295 találat a(z) áfatörvény cimkére

Áfatörvény 86. § (1) bekezdés f) alkalmazása Kérdés

Módosult a számlarendelet, búcsút veszünk a PTGSZLAH nyomtatványtól Cikk

A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes bizonylatolási kötelezettségekről szóló PM rendeletet módosító rendelet (17/2020. PM rendelet). A módosítások elsősorban a számlarendeletet érintik, és az áfatörvény módosítására valamint az új elektronikus számlázással kapcsolatos szabályokra reflektálnak. A részleteket megelőzően elevenítsük fel, hogy mi minden változik január 4-étől a számlázásban!

Áfatörvény 2021: számlaadás, e-bevallás, adatszolgáltatás Cikk

A közösségi szabályok (2021. július 1-jei) átültetésén túl több apróbb és néhány jelentősebb ponton is változik jövőre az általános forgalmi adóról szóló törvény. Kétrészes cikksorozatunkban ezen módosításokat tekintjük át: jelen írásunkban a bizonylatolással, online adatszolgáltatással, valamint az áfabevallás-tervezettel kapcsolatos szabályokat elemezzük. A cikksorozat második részében az „apróbb” módosításokat, az áfacsoporttal, a behajthatatlan követelésekkel, a munkaerő-kölcsönzéssel, az adószám helyreállításával, a külföldi áfa-visszatérítéssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a használtautó-kereskedőkre vonatkozó változásokat ismertetjük majd.

Online adatszolgáltatás: kisvállalkozó számlakibocsátóra vonatkozó speciális szabályok Cikk

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által meghirdetett moratórium 2020 szeptember végével véget ér, így érdemes összefoglalni a számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. Háromrészes cikksorozatunk első részében a számlakibocsátóra vonatkozó általános szabályokat foglaltuk össze, jelen cikkben pedig az egyes – az adóhatóság tájékoztatójában is vizsgált – speciális, kisvállalkozásokra vonatkozó szabályokat elemezzük. Végül a harmadik cikkben a számlabefogadóra vonatkozó rendelkezéseket fogjuk ismertetni.

Áfa Kérdés

Opciós jog beszámítása 2. Kérdés

Számlakiállítási határidő Kérdés

Gyűjtőszámla kiállítása 8 napon belül Kérdés

Számlaadat-szolgáltatás: válaszok a NAV-tól a gyakran ismételt kérdésekre Cikk

Tizenöt gyakori kérdést és az azokra adott válaszokat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban.

Időszakos elszámolás lehetősége, ha nem rendszeres időszakonként történik számlázás Kérdés

Készpénzfizetési számla, pénztárgépes nyugta: együtt vagy külön? Cikk

Nehéz elszakadni a jól megszokott gyakorlattól: a számlamásolat és a pénztárgépes nyugta összetűzése. Szabályszerű ez így? Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

PTGSZLAH Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusának értelmezése kapcsán kérjük véleményét, hogy helyesen járunk-e el az alábbiakban: Az áfatörvény 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer forintot, akkor a 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, mivel a számlát nem a 166. § (2) bekezdésében foglalt lehetőség, hanem a 165. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kötelezettség miatt állítják ki, ennél fogva PTGSZLAH nyomtatványon nem kell jelenteni. Egy 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlás számlaadatait akkor kell jelenteni, ha a számlát az eladó a 166. § (2) bekezdése szerint saját döntése alapján állítja ki. Ha azonban a számlakiállításra azért kerül sor, mert a vevő a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint számla kiállítását kéri, arra nem vonatkozik a jelentési kötelezettség. Ezt helyesen értelmezzük? Ha igen, akkor egy gépi nyugtaadásra kötelezett adózó által 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlásnál hogyan dönthető el, hogyan kellene nyilvántartani, hogy a számlát a vevő kérésére vagy az eladó döntése alapján állították ki? Megfelelő eljárás lehet-e az, hogy a gépi nyugtaadásra kötelezett adózó – aki pénztárgépet egyébként nem üzemeltet – minden készpénzes számlájának adatait jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, azokat is, amelyek elérik a 900 ezer forintot, illetve azokat is, melyek akár az eladó döntése alapján, akár a vevő kérésére lettek kiállítva? Köszönettel.

Áfatörvény 70. § (2) értelmezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy áfa-visszaigénylésre nem jogosult laboratórium közbeszerzést írt ki az alábbiak szerint: „Orvosi mikrobiológiai vizsgálatokhoz szükséges táptalajok, reagensek, és egyéb kiegészítő anyagok beszerzése a szerződéses időszakban. Ugyanezen időszakban a mikrobiológiai vizsgálatokhoz igényelt készülékek használatba adása (a használatba adott eszközök/készülékek használatának ellenértéke a reagensek árába beépítve kerül megfizetésre, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési szerződés minden esetben és a közbeszerzés minden tételére vonatkozóan visszterhes szerződés) és az üzemeltetés műszaki feltételeinek biztosítása mindenre kiterjedő karbantartással és javítással (anyag és vegyesanyag biztosításán túl szerviz és műszaki karbantartási szolgáltatások is).” A közbeszerzési eljárásban kiírt reagensek, megfelelnek az áfatörvény 3. számú melléklet I. 3. pontjának, így 5% áfakulcs alá esnek. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzést kiíró elvárásának megfelelően a reagensek árába beépítendő költségek vonatkozásában alkalmazható-e az áfatörvény 70. § (2) bekezdése és a szolgáltatások értékével növelt árra is 5%-os áfakulcs alkalmazandó-e? Amennyiben az ilyen jellegű többletköltségek is beleszámítanak az adó alapjába, kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy az áru értékéhez viszonyítva maximum hány százalékos többlet öltség fogadható el járulékos költségnek? (Jelen esetben az áru és a többletköltség aránya körülbelül 1:2.) Köszönöm!

Előleg Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre kérnénk választ: Egy intézménynél beruházás van folyamatban. Az intézménynek "kettes" áfás adószáma van, de 95 százalékban a tevékenység jellegére való tekintettel mentes árbevétele van. A szerelés-kivitelezési munkákra előlegszámlát állított ki a szolgáltató vállalat fordított áfásan, ahogy a végszámla is fog készülni. Mivel az építmény mentes árbevétel fog produkálni, így a megrendelőnél csak fizetendő áfa jelentkezik. Az áfatörvény 59. §-a értelmében a kézhez kapott előleget úgy kell tekinteni mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. A beruházáshoz kapcsolódó hitelbíráló UniCredit Bank ezzel nem ért egyet hivatkozva a Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számú döntésére a fordított adózásra speciálisan. Kérem állásfoglalásukat! Köszönettel: Matula Györgyné J&U Kft.

Fordított áfa: teljesítési időpont II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fordított áfával kapcsolatosan volt egy kérdésünk. Acéláruterméket forgalmazó társaság a vevői részére fordított áfás számlát állít ki. Egyik kérdésünk, hogy helyes-e az eljárás, ha a számlán a teljesítési dátum az áru átvételének napja, még abban az esetben is, ha a vevő a vételárat előre kifizette? Másik kérdésünk, hogy a vevőnek mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a teljes vételárat a szállítás előtt kifizette, illetve ha annak csak egy részét egyenlítette ki? A számlát a teljesítést követő pár napon belül kapja kézhez. Kérdésünk egyik része arra irányult, hogy az Ön válaszában szereplő 60. paragrafust a vevőnek hogyan kell értelmeznie, ha a vételárat, vagy másik esetben, ha a vételár egy részét már a szállítás előtt kifizette? Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy a számlán szereplő teljesítési dátumnál figyelembe kell-e venni a 60. §-t, vagy az általános szabályok vonatkoznak rá? Köszönettel.