adozona.hu
Áfa-visszaigénylés nulla forint bevétel mellett
//adozona.hu/archive/20071126_afa_torveny_valtozas_ado_ingatlan
Áfa-visszaigénylés nulla forint bevétel mellett
Tetszik
Az új áfatörvény számos változást hoz 2008. január 1-től. A csoportos adóalanyiság, az ingatlan értékesítéssel kapcsolatos új szabályok, az árengedményt vagy az adó visszaigénylését érintő módosulás csak néhány példa abból a jogszabályból, amelyről a Penta Adóegyetem adószakértője úgy nyilatkozott: „egy mondat sem került át a régi törvényből az újba”.
A csoportos adóalanyiság eddig is létezett, de most egészen más formát kap – mondta az adószakértő előrevetítve, hogy komoly változásokkal kell számolni ezen a területen. Eddig csak pénzügyi tevékenységet végzők lehettek csoportos áfa-alanyok, amelyek a csoporton kívüli tranzakciókban önálló adóalanyokként szerepeltek. Januártól nincs megkötés a tevékenység tekintetében, vagyis bárki választhatja ezt a formát, két feltétellel: kapcsolt vállalkozásnak kell lenniük, és belföldön letelepedéssel (székhellyel, telephellyel, fiókteleppel) kell rendelkezniük. A tagok elveszítik önálló áfa-alanyiságukat és önálló áfa-számot, csoportazonosító számot (CSASZ) kapnak, amennyiben az APEH engedélyezi a csoport létrehozását.
A tagoknak az önálló adószámuk megmarad, mert csak az áfára vonatkozóan létezik a csoport, a többi adónemben (például társasági adóban és annak bevallásában) önálló cégként szerepelnek. A csoprttagok egy áfabevallást adnak be, ebben a levonható és fizetendő adót csak a külső cégekkel bonyolított ügyletekre vonatkozóan kell feltüntetni. A csoporttagok közötti termék-, illetve szolgáltatás-értékesítés adójogilag nem értelmezhető, olyan, mintha nem is történne meg – magyarázta az adószakértő. A csoport létrehozásának kérelmezésekor csatolni kell: milyen nyilvántartásba jegyzik majd a külső és belső aktusokat. A számlázással kapcsolatban még egy Pénzügyminisztériumi rendelet lenne indokolt – mondta Csátaljay Zsuzsanna, hozzátéve, hogy vélhetően a számlázási rendet nem kell majd integrálni. Fontos lenne, hogy egymás közötti tranzakciók esetén az áfatartalom nélkül lehessen számlát kiállítani – tette hozzá. A csoportba be- és a csoportból kilépni bármikor lehet. Arra vonatkozólag nincs szabály, hogy valamennyi kapcsolt vállalkozásnak be kellene lépnie egy csoportba, sőt több csoport létrehozására is van mód. Azt is fontos ugyanakkor tudni, hogy a belépettek és kint maradtak egyetemleges felelősséggel tartoznak az áfa befizetéséért.
Az áfa-alanyisággal kapcsolatos másik terület, ha nem adóalany magánszemély, szervezet ingatlant értékesít. Amennyiben ezt sorozatjelleggel teszi, akkor áfa-alany lesz. A törvény azt is pontosan meghatározza, mely ingatlanokról van szó: építési telek, még használatba nem vett ingatlan, illetve legfeljebb 2 éve használatba vételi engedéllyel bíró ingatlan értékesítése. A sorozatjelleg – a törvény megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy: ha 2 éven belül a negyedik ilyen ingatlant értékesíti a magánszemély, akkor áfa-alannyá válik, s utána 3 évig minden értékesítése esetén az is marad. Ezt követően azonban újra kezdődik a 2+3 éves periódus, tehát ha két éven belül 3 ingatlant értékesít, attól még nem lesz áfa-alany, hanem szintén csak a negyedik ingatlan eladása után. Mindez adóköteles tevékenység, ahol nem lehet fordított adózást alkalmazni.
