846 találat a(z) értékesítés cimkére
Részvényértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 1996-ban jutott munkáltatója által kibocsátott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő törzsrészvényekhez kedvezményes áron. A 10 000 Ft/db névértékű részvényeket 2017-ben 17 000 Ft/db eladási áron értékesítette egy másik magánszemélynek. Jól gondolom, hogy az eladási ár és vételár különbözete után kell 15 százalék szja-t, illetve 14 százalék ehót fizetnie?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Egy egyszemélyes, 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. kiválással átalakult. A kiválási vagyontervezetben a tulajdonos megosztotta a két cég között a jegyzett tőkét, könyvszerinti értéken: 30% változatlanul tovább működő kft. 70%-ban új kft. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. 100 százalékos tulajdonrészének megszerzésére a tulajdonos a múltban szerződésekkel igazolhatóan mindösszesen 47 millió forintot fizetett. A végleges vagyonmérlegben a kiválást követően mindkét cég 3 millió forint jegyzett tőkével lett bejegyezve, A jegyzett tőke 3 millió forint feletti része tartalékba került, illetve eredménytartalékban maradt az új kft.-ben, illetve a változatlanul tovább működő kft.-ben. Kérdések: Amennyiben a tulajdonos a változatlanul továbbműködő kft.-t értékesíti 15 millió millió forintért, keletkezik-e szja kötelezettsége? A kiválási vagyontervezetben meghatározott jegyzett tőke elosztási arányát kell figyelembe venni a beszerzési érték arányosításánál? A jövedelem utáni adót mikor kell befizetni, magánszemély vásárló esetén?
Mezőgazdasági ősermelő termőföld-értékesítése II.
Kérdés
Címben jelzett témakörben feltett kérdés kiegészítése: 1.) A mezőgazdasági őstermelő a termékértékesítésétől függetlenül továbbra is folytatja tevékenységét. 2.) A termőföld értékesítésére 2018. 06.15. napját megelőzően kerül sor. Megjegyzés: A termőföld tárgyi eszköz, függetlenül attól, hogy arra értékcsökkenés nem számolható el. Az szja tv. VI. fejezet (Jövedelem megállapítása) 17. § (3) aa) pontja, illetve 18. § (1) alapján Mezőgazdasági őstermelő a tevékenység megkezdését megelőző legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközöket számolhatja el.
Örökölt ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti joga több mint 5 éve volt bejegyezve. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya gyerekei javára lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, amit a vevő részére (48 millió/20*6= 14,4 millió forintot) kifizetett. A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után (levonva még az ingatlanközvetítés díját) kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Köszönettel: Margit
Ingatlant értékesít? Velünk kiszámolhatja fizetendő adóját!
Cikk
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál igazoltan felmerültek. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja e jövedelme utáni adóját.
Cégeladás haszonnal, hol adózik?
Kérdés
Magyar állampolgárként az Egyesült Királyságban élek, dolgozom, adózok és részesülök tb-ellátásban. Magyarországi kft.-ben tulajdonrészem van, melyet haszonnal tudnék most értékesíteni. Keletkezik-e a jövedelem (haszon) után adófizetési kötelezettség Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlannal kapcsolatos költségek tovább számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2006-ban vásárolt magánszemélyektől belterületi, művelés alól kivett beépítetlen területet, melynek elkezdte a közművesítését. Majd 2008-ban értékesítette leányvállalatának a telkeket, a közműfejlesztést viszont továbbra is ő maga finanszírozta. Az évek során 100 millió forint nagyságrendben gyűlt össze különféle költség, nemcsak közműfejlesztési hozzájárulás. Most értékesített a leányvállalat egy kisebb darabot a telkekből. Kérdésem az lenne, hogy ha az anyavállalat az értékesített telek nagyságával arányosan szeretne a leányvállalattal a költségeiből megtéríttetni, akkor azt áfásan vagy fordított áfásan teheti-e meg? Mindkét társaság belföldi adóalany, mindkét társaság adókötelessé tette ingatlan értékesítését.
Mezőgazdasági őstermelő termőföld-értékesítése
Kérdés
Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz igénybe rá. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. (Amennyiben elszámolhatta volna, abban az esetben is költségnek nem minősülő kiadásként vehető figyelembe mivel tárgyi eszköz, ugyanakkor értékcsökkenés sem számolható el figyelemmel az szja törvény 11. számú mellékletnek II. 2. f) pontja alapján.) Magánszemély 2018. évben értékesíteni kívánja az 1991. évben megvásárolt termőföldet. Kérdésünk: A termőföld értékesítésre az szja tv. XI. fejezet szerinti ingatlan értékesítésre vonatkozó vagy az szja tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek: - a bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)? - minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható (3 éven belüli), és elszámolásra is került és szerepel a tárgyieszköz-nyilvántartásban?
Bérbeadott eszköz eladása
Kérdés
Cégünk fénymásolókat bérbead, értékesít és szervizel. A bérleti konstrukcióban lévő fénymásolót a bérlő felmondta, mi elfogadtuk, de szeretné megvenni az adott gépet. Van-e ennek az eladásnak valamilyen számviteli vagy pénzügyi akadálya? Nem lízingbe, vagy tartós bérletre adjuk a gépeket, hanem normál bérleti szerződéssel.
Céges személyautó eladása
Kérdés
Üdvözlöm! Van egy céges autónk a kft.-ben, melyet az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag, aki egyben a cég ügyvezetője is, meg szeretne vásárolni a cégtől. Az ügyvezetőnek 52 százalékos többségi szavazata van a cégben, és egyszerű többséggel a taggyűlés határozatképes. Az autó eladási ára az eurotax rendszer szerint lenne meghatározva. Kérdésem a következő: 1. Szükséges-e a másik tulajdonos tag (két tulajdonos tag van a kft.-ben) beleegyezése az autó értékesítéséhez vagy ezt eldöntheti az ügyvezető egy személyben, és 2. szükséges-e taggyűlésen határozni az eladásról abban az esetben, ha az autót a cég egyik tulajdonosa szeretné maga megvásárolni? Köszönettel: Ágnes
Személygépkocsi értékesítésének áfája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy adóalany gazdasági társaság értékesíteni kívánja a korábban magánszemélytől vásárolt személygépkocsiját. áfamentesen számlázhatja-e? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Üzletrészeladás (árfolyamnyereség vs egyéb jövedelem)
Kérdés
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Áttérés katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő, egyéni vállalkozó január 1-jétől át kíván térni kata szerinti adózásra. A kérdésem az lenne, hogy befolyásolja-e az áttérés azt, hogy az egyéni vállalkozó a korábbi években és a 2017-es év eredményéből fejlesztési tartalékot különített el? A korábbi évek fejlesztési tartalékát fel is használta, a 2017-ben elkülönítendő összeg felhasználása kérdéses egyedül. Beruházási adókedvezményt is igénybe vett a cég. Ezen eszközöket kata adózás mellett sem adhatja el, ha jól gondolom 4 évig. Így van? Ha ezen kívül bármilyen korlátja lehet az áttérésnek, kérem írja meg! Válaszát köszönöm!
Kábelhálózat ingatlannak minősül-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. rendelkezik egy televíziós kábelhálózattal, amit bérbe ad és a későbbiekben ezt értékesíteni is szeretné. A kft. áfakörös, az ingatlan-bérbeadást az általános szabályok szerint számlázza, mentes megjelöléssel (nem választotta az áfássá tételt). A kábeltévé-hálózat hatósági engedéllyel rendelkezik, de kábeljog ehhez kapcsolódóan nem lett bejegyezve. Ingatlannak minősül-e a kábelhálózat? Ha igen, akkor a hálózat bérleti díját áfamentesen kell kiszámlázni? Illetve ha értékesítésre kerül a sor akkor az is áfamentese leszi? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
Bérelt lakás értékesítése
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
