A z ING a reálhozam kifizetése után bizonyítja állítását

Megosztás Tetszik

Az ING Nyugdíjpénztár nem károsította meg a tagjait, és a pénztár pert indított az ennek ellenkezőjét állító PSZÁF ellen - erősítette meg Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke szerdán az M1 Ma reggel című műsorában.

A nyugdíjpénztár augusztusban, amikor a tagjai jelentős része reálhozamot kap majd, tételesen tudja bizonyítani állítását - mondta Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Megjegyezte: azoknak, akik nem csatlakoztak a magánnyugdíj-pénztári rendszerhez és az államiban maradtak, esélyük sincs arra, hogy reálhozamot kapjanak. Borza Gábor szerint a csatlakozók 80-90 százaléka jelentős, az infláció feletti reálhozamot kap majd, ez is bizonyítja, hogy a rendszer jól működik, azzal senki nem járt rosszul.
   
Az ING és a PSZÁF közötti vitáról azt mondta: az arról szól, hogy a vagyonkezelési díj sok, vagy kevés. Példaként illusztrálva kifejtette: egy átlagos pénztártag, akinek 1 millió forintos volt az egyenlege, hozzávetőleg 87 ezer forint reálhozamot kap majd; a vita pár száz forintról szól, arról, hogy az érintett tag 87.600, vagy 87.800 forintot kaphatott volna. Közölte: ekkora tételről van szó, de szerinte maga a kérdés sem merül fel.
   
A Napi GAzdaság korábban azt írta: a PSZÁF négy magánnyugdíjpénztárnál is azt állapította meg: befektetéseiknél nem a tagok érdekeit képviselték; a hírbe hozott pénztárak az ING, az Aegon, az AXA és az OTP magánkasszája, amelyeknél a tagokat milliárdos nagyságrendű kár érte a PSZÁF szerint. A lapnak akkor az Aegonnál elmondták: a cég tudomásul vette a felügyelet megállapítását és a kérdéses összeget jóváírta a tagok számláján. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a kifogásolt költséglevonás az összvagyon töredékét érintette, és szerintük a probléma abból eredt, hogy a jogszabályok folyamatosan változnak. Az AXA-nál is úgy látják, hogy a jogszabályok eltérő értelmezése miatt alakulhatott ki nézetkülönbség. A PSZÁF februári határozatának megállapításait az OTP magánnyugdíjpénztára megalapozatlannak tartotta, ezért bírósági felülvizsgálatot is kért, az ügyben jogerős döntés még nem született.
   
A felügyelete azt kifogásolta, hogy a pénztárak olyan - indokolatlan - közvetett befektetéseket eszközöltek, amelyek jelentős többletköltségeket okoztak, így negatívan befolyásolták az eszközértéket és ezen keresztül a nettó hozamot. A pénztáraknak a felügyelet előírta, hogy mutassák ki az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltséget és azt utalják vissza a pénztártagoknak, az erre vonatkozó követelést közben érvényesítve a vagyonkezelővel szemben.