Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    910 találat a(z) értékesítés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, aki műalkotások hagyatékkezelésével és értékesítésével foglalkozik. Az alapító okiratban szerepel többek között: "Az alapítvány további célja a gyűjtemény művészeti értékének folyamatos gyarapítása, a gyűjtemény bővítésével vagy a gyűjteményből való körültekintően megválasztott értékesítéssel az alapítvány működtetése érdekében." Kérdéseim az alábbiak: 1. Amennyiben az alapítvány értékesíti a műveket, áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania (használt cikknek minősülnek-e a műalkotások)? 2. Alkalmazható-e a különbözeti áfa a számlázás során? 3. Alkalmazható-e a különbözeti áfa olyan művekre, amelyek előtte például kiállításon voltak vagy galériákban voltak megtekinthetők (akár Magyarországon, akár külföldön)? 4. Az áfás értékesítéssel jelentős piaci hátrányok érik az alapítványt, melynek elsődleges célja nem lehet az értékesítés. Van-e bármilyen egyéb lehetőség az áfamentes értékesítésre? Válaszát nagyon köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy édesanya és fia 50–50 százalékban tulajdonosai egy lakóingatlannak, amit 2018-ban vásároltak 30 millió forintért. Az ingatlan 2020-as piaci értéke 45 millió forint. A fiú 2020-ban ajándékozás útján átadná 50 százalékos tulajdoni hányadát 22,5 millió forint értékben édesanyjának, aki 2020-ban a már 100 százalékos tulajdonát visszaajándékozná fiának 45 millió forint értéken. A fiú ezután a 100 százalékos tulajdonában lévő ingatlant 45 millió forint összegért értékesíti harmadik személy felé. A kérdés az, hogy az édesanyának és a fiúnak ügyletenként milyen adó- és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Adózás szempontjából jobban járnak-e így az ajándékozás miatt. Vagy kedvezőbb-e az a megoldás, ha közösen értékesítik tulajdonrészeiket és a "klasszikus" 5 éves figyelési idő elszámolást választják, figyelembe véve a felmerülő egyéb költségeket? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk az EU-ból vásárol csokoládé- és cukortermékeket. Vtsz számok, amiken az árukat behozzák, az értékesítésük is ezeken történik: 17049099 17049065 180620959000 170490619000 18069050 17049061 1806903900 1704903000 A csokoládétermékeket változatlan formában és tartalommal eredeti csomagolásban értékesítjük Magyarországon kizárólag nem végfelhasználóknak. Ezek a dobozok nagy darabszámú csokoládékat (adott esetben akár 240 db/dobozt) is tartalmaznak, sütemények díszítésére alkalmasak. A cukortermékeket kicsomagoljuk különböző kiszerelésekbe, és ezeket a termékeket is zömmel itthon értékesítjük, előfordul mindkét termékkör esetében az EU-n belüli értékesítés is. Kérdésem: kell-e neta-díjat bevallanunk és megfizetnünk a fenti termékcsoportokra? Az általunk kicsomagolt termékeket terheli-e neta-fizetési kötelezettség? Mi a helyzet, ha az itthonról vásárolt cukor- és csokoládétermékek számláján nincs feltüntetve a netára vonatkozó adófizetés kezelése? Válaszát nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Jakab Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy család – férj és feleség – családi házukat kb. 30 éve közösen építette föl. Az Ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként a férjé volt bejegyezve. 2018-ban a férj ajándékozási szerződéssel az egész házat a feleségének ajándékozta, majd pár hónap múlva 20 millió forintért eladták. Utólag hogyan lehet dokumentálniuk azt , hogy ez tulajdonképpen közösen megszerzett ingatlan volt, fele a feleséget illette meg? Jövedelemadó bevallásban mekkora összeg után kell a jövedelemadót megfizetni? Tisztelettel Kecskemétiné HK

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Áfa alanyi mentes társaság értékesíti a korábban magánszemélytől áfamentesen vásárolt büfékocsit. A büfékocsi nem rendelkezik forgalmi rendszámmal. Kérdezem, hogy az értékesítésre kerülő eszközt áfával, vagy áfamentesen kell kiszámlázni? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! Cégünk Németországból vásárolt egy személygépkocsit 2019. 07. hóban. A vásárláskor már tudtuk, hogy egy pénzügyileg kedvező konstrukció miatt egy lízingcégnek el fogjuk adni ezt az autót azért, hogy visszalízingeljük nyílt végű pénzügyi lízing keretében. 08. hónapban ki is számláztuk a lízingcég felé. Tulajdonképpen az autót tárgyi eszközként akartuk és akarjuk használni, hiszen itt egy pénzügyi művelet miatt kerül értékesítésre, mégis felmerül a kérdés, hogy az értékesítés árbevételeként vagy egyéb bevételként számoljuk el az ellenértékét. Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az építési telek 2007-től van birtokában a magánszemélynek, és haszonélvezők a szülők. Az ingatlan készültségi foka kb. 60 százalék, de használatbavételi engedély még nincs Az eddig felmerült költségekről rendelkeznek számlával. Értékesíteni szeretnék a félkész ingatlant, és kérdés, hogy felmerül-e szja-fizetési kötelezettség, illetve ha igen, milyen összeg után.

    Kérdés

    A társaság bruttó 10.000.000 forintért személygépkocsit vásárol 2017. március hónapban továbbértékesítési -bérbeadási céllal, és ez alapján az áfát (2.125.985 forintot) visszaigényli. A bérbeadás áfás természetesen. 2019. augusztusban a társaság a személygépkocsit bruttó 6.500.000 forintért értékesíti, az áfa 1.381.890 forint, amit befizet. A példánál maradva kell-e az áfát arányosítani ,és ha igen, mennyi áfabefizetési kötelezettség keletkezik? Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (szja alá tartozó) tehergépkocsit vásárol, mely az áfa szempontjából VTZSZ:8703 alá tartozik, tehát sem a beszerzés, sem az üzemanyag áfája nem vonható le. Ha gazdálkodó szevezetként vásárolja meg, akkor mentesül a vagyonszerzési illeték alól, ugyanakkor könyveiben elég csak nyilvántartania vagy aktiválnia is kell? Ha ugyanezt a gépjárművet kata alá tartozó egyéni vállalkozó vásárolja meg, akkor ő mentesülhet-e vagyonszerzési illeték alól? Majdani értékesitéskor hogyan (áfás v. nem) állitja ki a számlát az szja alá tartozó vállalkozó és hogyan a kata hatálya alá tartozó vállalkozó? Katás bevétel lesz-e? Köszönettel és üdvözlettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van. 1. 2018-ban ketten örököltek egy lakást. Az egyik örökös a másiktól megvásárolja a ráeső (50 százalék) tulajdonrészt. Kérdésem, hogy az értékesítő magánszemélynek van-e illetékfizetési kötelezettsége (mivel öröklésnél nem volt). A személyi jövedelemadó alapja pedig: eladási ár - öröklött ingatlan hagyatéki okiratban meghatározott értékének a ráeső része? 2. Egy magánszemély eladta lakását az egyik városban költözés miatt. A megkapott vételárból ki kellett fizetni a fennálló hitelét. A megmaradt összegből egy másik városban vásárol lakást (nem befektetési céllal). Hogyan alakul a személyi jövedelemadó alapja? Az eladási árból levonhatja-e az egy összegben visszafizetett hitel összegét, illetve beszámítható-e az új (olcsóbb) lakás vételára csökkentő tételként? Válaszukat előre is köszönöm: Boskó Lászlóné

    Kérdés

    Ha cégként garázst vásárol az ügyfél egy magánszemélytől, aztán néhány év múlva eladja szintén magánszemélynek, akkor csak áfásan tudja kiszámlázni? Ha mindezt egy alanyi mentes kft. követi el, akkor alanyi mentes számlát állíthat ki a garázs jövőbeni értékesítésekor? Köszönettel.

    Kérdés

    Egy magánszemély ingatlan tulajdonhoz jutott ajándékozási szerződés révén 2014. június 19-ei dátummal, ahol a megajándékozott 50 százalék tulajdont szerzett az ingaltanban. Az ingatlant ajándékozó halála után az örökjösök megtámadták ezt az ajándékozási szerződést. Az eset bíróságon zárult le, ahol egyezséget kötöttek a felek 2019 áprilisában, melynek értelmében az 50 százalék tulajdoni hányad módosult 105/300-ad tulajdoni hányadra. Az ingatlan eladásra került 2019. július 4-én. Melyik dátum és tulajdoni hányad mérvadó a szja megállapításánál?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szántóföldvásárlás illetéke

    dr. Magyar Attila

    ügyvéd

    Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

    Családi kedvezmény – adóelőleg-nyilatkozat kitöltése

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Háromgyermekes anya kedvezménye válás esetén

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media