Áfaváltozások a tavaszi adócsomagban

Megosztás Tetszik

Az általános forgalmi adózást is érinti a napokban a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag. Jelentős változások nem várhatók, de több apróbb pontosítás történik, amelyeket kétrészes cikksorozatban foglalunk össze. Jelen írásunkban az e-kereskedelmen belül a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó, valamint a behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatos módosítási javaslatokat értelmezzük.

I. E-kereskedelemmel kapcsolatos változások

A pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási kötelezettsége

Idén júliustól számos változás lép hatályba az elektronikus kereskedelemre vonatkozóan. Az internetes kereskedelem (pontosabban az áfatörvény 12/B paragrafusa szerint távértékesítés) áfaszabályainak átdolgozásával a fogyasztás helye szerinti adófizetési kötelezettség elve fog érvényesülni, azaz a termék fogyasztási helyén kell az áfát megfizetni.

Az új szabályok számos ponton módosították az áfatörvényt: külön kezelendő a közösségen belüli, illetve a közösségen kívül történő kereskedelem, de speciális szabályok vonatkoznak az online platformokra is. Fontos kiemelni, hogy a fogyasztás helye szerinti adózás általánossá tétele adminisztrációs egyszerűsítéssel is jár: az egyes értékesítők, adófizetésre kötelezett adóalanyok egyszerűsített formában (az OSS rendszeren keresztül) tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek.

Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a külföldi értékesítők adófizetési kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése rendkívül nehézkes. Kis túlzással kijelenthető, hogy az OSS egy becsületkassza, de ha a külföldi értékesítő zavarosban kíván halászni, akkor nagyon nehezen lehet rákényszeríteni adófizetési kötelezettségének teljesítésére.

Ezt nemcsak a hazai, hanem a közösségi jogalkotás is felismerte, így a hozzáadottérték-adóról (héa) szóló irányelvet módosító 2020/284. irányelv 2024-től bevezeti a közösségi pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget. A pénzforgalmi szolgáltatókra előírt adatszolgáltatási kötelezettségek gyakorlatilag egy ellenőrzési lehetőséget adnak az áfafizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

Elgondolkodtató, hogy ezen – áfakötelezettséget legfeljebb közvetve érintő – szabályok miért az áfatörvénybe, miért nem az adózás rendjéről szóló törvénybe kerültek bele (talán héa-irányelvhez kapcsoltság okán), de ezen dogmatikai kérdésen túllépve vizsgáljuk meg az új szabályokat.

Az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségek címzettjei a pénzforgalmi szolgáltatók, akik a hitelintézeti törvény szerint pénzforgalmi szolgáltatást teljesítenek, ezáltal az MNB felügyelete alá tartoznak. Az első jogosan felmerülő kérdés az lehet, hogy a nemzetközi fintech cégek (PayPal, Revolut, TransferWise, vagy a közösség területén kívüli Alipay) vajon kötelezettek-e az adatszolgáltatásra?

Az áfatörvény módosítási javaslata úgy rendelkezik, hogy a kötelezettség arra a pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki, amely

– a) belföldön székhellyel rendelkezik, vagy
b) az a) ponttól eltérő esetben, ha belföldön nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

A kérdés tisztázása számos, az adójogon jóval túlmutató bankjogi kérdést vet fel. Az mindenesetre biztos, hogy a magyar bankok kötelezettek lesznek a nyilvántartásra, viszont mivel a kötelezettségek hatályba lépése 2024. január 1-je, kijelenthető, hogy elegendő idő áll rendelkezésre az implementációra.

Az irányelv azt az elvet rögzíti, hogy "amennyiben a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói is valamely tagállamban helyezkednek el, csak a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóinak kell nyilvántartást vezetniük. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában egy pénzforgalmi szolgáltató akkor tekintendő úgy, hogy valamely tagállamban helyezkedik el, amennyiben az üzleti azonosító kódja (BIC-kód) vagy egyedi vállalatazonosítója az adott tagállamra utal". Ezen elv megjelenik a magyar szabályozásban is, azaz az adatszolgáltatási kötelezettségre csak akkor köteles a hazai bank, ha a kedvezményezettnek nincs a közösség területén elhelyezkedő pénzforgalmi szolgáltatója.

A pénzforgalmi szolgáltatóknak tehát nyilvántartást kell vezetniük az általuk nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás vonatkozásában a kedvezményezettekről és a fizetésekről. A nyilvántartási kötelezettség kizárólag a határon átnyúló fizetésekhez kapcsolódóan nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokra terjed ki. A pénzforgalmi szolgáltató ezen nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus formában egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon fogja teljesíteni.

A nyilvántartás részletezettségére, annak vezetésére, megőrzésére is speciális szabályok érvényesek.

A kis értékű termékimportra vonatkozó adminisztrációs szabályok

A fentieken túl a távolsági kereskedelemhez kapcsolódó pontosítás a kis értékű küldemények egyszerűsített bejelentésének részletszabályait tisztázza. A már elfogadott jogszabály értelmében a 22 eurós adómentességi értékhatár 2021. július 1-jétől megszűnik, ezáltal minden importtermékre importáfa-fizetési kötelezettség fog vonatkozni. A 150 euró alatti értéknél – azaz a vámmentességi értékhatárig – viszont lehetséges csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozatot benyújtani. A címzett megbízásából eljáró, tőle adót beszedőre, illetőleg az adóbeszedésre kötelezettre vonatkozó részletszabályokról rendelkezik a javaslat 28. paragrafusa.  A javaslat rendezi, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyanarról a hónapról benyújtott adóbevallásban kell feltüntetni, ugyanis a vámkezelés történhet az adó beszedését megelőző hónapban is.

II. Behajthatatlan követelések – újabb pontosítások

A behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatban több (akár egymásnak is ellentmondó) Európai Bírósági ítélet is született. Kifejezetten az Enzo Di Maura (C-246/16) ügy során merült fel, hogy a magyar áfatörvény a behajthatatlan követelések kapcsán nem felel meg a közösségi szabályozásnak (amely értelmében a behajthatatlan követelések esetén a tagállami szabályozásnak meg kell engedni az ügyletre korábban megfizetett áfa utólagos korrekcióját). Bár a magyar jogszabály módosult ugyan a behajthatatlan követelések kezelését érintően, ettől függetlenül számtalan eljárás indult a közösségi szabályokra és a fent említett bírósági ítéletekre utalva.

Részletes elemzés nélkül azt mindenképpen el lehet mondani a hazai szabályozásról, hogy rendkívül szűken határozta meg azon eseteket, amikor az adóalany élhet az áfa korrekciójával, illetőleg olyan mennyiségű és típusú adminisztrációhoz köti a jogosultság gyakorlását, amelynek igen nehéz (ha nem lehetetlen) megfelelni. A legutóbbi áfatörvény-változtatás már tágította a lehetőségek körét (magánszemély adósok esetén), a mostani jogszabály-módosítás – nyilván a megszaporodott európai bírósági ügyekre is reagálva – tovább módosítja (enyhíti) a behajthatatlan követelésekre vonatkozó igen szigorú áfaszabályozást.

Az első módosítás indokát egy konkrét európai bírósági végzés hozta, amely az elévülési idővel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott. A benyújtott javaslat alapján az adóalanyok külön, írásbeli kérelem útján igényelhetik az állami adóhatóságtól a behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. A hivatkozott kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek.

A módosítás rendezi az esetben követendő eljárást is, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik. Az adóhatóság 6 hónapon belül tud dönteni a benyújtott kérelemről.

Az átmeneti rendelkezések között találhatunk szabályozást arra az esetre, amikor a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. Ilyenkor az adó visszatérítése iránti kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését követően keletkezett be. Ha a követelés a szabály hatályba lépését megelőzően vált behajthatatlanná, de ennek bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelem benyújtására.

Az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseken túl enyhülnek a behajthatatlan követelésekre vonatkozó egyéb feltételek is. Ezen – lentiekben ismertetett – feltételek az ügylet teljesítésének időpontjában az adósra vonatkoztak. Az alábbi feltételeket törli a tervezett törvénymódosítás:

– a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában nem állt fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt;

– a vevő adószáma nem volt törölve;

–  az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül az adós nem szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;

–  az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó nem kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól.

Ehhez kapcsolódóan átmeneti rendelkezést is tartalmaz a javaslat, amelynek értelmében a módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja a módosulás hatályba lépése előtti, de 2015. december 31. utáni.

A következő cikkben az egyéb áfatörvénybeli várható változásokat ismertetjük, amelyek egyebek mellett az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok áfa-visszatérítési lehetőségére, a külföldi utasok áfa-visszaigénylésére irányuló változtatási javaslatokat részletezi.

OLVASSA EL cikkünk folytatását is!
E-áfabevallási, speciális adó-visszatérítési szabályok a tavaszi adócsomagban