6500 találat a(z) ÁFA cimkére
Külföldről vásárolt személygépkocsi értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2012-ben vásárolt Ausztriából egy személygépkocsit, ami után Magyarországon megfizette az áfát. Most szeretné cégünk értékesíteni. Szeretném megkérdezni, hogy értékesítéskor adómentesen számlázhatunk-e? Köszönettel: Gál Veronika
Céges személyautó
Kérdés
Üdvözlöm! Kérdésem arra vonatkozik, hogy egy kft.-ben lévő személyautó magáncélú használatának kiszámlázását áfásan vagy áfa-mentesen kell elszámolni? A cég maga áfás. Előre is köszönöm!
Know-how adásvétel és az áfa
Kérdés
Egy kft. speciális tevékenységet végez, mely a világhálón (nem levédett) néven működik. Ezt a tevékenységet az eszközökkel és az üzemeltetés joggal – honlap és egyéb használati jog – (know-how) átengedésével együtt értékesíti. Kérdésem, hogy az áfakötelezettség az eladónál hogyan kezelhető? A forintosított teljes üzemeltetési jog (know-how) is tárgya az áfakötelezettségnek?
Árrésadózással nettó áfa-visszaigénylő pozíció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt gépjárművet vásárolt külföldről, belföldi továbbértékesítési céllal, majd megtörtént a belföldi viszonteladás. Ügyfelem az árrésadózás alá bejelentkezve, annak megfelelően járt el. Kerekítve az alábbi összegek vettek részt az elszámolásban: Külföldről kiállított számla összege (árrésadózás szerint számlázva): 400 000 Ft Szállítási díj külföldről a magyar telephelyre: 100 000 Ft + 27% áfa Adminisztrációs díjak (műszaki vizsgadíj, eredetiségvizsgálat): 80 000 Ft Bekerülési érték: 400 000 + 100 000 + 80 000 = 580 000 Ft Eladási ár belföldön: 680 000 Ft Árrés: 100 000 Ft Árrés fizetendő áfatartalma: 21 260 Ft Az ügylet kapcsán visszaigényelt áfa: 27 000 Ft (szállítási díj áfája) A viszonteladás után fizetendő áfa: 21 260 Ft Nettó áfapozíció: 5740 Ft (nettó visszaigénylő pozíció) Fentebbi elszámolással tehát a levonható áfa összege meghaladta a fizetendő áfa összegét, így ügyfelem nettó áfa-visszaigénylő pozícióba került, miközben a gépjárművet a hasonló típusú autókra vetítve abszolút reális, 17 százalékot meghaladó árréssel számlázta a vevőnek. Kérdésem: helytálló-e adózási szempontból a fenti elszámolás? Amennyiben nem, kérem, jelezze, melyik tételt és milyen jogszabályi paragrafus szerint kellett volna máshogyan kezelni, és a módosítás miként hatott volna az áfa elszámolására. Köszönöm a segítséget.
Nyílt végű pénzügyi lízing 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy vállalkozásnál több személyautóra van nyílt végű pénzügyi lízing, akkor lehetőség van arra, hogy valamelyik autónál útnyilvántartás alapján igényeljük vissza a lízingdíj áfáját, valamelyiknél pedig nem vezetünk útnyilvántartást, és az 50 százalék áfát igényeljük vissza? Vagy minden személyautó esetében azonos elszámolásra van szükség. Válaszát előre is köszönöm!
Személygépkocsi nyílt végű lízingjének áfája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit üzemeltet. A futamidő 60 hónap. Eddig útnyilvántartás vezetésével elkülönítettük a magán és a céges utakat. A havi lízingdíj áfájának annyi százalékát nem vontuk le, ahány százalékot az adott hónapban a megtett magánút képvisel. Ezzel egyidőben a kezdőrészlet korábban levont áfájának 1/60-ad részét is kiigazítottuk ezzel az arányszámmal, kvázi "visszafizettük" a magánútra eső kezdő részlet áfáját. A kérdésem az, hogy ha az útnyilvántartás nélküli megoldást választjuk (50 százalékos magánhasználatot, 50 százalékos céges használatot feltételezve), akkor mi a helyzet a kezdőrészlet levont áfájának 1/60-ad részével? Most annak az 50 százalékát kell minden hónapban beállítani fizetendő áfaként? Mert ez azt jelentené, hogy egy 5 millió forintos kezdőrészlet áfájának az 50 százalékát szép lassan vissza kellene fizetni a költségvetésbe. Vagy rosszul értelmezem?
Ingatlan – fordított áfa levonhatósága
Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Új, most alapított áfaalany kft-nek még nincs számlaforgalma. Gyakorlatilag ingatlant vásárolt, amely adásvételi szerződésében a FORDÍTOTT ADÓZÁS kitétel szerepel. Hivatkozik az áfatörvény 142. paragrafusára. Az eladó a régi (2 évnél jóval régebbi) felépítményes ingatlan értékesítését – az áfatörvény 88. paragrafusa alapján – az általános áfaszabályok alá vonta. Kérdés: az induló, még számlát ki nem bocsátó áfaalany társaságnak a fordított adózás miatt fizetendő adója keletkezik, ugyanakkor élhet-e a fordított adózáshoz kapcsolódóan az áfalevonási jogával? Tisztelettel: Boronkay László
Angliába történő számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. Angliába szeretne számlázni, adószámmal rendelkező cégnek, műszaki rajz készítéséről. Kérdésem az lenne, hogy a számla áfás lesz vagy áfa nélküli? Válaszát köszönöm szépen!
Személygépkocsi maradványértéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit bérelt. A maradványértéket kellene fizetni. A törlesztésben eddig visszaigényeltük az áfát. Kérdésem az, hogy abban az estben, ha a maradványértéket magánszemély fizetné, vagyis más tulajdonába kerülne a személygépkocsi, milyen könyvelési teendők lennének? Válaszukat köszönöm.
Kisajátítás adómentessége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem mezőgazdasági őstermelő, a 83. számú főút fejlesztése miatt a szántóföldjét kisajátítja az állam. Kétféle jogcímen fog kártalanítást kapni, egyrészt az ingatlan (földterület) után, másrészt pedig a már elvetett vetőmag, illetve kiszórt növényvédőszer stb. miatt, mint földhasználót is megilleti a kártalanítás. Számla nem kerül kiállításra, határozat alapján történik a kifizetés. Ha jól értelmezem, szja-szempontból mindkét bevétel adómentes lesz az szja-törvény 1. számú melléklet 6.1.c pontja alapján, de ebben is kérném a véleményét (mivel az elvetett vetőmag, növényvédőszer költségét elszámolta az őstermelő, logikus lenne az ezzel kapcsolatosan kapott kártalanítás figyelembe vétele egyéb adóköteles bevételként). A másik kérdés az lenne, hogy felmerülhet-e az ügylet kapcsán áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Magyar adószámos külföldi cég adózása
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó Úr/Hölgy! Külföldi anyavállalatunk magyar adószámmal rendelkezik, Magyarországon bejegyzett telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezik. Magyarországon üzletszerűen gazdasági tevékenységet nem folytat, csak Németországban kereskedik termékekkel. A külföldi anyavállalat magyarországi tevékenysége csupán annyi, hogy vásárol Magyarországon szerszámokat (magyar beszállítóktól), amelyeket nem szállíttat ki Németországba, hanem Magyarországon, a leányvállalat telephelyén tárolja ezeket a szerszámokat. A leányvállalat használja a szerszámokat a telephelyén, de a használatért a leányvállalat ellenértéket nem fizet. A szerszámok karbantartását, átalakítását is az anyavállalat végezteti el itt, Magyarországon. Kérdésem az lenne, hogy a szerszámok és azok karbantartása után az anyavállalat az áfát visszaigényelheti-e a magyar adóhatóságtól? És keletkezik-e bármilyen áfafizetési kötelezettsége az anyavállalatnak a leírt magyarországi tevékenysége alapján? Amennyiben a leányvállalat ellenértéket fizetne a szerszám használatáért, akkor azt a magyar vagy a külföldi adószámával kellene számláznia az anyavállalatnak? Társaságiadó-fizetési vagy kettős könyvvezetési kötelezettsége keletkezik-e esetleg az anyavállalatnak a magyarországi tevékenységei miatt? Köszönettel. Kiss Anita
Áfafizetés esedékessége folyamatos teljesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Étkezési díj számlázása utólagosan történik, konkrét esetünkben 2018. decemberi étkezést 2019. január 10-én számlázzuk, valamennyi számla készpénzes, tehát a teljesítés ideje, a számla kelte is január 10. Helyesen járunk el, ha ezt a bevételt csak az I. negyedéves áfában valljuk be? Köszönettel.
Szálláshely-szolgáltatás: abc az áfához és az ifához
Cikk
A különféle szálláshely-szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő adókötelezettségeket jellemzően nem egységes kritériumrendszer mentén szabályozták a jogalkotók. Ezért a – gyakran félrevezető leegyszerűsítéseken alapuló – automatizmusok kialakítása helyett célszerű áttekinteni az egyes adónemekre vonatkozó konkrét szabályokat, illetve az azok által alapul vett mögöttes joganyagot. Cikkünkben az általános forgalmi adóval, illetve az idegenforgalmi adóval, valamint a pénztárgéppel történő nyugtaadás kötelezettségével érintett adóalanyi, -tárgyi kör közötti különbségekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet.
Személygépkocsi áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy flottát kezelő társaság belföldi adóalanytól (közvetlen a gyártótól) vásárolja meg az új személygépkocsikat áfával növelt értéken. A törvény szerint az új személygépkocsi tekintetében az áfa-visszaigénylés a továbbértékesítés vagy bérbeadás esetén nyílik meg. A beszerzett autók folyamatosan bérbeadásra kerülnek, természetesen áfával növelt értéken. A kérdésem az alábbi lenne, hogy a fent nevezett autókat a bérbeadás miatt, használatukból adódóan és a megtett kilométer után már nem tekinthetőek új személygépkocsinak. Tárgyi eszközként kerületek a könyvelésbe, ami után értékcsökkenés volt elszámolva. Cégautóadót és gépjárműadót jól gondolom, hogy fizetni kell? Továbbá, ha a fent nevezett autók értékesítésre kerülnének, belföldre (társaság vagy magánszemély), EU-s közösség (közösségi adószámmal rendelkező adóalany, vagy magánszemély) részére, fel kell-e számítani áfát? Köszönettel: MOBIZ KFT
Csoportos áfa számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Csoportos áfával kapcsolatban merült fel több kérdésünk, az áfa számviteli elszámolása kapcsán. Miután a csoport képviselője beadta a csoportra vonatkozó áfabevallást, kérdésünk a számviteli elszámolás lenne a képviselő és a tagok között. Példánkban legyen az áfabevallás +100 fizetendő, 3 tagú csoportban. képviselő: +10 fizetendő tag1: +120 fizetendő (+150 fizetendő -30 levonható, egyenlegében +120 fizetendő) tag2: -30 levonható áfa (+50 fizetendő -80 levonható, egyenlegében -30 levonható) Egyenlegében a csoport ezek alapján +100-ról beadta a csoport bevallást. Helyesen jár el a csoport, ha az alábbiak szerint könyvel? KÉPVISELŐ: A saját áfáival kapcsolatban nem könyvel semmit, hiszen a 466, illetve 467 főkönyvi számokon keletkezett a forgalom. tag1 kapcsolatában az alábbi könyvelést teszi: T 3689(1) K 467 150 T 466 K 3689(1) 30 tag2 kapcsolatában az alábbi könyvelést teszi: T 3689(2) K 467 50 T 466 K 3689(2) 80 Ezek után pénzügyileg is rendezi a képviselő a tagokkal az áfát, illetve a tagok a képviselővel: T 384 K 3689(1) 120 T 3689(2) K 384 30 Kérdésünk lenne, hogy a fenti elszámolási módszer helyes-e? Illetve további kérdés, hogy ha a csoportszintű bevétel továbbvihető követelést mutat akkor az elszámolás számvitelileg és pénzügyileg is ugyanaz marad? Vagyis a fentiek szerint elszámol a képviselő a tagokkal annak ellenére, hogy csoportszinten nem kap vissza áfát a NAV-tól, csak majd a következő bevallásában mint előző időszakról hozott követelés számítja be?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
