hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A munkajogász válaszol: túlóra, szerződésmódosítás, felmondás

  • adozona.hu

Törvényes az, hogy a módosított munkaszerződést úgy íratták alá velünk, hogy a módosítás miatt bennünket ért hátrányos következményekről se szóban, se írásban nem tájékoztattak? Elfogadható-e hogy azonos végzettségű, azonos munkát, azonos munkatapasztalattal végző dolgozók havi alapfizetése között bruttó 30-40 ezer forint eltérés tapasztalható? Szabályos-e, hogy az alap órabért úgy számolják, hogy az alapbért a kifizetésre kerülő órák számával osztják? Az olvasók kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

Törvényes az, hogy a módosított munkaszerződést úgy íratták alá velünk, hogy a módosítás miatt bennünket ért hátrányos következményekről se szóban, se írásban nem tájékoztattak, az aláírt munkaszerződésekről pedig azóta sem kaptunk másolatot?

A munkáltatót terheli a kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a munkavállalók irányába, így a fentiekben vázolt eljárás nem jogszerű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállalóknak ne az új, módosított és általuk elfogadott, aláírt szerződés alapjáén kellene eljárniuk.

Elfogadható-e hogy az egyenlő bánásmód követelményeit megsértve az azonos végzettségű, azonos munkát-, azonos munkatapasztalattal végző dolgozók havi alapfizetése között bruttó 30-40 ezer forint eltérés tapasztalható?

Az „azonos végzettségű és munkát végző” kategória pontos megítélésére csak minden körülmény részletes ismeretében kerülhetne sor. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján nagyon sok hasznos információ található, amelyek segítenek eligazodni abban, hogy a hatóság mely esetekben tekinti úgy, hogy a munkavállalók valóban azonos végzettségűek és azonos munkát végeznek. Amennyiben a szóban forgó esetben a megfelelő feltételek teljesülnek, úgy a bruttó 30-40 ezer forintos különbség eltúlzottnak tűnik.

Pályakezdő fiatal vagyok és nemrégen találtam magamnak egy munkahelyet, amit biztosnak véltem. Igen ám, csak jött egy váratlan pillanat 2 hét munkaviszony után ami annyit takar, hogy azonnali hatállyal felmondott nekem a cég papírforma szerint. Szóbeli indok pedig áruforgalom csökkenés volt. 3 hónap a próba idő a munkaszerződésem pedig ez év augusztus 31-ig szól, azaz határozott idejű.

A munkaszerződésben kikötött próbaidő alatt bármely fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Próbaidő kikötésére határozott idejű munkaszerződések esetében is van lehetőség, így a fentiek alapján a munkáltató eljárása nem jogszabálysértő.

Szabályos-e, hogy az alap órabért úgy számolják, hogy az alapbért a kifizetésre kerülő órák számával osztják?
A kérdésfeltevésből nem világos, hogy akkor most havi bérezésben, vagy óradíjas elszámolásban dolgozik-e a munkavállaló. Amennyiben a munkabérét a munkaszerződésben havi bérben állapították meg, úgy a havi munkabérért a munkaszerződésében meghatározott munkaórákat kell ledolgoznia. Az efölötti munkavégzésért túlóradíj illeti meg. Amennyiben a munkavállaló óradíjban dolgozik, úgy az alap óradíjat kell meghatározni, majd a ledolgozott órák számával azt fel kell szorozni és az így megkapott összeget kell a munkavállalónak kifizetni.

A tavalyi – és korábbi– számítás szerint a távolléti díjat a munkahelyemen úgy számolták ki, hogy az előző negyedév összes pótlékát elosztották a ténylegesen ledolgozott órák számával, majd ezt hozzáadták az alap órabérhez, amit a „havi besorolási bér /174 óra” hányadosaként kaptak. A bérpapíron a távolléti díj számolásának menete nem volt feltüntetve, azt az elmúlt napokban tudtam csak meg. A számolást ellenőrizve azt tapasztaltam, hogy az így kiszámolt értéknél mindig alacsonyabb volt a bérpapíron szereplő érték (8-80 Ft/ó-ig terjedően). A tavalyi évben az éves munkaidőkerethez képest 76 órával többet dolgoztam. A kereten felül végzett munkaidőt rendes munkaidőnek számolták el a fentiek szerint, nem tekintették rendkívüli munkavégzésnek, túlóraként nem számolták el. Ez rendben van így?

Az Mt. 126. § (1) bekezdése értelmében rendkívüli munkavégzésnek számít a munkaidőke-reten felüli munkavégzés. Ennek megfelelően, ha Ön az éves munkaidőkeretet 76 órával túl-lépte, úgy ez a 76 óra rendkívüli munkavégzésnek (túlórázásnak minősül) és így erre az idő-re túlórapótlék járt volna Önnek. Nem derül ki, hogy milyen jogcím(ek)en volt jogosult a tá-volléti díjra. A betegségszabadság idejére a munkavállalót pl. csak a távolléti díjának 80 százaléka illeti meg, így előfordulhat, hogy a bérpapíron ezért szerepelt a távoléti díjnál alacsonyabb összeg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Területfoglalási díj, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tervezési szolgáltatás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink