Előlegszámla: mi lesz az áfával, ha befuccsol az üzlet?

Megosztás Tetszik

Hogyan kell sztornózni az előlegszámlát, ha meghiúsul az üzlet, és az eladó visszafizeti az előleget; áfás vagy áfamentes az előleg visszafizetése – feszegeti kérdésében olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

„2012. évben technológiai eszközök eladására előleget kaptunk, amiről a banki jóváírás napjával áfát is tartalmazó előlegszámlát állítottunk ki. Időközben a szerződésben foglaltakat a partner nem teljesítette, így peres ügy lett belőle. 2014. évben a kapott előleg nettó (áfamentes) összegét ügyvédi letétbe helyeztük. 2016. február hónapban a felek peren kívüli megegyezés mellett döntöttek, és megállapodtak az előleg visszautalásában, viszont vitatták annak áfavonzatát, szerintük ilyen esetben áfamentes az előleg visszafizetése. Véleményünk szerint nem, ezért az ügyvéd által részükre utalt „nettó” összeget úgy tekintettük, mint amely a fizetendő áfa arányos összegét is tartalmazza, vagyis résztörlesztésnek fogjuk fel.

Ennek alapján állítottunk ki az átutalt összegről mínuszos előlegszámlát a banki utalás napjával (teljesítés dátuma, számlakiállítás és fizetés dátuma azonos.) A különbözet részünkről még nem került utalásra. Partnerünk álláspontja szerint helytelen a számla, mert csak úgy tudják befogadni, ha a teljes összeg visszautalása megtörtént. Tekintettel arra, hogy 2016. február hónapban bankszámlájukra a letéti összeg megérkezett, véleményünk szerint helyesen jártunk el az áfát is tartalmazó mínuszos számla kiállításával, majd a különbözet átutalásának napjával szintén kiállítjuk az áfát is tartalmazó mínuszos számlát” – részletezte kérdésében olvasónk.

Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló 2007. évi CXXVII. törvény 59. paragrafusának (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

Az áfatörvény 59. paragrafusának (2) bekezdése alapján a jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. A 77. paragrafus (1) bekezdése alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.

A törvény 78. paragrafusa (1) bekezdésének a) pontja szerint a 77. paragrafus (1)-(3) bekezdései alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik.

Az áfatörvény 153/B paragrafusának (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap, vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A paragrafus (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben

a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;

b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben.

A 153/C paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adó-megállapítási időszakban köteles a 153/A paragrafus (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. paragrafus (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja. Feltétel, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. paragrafus (1) bekezdésében említett okiraton alapuljon, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.

Az áfatörvény szerint, ha a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget, azaz előleget fizetnek, akkor ezt az összeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa arányos összegét is tartalmazza, és az összeg átvételének, jóváírásának napján adófizetési kötelezettség keletkezik.

Amennyiben – amint a kérdés szerinti esetben is – valamilyen okból mégsem kerül sor a felek között teljesítésre, ezért a korábban fizetett előleget visszafizetik, akkor az előlegfizetésre tekintettel kiállított számlát érvényteleníteni kell, továbbá ennek megfelelően az előleg kapcsán megfizetett (illetve a befogadói oldalon levont) áfa sorsát is rendezni kell.

Mivel az áfatörvény 77. paragrafusának (1) bekezdése a meghiúsult teljesítés miatti előleg-visszafizetés esetkörét is tartalmazza, ezért az előleget átvevő számlakibocsátó az átvett előleg visszafizetése kapcsán történő áfakorrekciót, azaz az előleg összegére jutó fizetendő adó csökkenését abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe, amelyikben az előleg átvételekor, jóváírásakor kibocsátott számlát érvénytelenítő bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátja.

A fentieket összefoglalva tehát az előleg alapjául szolgáló ügylet meghiúsulására tekintettel az előlegszámlát kibocsátó félnek egyrészt intézkednie kell az előlegszámla érvénytelenítéséről (sztornózásáról), amelynek tekintetében a számlakibocsátás már nem a pénzügyi rendezés időpontjához fog kapcsolódni, hanem – amennyiben egy előlegszámla volt – arról egyetlen korrekciós bizonylatot kell kiállítania, függetlenül attól, hogy hány részletben utalja vissza a megrendelőnek az előleg összegét. Másrészt pedig – a fent jelzettek szerint – a feleknek természetesen gondoskodniuk kell a korrekció áfahatásainak érvényesítéséről is.