A munkajogász válaszol: jár-e cafeteria a táppénz ideje alatt?

Megosztás Tetszik

Gyes után köteles vagyok elfogadni a korábbitól eltérő új munkakört? Mi módon változtatható meg a munkarend? Külföldi munkáltató megszűnése esetén milyen jogai vannak a munkavállalónak? Táppénz alatt jogosult vagyok a cafeteriára? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

1. Most járt le az ikergyermekeimmel a gyes-em. Mennék vissza dolgozni, de a munkahelyemen az mondták nem tudnak munkát adni. Irodába dolgoztam 1988 óta, 2000-be eljöttem az első gyerekkel gyes-re, majd jöttek az ikrek. A munkahelyem azóta egyre jobban megy tönkre. Ez időszak alatt a létszám 500 főről kb 100-ra csökkent, így az adminisztratív dolgozók  létszáma is. Sajnos a régi irodámba nem tudnak foglalkoztatni, kérdésem, ha visszamegyek és nem fogadom el azt a másik munkakört, amit felajánlanak, elérthetem-e , hogy a cég mondjon fel nekem?

Igen, valószínű, hogy amennyiben nem fogadja el a munkáltató által felajánlott új munkakört, és a munkáltató a régi munkakörében nem tudja tovább foglalkoztatni, úgy a munkáltatója rendes felmondással meg fogja szüntetni a munkaviszonyát. Meg kell jegyezni azonban, hogy Ön a gyes folyósításának megszűnését, illetve gyermekei 3 éves korának betöltését követő 30 napig még a felmondási védelem alatta áll az Munka törvénykönyvének (Mt.) értelmében. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy elfogadja az új munkakört, úgy közös megegyezéssel a szerződés módosítására kerül sor. Azonban, ha Ön a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni – tehát azért mert a régi munkaköre már megszűnt vagy más tölti be, akkor erre az időszakra az állásidőre járó díjazás, azaz a személyi alapbére illeti meg.

2. Jogos-volt-e az a utasítás szóban, miszerint február és július hónapok között 4 napos munkarendet vezetett be az ügyvezető? A bért heti 32 órában állapította meg, de erről az intézkedéséről - írásban senkit nem tájékoztatott. A hivatkozási alapja a gazdasági válság hatása a cégre?

Ha a munkarendet a munkaszerződésbe belefoglalták, akkor csak a munkaszerződés módosításával változtatható meg. Máskülönben a munkáltató írásban köteles tájékozatni a munkavállalót az irányadó munkarendről a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg. A munkáltató a munkavállaló felé terjedő ezen tájékoztatási kötelezettsége folyamatos a munkajogviszony fennállása alatt, ezért a változás hatálybalépése után 30 napon belül kötelessége írásban közölni a munkavállalóval. Az irányadó munkaidő-beosztást pedig 7 nappal korábban és egy hétre előre köteles a munkáltató írásban megadni. Ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben a munkaszerződésben előírtnál átmenetileg rövidebb ideig foglalkoztatja a munkavállalóit, a kiesett időre a személyi alapbére megilleti, ez az ún. állásidő. A munkáltató tehát átmenetileg jogosult rövidebb munkaidőben foglalkoztatni a munkavállalókat, de nem jogosult egyoldalúan a munkabér arányos csökkentésére.

3.Jelenlegi munkahelyemen a munkáltatóm külföldi, s a céget megszünteti. Nyolc éves munkaviszonyom van. Már elkezdődtek a leépítések természetes fizetni nem akarnak hivatkoznak a gazdasági váltságra. Mi az, ami meg illet, és azt hogy szerezhetem meg, ha nem akarnak fizetni?

Mi az, ami megillet?
Két eset fordulhat elő: az első, hogy a cég jogutód nélkül megszűnik. Ilyenkor az éves szabadság időarányosan igénybe nem vett részének pénzbeli megváltása és a végkielégítés az Mt. alapján jár. 8 éves munkaviszony után a végkielégítés mértéke kéthavi átlagkereset. A gyakorlatban azonban valószínűbb, hogy a munkáltató rendes felmondással fog élni a mun-káltató működésével összefüggésben lévő okra hivatkozva. A munkáltató döntését köteles valós és okszerű indokokkal alátámasztani. A törvényi felmondási idő 30 nap, ehhez adódik hozzá a 8 éves munkaviszonya miatti plusz 20 nap. A felmondási idő felére a munkáltató köteles Önt felmenteni a munkavégzés alól. A felmentés idejére átlagkeresete a felmondási idő ledolgozott részére munkabére illeti meg. Ezen kívül végkielégítés is jár, melynek mér-téke szintén a 8 éves munkaviszony miatt kéthavi átlagkeresete. Az első esethez hasonlóan az éves szabadság időarányosan igénybe nem vett részének pénzbeli megváltására is jogo-sult. Fenti mértékek a törvényben előírtak, a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés –ha van ilyen – ezektől eltérhet.

Hogyan szerezhetem meg?
Egyénileg bírósági úton keresettel érvényesítheti. Számolni kell azonban azzal, hogy ha a munkáltató fizetésképtelen helyzetben van, akkor még a munkaügyi per alatt felszámolási eljárás indulhat a munkáltató ellen. Ha a cég felszámolás alá kerül, akkora munkavállaló a munkaviszonyból származó igényeit a felszámolási eljárásban, a felszámolás költségei között, a kielégítési sorrendben az első helyen érvényesítheti. Az ilyen követelések kielégítése a Bérgarancia Alapból történik. Felső határa 2010-ben bruttó 994.500 forint.

5. Táppénzen vagyok és azt mondták, hogy ez idő alatt nem vagyok jogosult cafeteriára. Ez igaz?

Erre a kérdésre elég nehéz választ adni háttérinformációk hiányában. A cafetéria egy béren kívüli juttatási rendszer, tehát a munkáltató döntési jogkörébe tartozik a cégen belüli bevezetése és a szabályok kialakítása. Az Ön esetébe a betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Betegszabadság az Mt. fogalomhasználata alapján: a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére megillető 15 munkanap naptári évenként, amit a kezelőorvos igazol. Ez azt jelenti, hogy a távollét időszakában az érvényes személyi alapbére és a rendszeres bérpótlékainak és a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének időarányos része jár, tehát az Mt. nem teszi kötelezővé a szociális juttatásokat. Bár kifejezett jogszabályi előírás nincs, a gyakorlat azt mutatja, hogy erre a 15 napos „ táppénzre” a cafetéria közvetlenül a munkába járáshoz nem köthető elemei - mint például az internethasználati díj jár. Kollektív szerződés illetve a munkaszerződés vagy egyéb belső szabályzat a juttatási rendszert másképp is szabályozhatja.