1317 találat a(z) áfalevonás cimkére
Tárgyi eszközök és a kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (betéti társaság) 1998 évben váltott evára és 2016. évben katára, illetve 2017 év novemberétől be kellett jelentkeznünk az áfakörbe. Kérdéseim a tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak. 1. A nettó 200 000 Ft alatti (úgy tudom most ez a határ) bekerülési költségű tárgyi eszköz beszerzés áfája egy összegben levonható? Az ezt meghaladó értékű tárgyi eszközökre a katás bt.-nek már több évre megosztva sem lehet az áfát levonni, sem amortizációt elszámolni? 2. Amennyiben a számítógép, amelyet vállalkozási célra használunk (van külön magánhasználatú gépünk is), nem képezi a bt. tulajdonát (mert, nem tűnt célszerűnek sem az eva, sem a kata időszakában a társaság tárgyi eszközeit szaporítani), a beszerzendő kiegészítők (például monitor, billentyűzet), alkatrészek (például alaplap, ház) áfáját levonásba helyezhetjük? 3. Az EVÁ-ra való átálláskor – vagyis még 1998-ban - az osztalék utáni adót kiváltó adó csökkentése érdekében - a Bt. személygépkocsi beszerzése mellett döntött. Az immár 20 éves – de még jó állapotban lévő személygépjárművet, ami után a társaság cégautó adót fizet – szeretné értékesíteni. Az így szerzett bevétel után bármilyen adó, vagy egyéb befizetési kötelezettsége keletkezik az immár KATÁ-s Bt.-nek? Előre megköszönve válaszát: M. I.
Regisztrációs adó továbbterhelése II.
Kérdés
Ügyfelem használtautó-kereskedő egyéni vállalkozó, aki az Európai Unióból hoz használt személygépkocsikat, és azokat Magyarországon értékesíti. Többnyire különbözeti áfás, de előfordult már közösségi áfás beszerzés is. A regisztrációs adót a kereskedő fizeti meg a behozott használt gépkocsikra. Olvasva a 2018.02.16-i szakértői választ is kérdés, hogy a kereskedő által kiállított számlán a regisztrációs adót fel kell tüntetni, vagy ez elhagyható? A gépkocsik forgalmija nem a kereskedő, hanem a vevő részére kerül már átírásra. (Amennyiben ez lényeges.) A beszerzéssel együtt a regisztrációs adót árubeszerzésként könyvelem, értékesítéskor pedig a számlán ugyan külön szerepel, de a vételár részeként árbevételként számolom el. A különbözeti áfa alapjánál is így számolok eladási ár (regisztrációs adóval növelt értékesítési ár) mínusz beszerzési ár (regisztrációs adóval növelt), Helyes így a számlázás és az elszámolás? Amennyiben felmerül alkatrészköltség, akkor a kereskedő az alkatrész, a javítási számlák áfalevonásának 50 százalékára jogosult?
Munkavállaló szállásdíja: levonható-e az áfa vagy sem?
Cikk
A cég értékesítési vezetője ingázik a lakóhelye és a vállalkozás székhelye között. Beosztásából kifolyólag az egész ország területén végez munkát. Amikor heti két egymást követő napon a székhelyen tartózkodik, nem utazik mindkét nap haza, hanem a cég finanszírozza – a társaság nevére szóló számla alapján – a szállásdíját. Levonásba helyezhető-e ezen szállásdíj áfatartalma? Dr Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Áfakörös egyéni vállalkozó.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. május 1-jén kezdte meg áfakörösként. A tevékenység megkezdése előtt (2018. március és április hónapban) vásárolt gépeket. Kérdésem az lenne, hogy ezen számlákon szereplő áfaösszegeket levonásba helyezheti-e a május havi áfabevallásában? Köszönettel: Bognárné
Vállalkozás érdekében felmerült költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás szeretne egy dunai motoros kishajót vásárolni. A vásárlás célja: dolgozók rekreációs kezelése, a stresszmentes munkakörnyezet kialakításának elősegítése. A víz folyamatos mozgása, annak megnyugtató látványa tudományosan alátámasztva rendkívül jó hatással van a szellemi munkában megfáradt dolgozók regenerálódására. A teljesítmény fokozásának elérése céljából, a folyamatosan kialakuló stresszhelyzetek kezelésére ideális lenne a vállalkozás részére egy motoros dunai kishajó vásárlása. Kérdés: a leírtak alapján elszámolható-e vállalkozással összefüggő költségként a dunai motoros kishajó fenti célra történő vásárlása, üzemeltetése, és levonható-e az áfa? Ha ezen feltételekkel nem számolható-el a dunai kishajó vásárlása vállalkozási költségként, és a vállalkozás a tevékenységi körébe felvenné személyek hajóztatását kishajóval, milyen bizonylatokkal kellene, lehetne azt alátámasztani? Mielőbbi szíves válaszukat és együttgondolkodásukat előre is köszönjük: Négyökrűné Előre
Szállásdíj áfájának levonhatósága
Kérdés
Szállásdíj áfájának levonhatósága Cégünk székhelye Csongrád megyében, fióktelepe Budapesten található. Értékesítési vezetőnk lakóhelye Pest megyében van, munkaszerződésében munkavégzési helyként a Csongrád megyei székhely szerepel azzal, hogy a feladatköréhez igazodóan az ország egész területén köteles a feladatait ellátni. Munkarendje kötetlen, cégautó biztosított számára. Hetente általában kettő napot tölt a cég székhelyén, más napokon részben partnereket látogat, ügyintéz az ország különböző pontjain, részben a budapesti fióktelepen végzi a munkáját. Amikor a heti két egymást követő napján a székhelyen tartózkodik, nem utazik mindkét nap haza, hanem a cég finanszírozza a cég nevére szóló számla alapján a szállásdíját. Kérdésem, hogy ezen szállásdíj áfatartalma levonásba helyezhető-e? Mennyiben változik a szállásdíj áfalevonhatósága, ha a munkaszerződésben munkavégzési helyként nem a székhely van megnevezve, hanem egész Magyarország területe? (Munkajogilag ez is megfelelő.) Tulajdonképpen az ország legtöbb megyéjében megjelenik bizonyos gyakorisággal, és havi szinten több időt tölt a székhelyen kívül, mint a székhelyen. Másik középvezetőnk szintén Pest megyei lakóhellyel, hasonló munkarendben és területi elosztásban végzi a munkáját, de a munkaszerződésében munkavégzési helyként a budapesti telephelyünk van megnevezve. Esetében hogyan alakul a szállásdíj áfájának levonhatósága?
Kell-e számlát kiállítani?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Társaságunk (kft.) magánszemélytől bérel próbatermet. Bérbeadónk természetes magánszemély, nem kért a bérbeadáshoz adószámot, és nem is jelentkezett be a NAV-hoz. Számviteli bizonylatot állít ki számunkra, amin feltünteti az adóazonosító számát. Elszámolhatjuk-e költségként ez alapján a számviteli bizonylat alapján a bérleti díjat, vagy számlát kellene ehhez kapnunk a bérbeadónktól? Számlát csak akkor tud kiállítani, ha van adószáma, de nem tudjuk meggyőzni, hogy kérjen adószámot, és számlát állítson ki nekünk. Minden hónapban bevalljuk és befizetjük a tőle levont szja-előleget. Köszönöm válaszát.
Kapott áruminta vám áfája
Kérdés
Kínából kaptunk pénzügyi teljesítést nem igénylő árumintát, mely után a határozat alapján az áfát megfizettük a NAV részére. Kérdésem: ez az áfa levonásba helyezhető?
Levonható áfa
Kérdés
Tisztelt Cím! Van egy építőipari vállalkozásunk, melyben több munkaruhát is kaptak az alkalmazottak. A vállalkozás telephelye egy családi ház, melynek a szuterén alsó szintjén került kialakításra egy konszignációs raktár is a vállalkozáshoz. A munkaruhák mosásához szeretne a cég egy mosógépet venni, mellyel kizárólag a vállalkozásban használt munkaruhákat mosná. Ez esetben elszámolható költségként, és az ehhez és a tisztításhoz szükséges mosószerek áfája levonható-e? Köszönettel
Adószám-felfüggesztés – áfalevonás
Kérdés
A társaság adószámát a NAV felfüggesztette 2017/11. hóban. A felfüggesztés időpontjától nem gyakorolhatta az általános forgalmi adó levonási jogát, így a 4. negyedévi bevallás eszerint készült el. A 2018. évi módosítások miatt az adószám-felfüggesztés intézménye megszűnt. A korábban nem érvényesített áfa utólag levonható-e, vagy egyéb ráfordítás marad? Ha levonható, azt hogyan tehetjük meg?
Használt autó – áfa
Kérdés
1. Különbözet szerinti adózásra bejelentkezett magyar használtautó-kereskedő használt tehergépkocsit vásárol Magyarországon egy, az általános szabályok szerint adózó adóalanytól, továbbértékesítési céllal. Az eladó nem tartozik az áfatörvény 216. paragrafusában felsoroltak közé, a számla tartalmaz felszámított áfát. A használtautó-kereskedő levonhatja-e a beszerzési számlában szereplő áfát? A tehergépkocsi továbbértékesítésekor az áfát az általános szabályok vagy a "különbözet szerinti áfa" alapján kell megállapítani? 2. A fenti használtautó-kereskedő az EU-ból használt személykocsit vásárol magyarországi továbbértékesítési céllal, olyan autókereskedőtől, aki az általános szabályok szerint adózik, nem tartozik az áfatörvény 216. paragrafusában felsoroltak közé. A számlán az általános forgalmi adó „0”, a külföldi kereskedő a saját országa joga szerint nem különbözet szerint adózik. A közösségi beszerzés után az adót Magyarországon kell felszámítani, bevallani. Ez a felszámított adó levonható-e? A személygépkocsi magyarországi továbbértékesítésekor az áfát az általános szabályok vagy a "különbözet szerinti áfa" alapján kell megállapítani? 3. A fenti használtautó-kereskedő magánszemélytől személyautót vásárol, továbbértékesítési céllal. A személyautón az eredeti rendeltetésének megfelelő használhatóság érdekében javításokat végez, melyekhez alkatrészeket is beszerez. Levonható-e a javítási és alkatrészköltségek áfája?
Autóbérlés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesten egyre inkább lehet találkozni bérelhető személygépkocsik használatáról szóló e-számlával ( például GreenGo Car), melyek áfásan kerülnek kiállításra. Mivel ebben az esetben bérleti díjról szóló számlát kap az ügyfél, ezért az a kérdésem, hogy a számla áfatartalma levonásba helyezhető-e ezen számlák vonatkozásában? Úgy gondolom, hogy ez az operatív lízinghez hasonlóan bérlethez kapcsolódó díj áfa tartalom, mely levonásba helyezhető. Vagy a másik variáció esetében szükséges bizonyítani az adóköteles tevékenységhez történő felhasználást? Várom szíves válaszát, hogy melyik eset a használható és helyes Ön szerint. Köszönettel.
Katás cégautóadója
Kérdés
Üdvözlöm! Egy áfás egyéni vállalkozó személygépkocsit szerzett be nyílt végű lízing formájában, amivel kapcsolatban lenyilatkozta, hogy milyen százalékban használja az autót a vállalkozásban, és a havi lízingdíjak áfája ennek megfelelően került elszámolásra. Ebben a helyzetben úgy tudjuk, hogy cégautóadó fizetésére is kötelezett a vállalkozó, így azt is fizette az autó után. A vállalkozó katás adózó lett, ugyanúgy áfás. A kérdés az, hogy a cégautóadót ugyanúgy köteles-e fizetni, ha a lízingdíj részleteinek áfája továbbra is levonásra kerül?
Adószám felfüggesztés egyidejú törlés után adószám-visszaállítás áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság adószámát adótartozása miatt felfüggesztették és egyidejűleg törölték is. Nem teljes 2 hónapon belül az adószám-visszaállításra került. Ezen időszakban keletkezett levonásba nem helyezhető áfa nagysága jelentős. Az áfatörvény 137. paragrafusának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli. Tisztelettel kérem a Szakértő segítségét abban, hogy fenti jogszabályi hivatkozás alapján az áfa "elenyészése" visszaállítás esetén végleges-e, vagy mivel megegyezik a felfüggesztés időszaka a törlés időszakával, és a törlés véglegesen nem történt meg, visszaállítás után lehet-e élni ezen időszakban keletkezett levonási tilalommal bíró áfa felfüggesztés szabályaira vonatkozó levonásba helyezésével? Köszönettel: Veres Ilona könyvelő
Bérbeadott személygépkocsi áfájának levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi helyzet jogértelmezéséhez kérem a segítségét. Egy magyarországi áfaalany vásárolt 3 db 9 személyes kisbuszt, melyek személygépkocsinak minősülnek, a forgalmi engedélyükben szereplő járműkategória M1. Az eladó a számlában 27 százalék áfát hárított át a cégre. Fenti kisbuszokat a vásárlás után bérbeadták, ezáltal megvalósult az áfatörvény 125. § (2) b) pontja szerinti adólevonási jog korlátozása alóli feltételeknek való megfelelés, mert a kisbuszokat a cég igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosította, hogy azt bérbe adta. A vásárlás időpontjai: 04.04.,05.08.,06.02. és következő év január 31-éig adta bérbe a vállalkozás a kisbuszokat. Kérdésem, hogyan kell értelmezni az áfatörvény 126. § (2) bekezdésében előírtakat, mert az értelmező rendelkezésekben nem találtam rá választ. 126. § (2) A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek – egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értendő. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mi minősül ésszerűen megállapított időtartamnak e § szerint, azt lehet-e a bérbeadás végéig értelmezni? Tájékoztatásukat köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