Nem önadózással kell megfizetni az adót, hanem az APEH-hez eljutatott bejelentés/bevallás alapján az adóhatóság veti ki az áfát. Adószám kiutalásáról még nem rendelkezett a jogszabály, de vélhetően kapnak az ilyen ügyletet bonyolító magánszemélyek – mondta az adószakértő. Az adóalanynak egyébként számlakibocsátási kötelezettsége is lesz, amelynek áfa-tartalmát a fogadó levonhatja.
Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos változás még, hogy a 2 évnél régebben használatba vett „régi” ingatlanok értékesítése tárgyi adómentes, de az eladó választhatja, hogy adókötelessé teszi az ügyletet, ekkor van mód fordított adózásra, vagyis a vevő lesz az áfa-fizetésre kötelezett adóalany – ez azonban csak akkor lehetséges, ha vevő és eladó is belföld illetőségű. Az adásvétel másik szereplője adóalanyiságáról, adókötelezettségéről nyilatkoztatható, illetve az APEH-től is kérhető erre vonatkozó igazolás.
Módosul a közhatalmi tevékenységeket érintő jogszabály is. Amikor az állam közhatalmi tevékenységet végez az továbbra sem tartozik az áfa hatálya alá. Ha azonban ezen feladatain túl egyéb adóköteles tevékenységbe kezd – például egy önkormányzat étkeztet –, akkor az, értékhatártól függetlenül, áfa-alany lesz az adóköteles tevékenységét tekintve. Ezzel együtt választhatja az alanyi adómentességet – itt az értékhatár 4-ről 5 millióra emelkedett.
Az apportot az új törvény kiemeli az adóztatandó körből, ennek azonban feltételei vannak – magyarázta Csátaljay Zsuzsanna. Nem áfás az apport, ha: már a szerzés időpontjában belföldi adóalany volt a delikvens, illetve ha a fogadó vállalja, hogy az apporttal kapcsolatos későbbi adófizetést teljesíti, továbbá a szerzéskor nem lehet alanyi adómentes a fogadó és az apport nem kapcsolódhat tárgyi mentes tevékenységhez.
A törvényben van – az adószakértő szerint – a valós gazdasági viszonyokat kevéssé figyelembe vevő rendelkezés is, ilyen az árengedmény újraszabályozása. Eszerint: mindenki számára azonos feltételek mellett, és csak akkor lehet árengedményt adni, ha erről előre megállapodnak a felek (üzletszabályzatban, akció meghirdetésekor) – a szakértő szerint ez utóbbi elég életszerűtlen rendelkezése a törvénynek. A természetbeni árengedménnyel kapcsolatban úgy rendelkezik a jogszabály, hogy az eladott termék mellé ingyen, áfa nélkül átadott ajándék értéke nem haladhatja meg az a fizetett termék árát. Nem csak az értékesítő, de a vele szerződésben álló is adhatja az ajándék terméket.
„Bármit lehet, csak elég sokat”- sommázott az adószakértő az adó visszaigénylésével kapcsolatos módosulásokat. Januártól 0 forint árbevétel esetén is lehet áfát visszaigényelni. Havi bevallóknak 1 millió forint, negyedéveseknek 250 ezer, éves bevallóknak 50 ezer forint az a minimum határ, amelytől módjuk van áfát visszaigényelni. A rendelkezés célja az ellenőrzöttségi szint növelése – tette hozzá a szakember.
A számlázással kapcsolatban is több változás van, például az, hogy a teljesítéstől számított legkésőbb 15 napon belül ki kell állítani a számlát, különben - elvileg számlánként – 500 ezer forintos bírsággal is számolni kell. Újdonság az is, hogy a helyesbítő, illetve sztornó számla (számlával egy tekintet alá eső kivonat) esetében milyen adatoknak kell szerepelni. Eszerint rá kell írni: a módosítandó számla számát, az eladó és vevő nevét, címét, adószámát, az adatot, amit a módosítás érint, a módosítás természetét és a különbözet összegét egyaránt.
A deviza számla kiállításakor pedig az áthárított áfa összegét forintban kell feltüntetni. Az árfolyamot bármely, belföldön pénzváltási engedéllyel váltó bíróeladási árfolyama szerint számolhatjuk. Lehet az MNB-árfolyam alapján is, ezt azonban be kell jelenteni az APEH felé, és egy évig nem lehet elérni tőle.
Itt megnézheti az előadásról készült a videót
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
