898 találat a(z) értékesítés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 2004-ben áruházat épített, amelyet bérbe adott. A beruházáshoz kapcsolódó áfát levonta. A bérbeadásra annak idején bejelentkezett az áfa alá, de az ingatlanértékesítésre nem. Kérdésem, ha értékesíteni szeretné az ingatlanát most, akkor hogy alakul az áfafizetési kötelezettség.

Kérdés

Kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett - ezt eszközei között nyilvántartja és értékcsökkenést számol el utána -, néhány évvel később az ingatlan pályázat útján értékesítésre kerül. A vevő az a kft., aki eddig a bérlő volt.A vételár tartalmazza a már a kft. nyilvántartásában levő ingatlan beruházást is. A pályázat elbírálása 2018-ban megtörtént, de a szerződéskötés 2019-ben. A vevő folyamatosan birtokolta az ingatlant. Mely időpontban kell a létesítményt állományba venni? A pályázat megnyerésének időpontjában, vagy a szerződés megkötésének időpontjában? Hogyan alakul a nyilvántartási érték, ha az eladó a beruházás értékét nem téríti meg a beruházónak, aki a vevő is egyben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Leendő ügyfelünk használt lakást vásárol magánszemélyektől, amelyeket saját hatáskörben felújítja, majd gyakorlatilag magánszemélyeknek értékesít. Ezért nem él az áfatörvény 88. §-ában rögzített lehetőséggel, hanem az áfatörvény 86. § (1) bek. szerint áfamentesen akarja értékesíteni. Kérdés: az áfatörvény 188. §-ában rögzített 12 milliós alanyi mentességi összeghatárba az ilyen jellegű áfamentes értékesítés beszámít, vagy sem? Fáradozásukat tisztelettel köszönöm. Boronkay László

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elolvastam minden válaszukat ebben a témában és én is kérdeztem már, de lenne még kérdésem. Ha nincs benne az őstermelői igazolványomban az erdőgazdálkodás, akkor mint magánszemély értékesíthetek-e lábon álló fát saját erdőből? Önálló tevékenység szerint kell adózni utána? Ajándékba kaptam, az ajándékozási érték levonható-e? Semmilyen más levonható költségem nincs. Az így kialakuló összegnek van-e felső határa? Az értékesítéskor a vevő milyen bizonylatot állíthat ki a részemre ? Köszönettel: Béla Szilvia

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017 decemberében vásárolt egy nagy értékű új személygépkocsit. A gépkocsit Ausztriában vette, tárgyi eszközként aktiválta, az áfát megfizette önadózással, a cégautóadót ugyancsak fizette. Majd ezt a gépjárművet 2017 május végén értékesítette egy ausztriai magánszemély részére. Kérdésünk az lenne, hogy helyesen járt-e el el a cég a gépjármű értékesítésekor, amikor is áfa nélkül állította ki a számlát az ausztriai magánszemély részre, illetve, hogy az értékesítéssel kapcsolatban lett volna-e egyéb jelentési kötelezettsége (áfa és egyéb adónemek szempontjából, vagy új közlekedési eszköz szempontjából) az adóhivatal felé?

Cikk

Kft. értékesítette a személyautóját 2019. januárban. A kocsibeszerzéskor nem igényelték vissza az áfát. Kérdésem, hogy elég-e az adásvételi szerződés az ügylet létrejöttéről, vagy a kft. köteles számlát kiállítani nulla százalék áfával, és az áfabevallásban így bejelenteni? Olvasónk kérdésére dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk megvásárolna egy már hatósági építési engedéllyel rendelkező megkezdett családi házat, és ő folytatná az építkezést. Kérdésem, az ingatlant (a telken álló x százalékos készültségi fokú házat), amelyre építési engedélyt 2018. novemberében kiadták, 5 százalékos áfával vásárolhatjuk-e meg? Amennyiben folytatnák az építkezést, és az elkészült házat értékesítenénk, azt megtehetjük 5 százalékos áfával, vagy mivel itt már nem első forgalomba hozatal történik, csak 27 százalékos értékesítés történhet, vagy az 5 százalékos értékesítéshez tartozó ingatlanfeltételek, ha teljesülnek, értékesíthető ezen áfa mértékkel másodszorra is? Köszönöm segítségét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. A kft. üzletrészt vásárolt névérték felett, nem tudom ezt hogyan kell könyvelni. Az üzletrész – ami 9,89% értéke 296 700 forint, de a kft. ezért 13 840 000 forintot fizetett ki. Hogyan kell ezt könyvelni? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. júliusban a szüleimtől ajándékba kapott ingatlant 2018. december hónapban értékesítettem. Az ajándékozási szerződésben az ingatlan értékeként feltüntetett összeg 30 millió forint, melyet 35 millió forintért adtam el. (Természetesen az ajándékozáskor semmilyen költséget és illetéket nem fizettem.) Kérdésem, hogy jelen esetben mennyi az szja alapja, és mikor kell a keletkezett jövedelmem után az adót megfizetni? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységéhez (italautomaták karbantartása) használt tehergépjárműjének értékesítésének bevétele beletartozik-e az átalányadó (15 millió forint) összeghatárába? Előre is köszönöm. Üdvözlettel. Reinhardt Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet közterheinek megállapításában kérek segítséget. XY magánszemély 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik NAGY Kft.-ben és 50 százalékos tulajdonrésszel KIS Kft.-ben. XY a NAGY Kft.-ben önálló aláírási joggal rendelkező négy ügyvezető egyike. XY magánszemély a NAGY Kft.-ben lévő 25 százalékos üzletrészét szerzési értéken, 4 millió forintért eladja KIS Kft.-nek. A NAGY Kft. jegyzett tőkéje 16 millió forint, saját tőkéje 120 millió forint. A NAGY Kft. az Itv. rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, az ingatlanok mérleg szerinti értéke 80 millió forint. Milyen közterhei keletkeznek az ügylet miatt eladónak és vevőnek? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink