Felmondás, csoportos elbocsátás: kik a legveszélyeztetettebbek?

hvg.hu

2009.03.11., 16:25 Frissítve: 2009.03.11., 16:26

Tetszik

Egyre több embertől válnak meg a cégek a válságra hivatkozva, vagy annak ürügyén. Mit mond az utcára került alkalmazott, és mit a racionalizálásra törekvő vállalat?

A múlt hónapban összesen 63 cég jelentett be csoportos létszámleépítési, ami egészen pontosan kétszer annyi, mint 2008 hasonló időszakában – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A válság kezdete, vagyis tavaly október óta közel harmincezren veszítették el állásukat, s a februári elbocsátásokban érintettek 64 százaléka 300 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat dolgozója. A számok mögött pedig nem csupán emberek, de elbocsátásuk hol érthető, hol kevésbé humánus története áll.

„A próbaidőm lejárta előtt egy nappal, a pihenőnapomon csengetett a postás egy elsőbbségi levéllel, amiben arról értesített a cég, hogy azonnali hatállyal felmondanak nekem, a papírjaimat is így küldték ki”- mesélte lapunknak a komáromi Nokia gyár egyik február végén elbocsátott alkalmazottja, aki nehezményezte, hogy minden előzetes jelzés nélkül váltak meg tőle. „A Nokia komáromi gyárából nokiás munkatárs elbocsátására nem került sor” – tájékoztatott minket a cég kommunikációs felelőse, Simai Anna, amikor arról érdeklődtünk, hány embernek szűnt meg a munkaviszonya az elmúlt hónapokban, s hánynak terveznek felmondani a jövőben. A próbaidős alkalmazottakat - akiket indoklás nélkül elküldhetnek - nem számítják ide, ahogyan a munkaerő-kölcsönzős dolgozókat sem – tette hozzá. Utóbbiakról azt mondta: mindig az aktuális gyártási, termelési igényekhez igazítják a kölcsönzött munkaerő számát, most sincs ez másként, „business as usual”. A jövőbeni elbocsátásokkal kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a Nokia-szóvivő, de azt az értesülésünket cáfolta, hogy az elbocsátások idején még munkaerőfelvétel történt volna a gyárba.

A munkavállalók többsége félti a munkahelyét, kevés tájékoztatást kapnak, s a munkafeltételeik sem ideálisak a „soron” dolgozóknak - magyarázta forrásunk. Lapunk értesülése szerint a 12 órás, folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók szabadságát a Munka Törvénykönyvének ellentmondva, úgy számolják ki, hogy a szabadságok számát felszorozzák nyolccal, majd leosztják 12-vel, (s így a 20 napból marad 14). Amikor ezt a szóvivővel szembesítettük, csak annyit mondott: a szabadságolási koncepció a szakszervezettel egyeztetve került kialakításra.

Folytatás a hvg.hu "Holnap már nem kell bejönni" című cikkében olvasható.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.