hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A munkjogász válaszol: a munkaadó fenyegetése és az adójóváírás

  • adozona.hu

Milyen munkarendet határozhat meg a munkaadó? Milyan jogai vannak a munkavállalónak az évközi adójóváírással kapcsolatban? Áthelyezhető-e a munkavállaló más munkakörbe, s ez hogy érinti a fizetését? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

Munkahelyemen időszakosan be kellett vezetni a napi 7 órás munkarendet. 3 dolgozó nem egyezett ebbe bele. Ők folyamatos munkarendben 12 órás műszakban dolgoznak. Természetesen a többi 12 órás munkavállalónak kevesebb lesz a bére az új munkarend miatt. Kérdé-sem az lenne, ha mivel nincs is igazán rá keret és a 3 embernek úgy készül el a beosztása, hogy kevesebb éjszakai illetve délutáni pótlékot kapnak, de összességében a fizetésük nem lesz kevesebb a többiekénél, akkor hátrányos megkülönböztetés címén fordulhatnak-e munkaügyi bírósághoz? Így viszont a többiek vannak hátrányosan megkülönböztetve.

Erre a kérdésre a munkarendre, a munkaidőbeosztásra és a munkairőkeretre vonatkozó információk hiányában nem lehet pontos  választ adni. Azonban hangsúlyozni szeretném, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása so-rán az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A törvény értelmében a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavi-szonnyal kapcsolatban akár közvetett akár közvetlen hátrányos megkülönbözetetés történt, úgy a munkavállaló pert indíthat, munkaügyi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat. Ez utóbbi eljárásával kapcsolatban további infor-mációkat a www.egyenlobanasmod.hu honlapon talál.

A segítségüket szeretném kérni szabadságom kiszámításában. Pedagógus vagyok.2007. december 5-től táppénzen voltam, mert veszélyeztetett terhes voltam.2008.06.28-12.12-ig tgys-t kaptam, majd 2008.12.13-2010.06.28-ig gyedet. A következő tanévtől dolgozni fogok,de szeretném a szabadságomat is letölteni. Mely nappal kezdve kellene munkába állnom? Mivel a tanév szeptemberben kezdődik,így nem szívesen adnák ki a szabadságomat,de szeretném tudni törvényileg mennyi jár.

A Munka Törvénykönyve mint a közalkalmazottakra vonatkozó háttérjogszabály kimond-ja, hogy a szülési szabadság időtartamára és a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli sza-badság első évére annak ellenére, hogy szünetel a tényleges munkavégzés, mégis jár a sza-badság. A szabadság- alap-és pótszabadság- pontos kiszámítására azonban már a közalkal-mazotti törvény ad választ. Információ hiányában nem tudom pontosan kiszámítani az Ön-nek járó szabadság idejét illetve, ehhez a fizetési fokozat ismeretére is szükség lenne. Való-színűsítem, hogy a fizetési osztálya (mivel pedagógus) alapján 21 nap alapszabadság  és a törvényben meghatározott plusz pótszabadság illeti meg. A pedagógus szabadságát - a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a pedagógus szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, azt a tavaszi vagy téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi idő-ben, a nevelési év többi részében kell kiadni. Valószínűsíthető, hogy a szeptemberi tanév-kezdéssel Ön munkába fog állni. A munkába állástól visszafelé- tehát a nyári időszakra- ad-ják ki Önnek a szabadságot, ami azt jelenti, hogy a GYED folyósításána után akár már július első hetétől a távolléti díját.

Egy élelmiszer üzletben dolgozom az üzlet tulajdonosa mindenkit kötelezett arra hogy kérje az évközi adójóváírást. Többen nem szerettük volna ezt. Megfenyegetett, hogy kirúg ha nem írjuk alá. A munkabérek kb: 70000-90000ft bruttó. Gondolom ehhez joga nincs de mi lehet a célja?

A munkavállaló - az Szja. tv. fogalomhasználata értelmében a magánszemély - joga, hogy nyilatkozat formájában kérje az adójóváírást, amennyiben megfelel az igénylés feltételeinek. A munkáltatónak nem csökken illetve nem nő az adójárulék fizetési kötelezettsége a munkavállaló után az adójóváírás igénylése vagy nem igénylése miatt. Feltehetően ezzel az lehet a munkáltató szándéka, hogy a visszaigényelt összeggel kevesebbet fizetne ki munkabérként. Ez azonban jogellenes: a munkáltató mindenképp a munkaszerződés szerinti munkabért köteles kifizetni.

Közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonyom. Egy évig táppénzen voltam, ezért a 2009. évi szabadságokat nem tudtam kivenni. Kérdésem a következő: az időarányosan ki nem vett szabadság egy összegben kifizethető-e és milyen jellegű járulékokat, adókat kell levonni belőle a munkavállalótól illetve befizetni a munkaadónak?

Az éves szabadság időarányosan igénybe nem vett részének pénzbeli megváltására egy ösz-szegben jogosult, amely a munkaviszony megszűnésekor esedékes, tehát fő szabály szerint az utolsó munkában töltött napon. Abban az esetben, ha azonnali hatályú közös megegye-zéssel szűnt meg a munkaviszonya, a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon köteles (azaz köteles lett volna) a kifizetésekről és igazolá-sok kiadásáról gondoskodni. Az éves szabadság időarányosan igénybe vett pénzbeli kifizetés munkabérként adózik.

Ikrek szültése esetén is csak egyszer jár az apának az 5 nap pótszabadság?

Igen, csak egy alkalommal jár az 5 napos pótszabadság. Mind a Munka Törvénykönyve, mind a bírói gyakorlat egyértelműen rámutat arra, hogy ebben az esetben a pótszabadság nem a gyermekek számához, hanem gyermek születéséhez kötődik.

Jelenleg egy termelőszövetkezetnél dolgozom, mint karbantartó, (a felvételnél előírás volt, hogy meg-felelő szakmunkás végzettségem legyen). A gazdasági válságra hivatkozva lassan 3 hónapja már rend-szeresen a karbantartói munkából átraknak egy másik tevékenységet végző munkaterületre, ami nem követeli meg, hogy szakmunkás végzettségem legyen. A karbantartói munkám napi bére bruttó 5.500 Ft/nap, amikor áthelyeznek a másik munkaterületre sajnos csak 3.300 Ft/ nap bruttó bért kapok meg. Kérdésem az, hogy jogosan jár-e el a munkáltatóm, hogy a munkabéremet lecsökkenti akkor, amikor nem a szerződésem szerinti karbantartói béremet kapom meg az áthelyezéskor?

Nem jogellenes és nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen szabály ideiglenes jellegét, hiszen az áthelyezés alapján történő munkavégzés idő-tartama  nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot, kivéve ha kol-lektív szerződés eltérően rendelkezik. Amennyiben ezt a mértéket meghaladta a munkavég-zés, akkor a más munkakörben való foglalkoztatásra csak és kizárólag a munkaszerződés írásbeli módosítása esetén van lehetőség.

Nem volt jogszerű a muhkáltató azon inzézkedése, miszerint a munkabérét lecsökkentette, ugyanis az áthelyezés teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hipa – távmunkavégzés

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Munkábajárás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink