata adózási rendszerbe, vagy csak december 31-éig kell döntenie? Köszönettel.
Egy kft. tulajdonosa eladná a cégét 50 ezer forintért. A jegyzett tőke összege 3 millió forint, 723 ezer forint tagi kölcsön szerepel a könyveiben. A tárgyi eszközök nettó értéke: 144 638 forint. Magánszemélynek történik az értékesítése. A cég saját tőkéjének összege: 2 068 000 forint. Milyen adókötelezettsége keletkezik ebből a tulajdonosnak? Válaszukat előre is köszönjük.
2019. évben alanyi mentességet választó cég 2000-ben vásárolt tárgyi eszközét értékesiti. Az értékesitéskor fel kell számitani áfát? Köszönöm.
2019. évben katát választó bt. beltagja a bt. tulajdonában levő személygépkocsit értékesíti saját magának. A gépkocsit magáncélra is használta, cégautóadót fizetett. A gépkocsi nyilvántartási értéke 0. Hogyan fog adózni a személygépkocsi vételára? köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tárgyi eszközként vásárolt 2013-ban és 2017-ben ingatlanokat (irodaház, hűtőház, üzlet megnevezéssel). Vásárláskor a fordított áfát alkalmazták minden esetben, mivel minden fél megfelelt a feltételeknek. (Minden fél be volt jelentkezve a NAV-nál ingatlanértékesítés címén az áfakörbe.) Kérdésem abból adódik, hogy az ingatlanokat birtokoló cég értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Mire kell figyelnünk az ingatlanértékesítésnél áfaszempontból, ha az ügylet létrejön (áfaarányosítás)? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Egyéb tudnivalónk van-e ebből kifolyólag? Várom válaszukat! Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő, Adott egy kft., amit idén májusban alapítottunk 6 millió forint jegyzett tőkével, 3 tulajdonossal 40-20-40 százalék arányban. Egy külföldi cég szeretné bevásárolni magát cégünkbe az alábbi módon: A tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot megvenne névértéken 1 800 000 forintért, B tulajdonos 20 százalékát teljes egészében megvenné névértéken 1 200 000 forintért. C tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot venne meg ellenérték nélkül. A kérdéseim C tulajdonos üzletrészének eladásával kapcsolatosak: Eladhatja-e C tulajdonos ingyen a részét? Ha igen, milyen illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek vevő részére? Ajándékozásnak minősül? Eladhatja-e C tulajdonos a részét egy jelképes összegért, hogy ne minősüljön ajándékozásnak? ( például 1 forintért)? A legköltséghatékonyabb megoldást keresnénk arra, hogy C tulajdonos ellenérték nélkül eladhassa 30 százalék részesedését. A Kft. ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm.
Társaságunk termékdíjköteles terméket szerez be más EU tagországokból, melyeket belföldön értékesít (az árukról folyamatos készletnyilvántartást vezet). Ennek megfelelően mint első belföldi forgalombahozó alanya lesz a termékdíjnak. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alalkul a termékdíj számviteli elszámolása (bekerülési érték része vagy egyéb ráfordítás) attól függően, hogy a vállalkozás döntése alapján az értékesítéskor, vagy a készletre vételkor keletkezteti a termékdíjkötelezettséget. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság ingó vagyontárgyait értékesíti. Az értékesítésre az áfatörvény 142. §-át kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az eladási ár több mint 100 000 forint. Jelen esetben a vevőjelölt EU-s adóalany, nem belföldi jogi személy. Kérem szíves válaszukat, hogy mi a helyes eljárás az áfa szempontjából. Tisztelettel: Szalainé
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
Egy kft.-ben 100 százalékban tulajdonos magánszemély eladja teljes tulajdonrészét egy másik kft.-nek, amely szintén 100 százalékban egy magánszemély tulajdona. Mindkét gazdasági társaság tovább működik saját nevén. A vételár kisebb az eladó jegyzett tőkéjénél, az eladó saját tőkéje a jegyzett tőkénél magasabb. Az eladott kft. több millió forint felvett kölcsönt tart nyilván. Kérdésem az, hogy milyen módon kell könyvelni az eladó cégnél és a vevő cégnél az adás-vételt? Milyen kihatása van az eladó magánszemélyre ez az ügylet, és milyen tennivalója van ezzel kapcsolatban? Köszönettel: AI
Tisztelt Szakértő! Az alábbi adózási kérdésben kérném szíves állásfoglalásukat: Katás, áfakörös egyéni vállalkozó 2016. 10. hóban vásárolt gépet, melyet kizárólag a vállalkozás érdekében használt. Az áfát levonásba helyezte. A kata adózás alól 2018. 02. 01-jével kijelentkezett, majd 2018. 02. 02-től tevékenységét is szünetelteti. 2018 novemberében a gépet értékesíteni szeretné. 1. A befolyt nettó bevétel ebben az esetben az szja vállalkozói adózás szerinti bevétel, de kérdés, hogy milyen költség számolható el vele szemben a gép tekintetében? Az értékesítésig el nem számolt értékcsökkenést ebben az esetben hogyan helyes kiszámolni a szüneteltetésre tekintettel? A katás időszakot elszámoltnak kell tekinteni? Az el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető-e a vállalkozói bevétellel szemben? Vagyis, hogyan számolandó helyesen ebben az esetben a vállalkozói szja-alap 2018-ra, ha más bevétele nem keletkezett? 2. Van-e ebben az esetben a vállalkozónak minimumadóalap-számítási kötelezettsége, ha ez az első szja alá tartozó bevallása, mivel eddig a katatörvény szerint adózott? Ha igen, akkor az értékesített eszköz nettó bevétele képezi az adóalapot? 3. Az értékesítésről kiállított számla alapján a fizetendő áfát milyen időszaki bevallásban kell teljesíteni, ha a vállalkozó negyedéves bevalló? 4. Kell-e utólag korrigálni a szüneteltetésre tekintettel a 2017-ben levonásba helyezett eszköz áfát, ha eladásra kerül és ezért most befizetendő áfa keletkezik? Köszönöm előre is a segítséget
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték