hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A munkajogász válaszol: gyes, szabadságolás, kölcsönzött munkaerő

  • adozona.hu

Hányszor lehet meghoszabbítani a határozott idejű munkaszerződést? Csökkenthetik-e a gyesről visszatérő dolgozó munkaidejét? Milyen szabályok alapján határozható meg a munkarend és a szabadságolás? Milyen jogai vannak a kölcsönzött munkaerőnek? Az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol az olvasók kérdéseire.

A munkáltató a határozatlan idejű munkaszerződést átalakíthatja-e három hónapos határozott idejű szerződéssé, amit (esetleg) mindig meghosszabbít? A határozott idejű szerződést visszamenőleges hatállyal kívánja aláíratni. Jogosan jár el?

A határozatlan időre szóló munkaszerződést csak közös megegyezéses munkaszerződés módosítással lehetne határozott idejűvé átalakítani és ez esetben is visszaélésszerű lenne ezt több alkalommal megtenni, azaz mindig újabb 3 hónappal meghosszabbítani. A munkáltató eljárása tehát nem jogszerű.

Gyed után, gyesre visszatérő dolgozó munkaidejét lecsökkenthetik?

A gyermek nevelésére kapott fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamát elsősorban az eredeti munkakörében és a munkaszerződésében rögzítettek szerint kell visszavennie a munkáltatónak. A munkaszerződésben meghatározott munkaidőtől a felek csak közös meg-egyezéssel, a munkaszerződés megfelelő módosításával térhetnek el. 

12 órás, folyamatos munkarendben dolgozom, vagyis három munkanapot három szabadnap követ. A munkaadóm a következőképpen osztja ki a szabadságomat: a 22 nap szabadságot felazorozza 8-cal (merthogy átlagos, 8 órás munkaidővel számol) és ezt visszaosztja 12-vel (merthogy én ilyen munkarendben dolgozom). Így 14 nap szabadságom van egy évben. Rendben van ez így?

A Munka törvénykönyve nem órákban, hanem munkanapokban adja meg a szabadság tartamát. Ennek megfelelően azt napokban és nem órában adja ki a munkáltató. Az olyan munkaidőbeosztásban dolgozó munkavállalók, akiknél heti kettőnél több pihenőnapot biztosít a munkaidőbeosztás, ott a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ez azt jelenti, hogy azokra napokra is kiadható szabadság, amikor a munkavállalót a munkaidőbeosztása alapján egyébként sem terheli munkavégzési kötelezettség. A munkáltató alábbiakban leírt eljárása nem felel meg a törvényi előírásoknak.

Mennyivel előbb kell megkapnom a munkarendemet a munkahelyemen? Mennyi időközönként kell pihenőnapot biztosítaniuk?

A munkáltató a munkavállalót a rá irányadó munkarendről a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles tájékoztatni. Ettől meg kell különböztetni a munkavállaló munkaidőbeosztását, amelyet - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre kell közölni a munkavállalóval. Ennek hiányában az utolsó munkaidőbeosztás az irányadó. Főszabály szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az alkalmazott munkarend, munkaidőkeret és az aktuális munkaidőbeosztástól függően azonban a főszabály alól nagyon sok kivétel van. Részletes információk hiányában, erre a kérdésre nem lehet kielégítő választ adni.

Munkaerő-kölcsönző cégen keresztül dolgozom. A szabadságolás, felmondás szabályai rám is ugyanúgy vonatkoznak, mint a „rendes” munkavállalókra?

A munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott munkavállalók szabadságának mértékére a „rendes” munkavállalókra vonatkozó szabályok irányadók. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - a kölcsönvevő adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval - előzetes meghallgatása után - legkésőbb a szabadság kezdete előtt három nappal közölni kell. A szabadság kiadására tehát főszabály szerint formailag a kölcsönadó jogosult, de tekintettel arra, hogy a mindennapi munkavégzésbe és a munkaszervezésbe a kölcsönvevő lát bele, az ő javaslata alapján illetve a vele való egyeztetést követően kerül sor a szabadság kiadásra.

A felmondás szabályai azonban a felmondási idő tekintetében a normál szabályoktól eltérően alakulnak A felmondást munkaerő-kölcsönzés esetén is a kölcsönbeadónak kell indokolnia Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell derülnie. Vita esetén a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét a kölcsönbeadónak kell bizonyítania. A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját, vagy a munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan, illetve ha a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor. A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik. Ha a kölcsönbeadó és a munkavállaló között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször került sor munkaviszony létesítésére, a felmondási idő szempontjából ezek időtartamát össze kell adni.

A felmentési idő is eltérően alakul, mert a kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén - a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő eltérő írásbeli megállapodása hiányában - a felmondási idő teljes tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink