További témák

Részesedésszerzés utáni áfa levonása: így döntött az Európai Bíróság

  • adozona.hu

Régóta fejtörést okoz mind a tőkebefektetőknél, mind pedig a vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfatartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az úgynevezett aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni – foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az uniós jogban már régen kikristályosodott szabály szerint egy holdingtársaság, amely pusztán részesedéseket szerez és tart, nem vonhatja le azt az áfát, amely a részesedések megszerzésével vagy tartásával kapcsolatos költségeire rakódik. Ez különösen akkor jelent gondot, amikor egy társasági részesedés megszerzésével kapcsolatosan a holdingtársaságnál jelentős, áfát is tartalmazó tanácsadói vagy tranzakciós költségek merülnek fel.

Ez alól a szabály alól az EUB korábban egy fontos kivételt fogalmazott meg. Eszerint, ha a holdingtársaság a leányvállalata irányításában a részvényesi jogait meghaladó módon is részt vesz (azaz úgynevezett aktív holdingként jár el), akkor mégis jogosulttá válik az e részesedésekhez kapcsolódó áfa levonására. Az EUB nemrégiben meghozott ítéletei azonban tovább színesítik ezt a helyzetet.

Mi minősül részvételnek?

Kérdéses volt sokáig, hogy mikor valósul meg a leányvállalat irányításában való részvétel. A közelmúltban az úgynevezett Marle-ügyben hozott ítéletében az EUB jelentősen kitágította ennek a fogalomnak az értelmezését. A konkrét esetben a holdingtársaság egy ingatlant adott bérbe a leányvállalatának, amelyben ez utóbbi a gyártási tevékenységét végezte. A bíróság ezt a bérbeadást is olyan irányítási tevékenységnek minősítette, amely önmagában feljogosítja a holdingtársaságot arra, hogy a leányvállalat részvényeinek megszerzéséhez kapcsolódó áfát levonásba helyezze.

Az sem baj, ha nem sikerül

A fenti, már alapból is aránylag megengedő megközelítést még tovább lazította az EUB egy másik, a közismert Ryanair ügyében hozott ítéletében. Az adott ügyben a Ryanair nyilvános vételi ajánlat útján meg kívánt szerezni egy másik légitársaságot. A Ryanair az ezzel kapcsolatos tanácsadói díjakra adólevonási jogot kívánt gyakorolni. Arra hivatkozott, hogy ha megszerzi a kiszemelt céltársaságot, akkor neki áfaköteles ügyvezetési szolgáltatásokat kívánna nyújtani. Versenyjogi akadályok miatt a Ryanair végül nem tudta megszerezni az adott céltársaságot, azonban változatlanul szerette volna levonni a felmerült áfát. Arra hivatkozott, hogy arról nem tehet, hogy a tranzakció meghiúsulása miatt az általa folytatni kívánt gazdasági tevékenységet (azaz az ügyvezetési szolgáltatást) nem tudta megkezdeni.

Az EUB szerint a Ryanair jogosult arra, hogy levonja a meghiúsult tranzakcióval kapcsolatos áfát, feltéve, ha az általa beszerzett áfás szolgáltatások igénybevételének oka a később folytatni kívánt, de meghiúsult gazdasági tevékenység volt. Márpedig ez megnyitja az utat az utóbb sikertelenné vált M&A tranzakciók áfájának levonása előtt is.

Mindegy, hogy mennyi

Az EUB előtt felmerült annak a kérdése is, hogy korlátozza-e az áfalevonási jogot az, ha a holdingtársaság által a leányvállalatának nyújtott szolgáltatások értéke alacsonyabb annál, mint amilyen értékű szolgáltatást a holdingtársaság igénybe vesz. A bíróság szerint az üzleti racionalitással nem feltétlenül ellentétes az, ha a holding által nyújtott szolgáltatás értéke egyébként elmarad mindazon tanácsadói és egyéb költségek értékétől, amit a részesedéssel kapcsolatosan a holding igénybe vesz. Ennek oka az EUB szerint az, hogy a részesedésszerzéssel összefüggő költségeket az általános költségek részének kell tekinteni, amelyek így mindenképpen levonhatók. Az viszont, hogy sem az osztalék, sem az árfolyamnyereség nem áfaköteles, nem befolyásolja az adólevonási jogot.

Itt a Kánaán?

Az EUB szerint nem lehet azonban nyakló nélkül levonásba helyezni az input áfát, még akkor sem, ha formálisan teljesülnek a fentiekben megfogalmazott feltételek. Egyrészt az EUB szerint csak azon leányvállalatok tekintetében levonható az áfa, amelyek vonatkozásában ténylegesen áfás szolgáltatást nyújt a holdingtársaság. Ha egyes leányvállalatai tekintetében nyújt ilyen szolgáltatásokat, másoknál viszont pedig nem, akkor a holdingtársaságoknak a bejövő áfát egy „arra alkalmas módszerrel” meg kell osztani, és a költségeknek csak egy arányos részére gyakorolhatja a levonás jogát.

Ugyancsak óvatosságra int az EUB egy még frissebb ítélete a C&D Foods ügyben, amelyben a bíróság a fenti tényezőkön túlmenően értékelte azt, hogy mi a holdingtársaság célja a leányvállalatában való részesedés értékesítésével. Úgy találta, hogy az adott ügyben a hitelező „rákényszerítette” az értékesítést a társaságra azért, hogy a fennálló hitelét visszakaphassa. A bíróság kimondta, hogy az ügybeli értékesítés elsődlegesen nem a társaság, hanem a hitelezője érdekében történt, és ezért az azzal kapcsolatos áfa nem vonható le.

Végül az EUB hangsúlyozza, hogy az áfalevonási jog nem gyakorolható, ha adókijátszás valósul meg. Egyszerűbben fogalmazva: az nem jó megoldás, ha a holdingtársaság valamilyen jelképes, ténylegesen meg nem valósuló, fiktív szolgáltatást nyújt a leányvállalata részére, kizárólag azért, hogy utána levonhassa a részesedéssel kapcsolatos input áfáját.

Egyedi ügyekben egyid döntés kell

Ahelyett, hogy tisztáznák, az EUB ítéletei sokszor inkább bonyolítják a képet; a döntések után nehéz világosan látni, hogy egy befektető vagy egy holdingtársaság pontosan milyen esetben jogosult levonni a költségére jutó áfát és mikor nem. Ezért sokszor egyedi mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy egy adott helyzetben érdemes-e a holdingtársaságnak bevállalnia a bejövő számlái áfatartalmának kockázatmentes visszaigénylését.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi adómentes – anyagbeszerzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Gépkocsibeálló áfalevonás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa-visszaigénylés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X