hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfatörvény: teljesítési időpont, kiállítás, levonás

  • Béres Molnár Gergely

Az áfatörvény igen sok vállalkozásnak jelent problémát. Azoknak is, akik kiállítják a számlát, azoknak is, akik a számlában foglalt áfát le szeretnék vonni. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a kibocsátott illetve befogadott számlák könyvelése többletmunkát igényel. A legnagyobb kérdés, hogy az áfa- vagy a számviteli törvény szerinti teljesítés-e a helyes.

Mit is mond az áfatörvény? 

Az általános forgalmi adóról szóló 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Magyarul: a teljesítés időpontja megegyezik a fizetés időpontjával. 

Hogyan foglal állást az APEH? 

Az APEH közleményt jelentetett meg az ÁFA törvény fenti paragrafusának értelmezéséhez. Eszerint elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában – összevontan – a díjfizetés. 

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, a szállítási periódus végén összesített teljesítések. Például amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg. Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adót fizetni az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési napján kell. Tehát nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.

Mit mondanak a különböző tanácsadók? 

Egy kft-nek az árbevételt nem az áfatörvény szerinti teljesítési időponttal kell elszámolnia, hanem a számviteli törvény 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítés időszakában. Szerződésjogilag az kizárt, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás időszakát követően a fizetési határidő legyen a szerződés szerinti teljesítés időpontja. Az adózónak az evatörvényben foglalt szabályokat kell figyelembe vennie az áfa, valamint a számviteli törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során. A bevétel megszerzésének időpontját illetően is az evatörvény az irányadó. A számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni az evás kft. 

Az APEH szerint a részletfizetést más helyen már szabályozza a törvény, tehát nem is részletfizetésről, hanem részkifizetésről van szó. Ezért kell az átalánydíjas ügyleteket, havidíjas elszámolásokat az 58 §. (1) szerint elszámolni. A határozott időre szolgáló elszámolásokat például a termékszállításokkal lehet szemléltetni.
Állítólag azért kerültek ebbe a besorolásban a havi teljesítésű kiszámlázások, hogy segítsék a kisvállalkozásokat az áfafizetéssel kapcsolatos finanszírozási problémák áthidalásában.

Kérdések: 

- Ha nem pontos a törvény szövege és annak magyarázata, valamint nem egyértelmű fogalmak szerepelnek a törvényben, akkor elfogadható-e, hogy egy APEH közleményből értesüljenek a vállalkozások a követendő eljárásról?
- Helyes-e az ÁFA törvényben olyan teljesítési időpontot kötelezővé tenni, mely ellentétes a polgári törvénykönyvben foglaltakkal és az azon alapuló számviteli törvény szerinti teljesítési időponttal?
- Helyes-e, ha a törvény szövegét a végrehajtók másként értelmezik, mint a leírt szöveg, olyan dolgokat értenek bele, melyek nem szerepelnek abban?
- Mi történik akkor, ha a gazdálkodóknak, vagy egyes tanácsadóknak más a véleményük? Az APEH álláspontja a meghatározó, vagy az Alkotmánybírósághoz célszerű fordulni?

Válaszok: 

Még nincsenek. Vannak tények, melyek szerint ez a szabályozás nagyon sok vállalkozásnak problémát jelent. Még a kisvállalkozásoknak is, akikkel jót akart tenni a törvényalkotó. Sokszor tapasztalni ugyanis, hogy a benyújtott számlát félreteszi a számla címzettje, mert az nem az adott hónapra vonatkozik.
Érdemes lenne tehát felülvizsgálni a Pénzügyminisztérium illetve APEH álláspontját, alkalmazkodva a többi törvényben foglalt szabályokhoz. Az sem elhanyagolható előny, hogy talán a bürokrácia is csökkenne.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldi ügyvezető magyar cégben

Széles Imre

tb-szakértő

Ingatlaneladás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Személygépkocsi – áfa

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs