adozona.hu
Készpénzben vagy átutalással ajándékozzon?
//adozona.hu/archive/20080814_apeh_ajandek_nyugdij_gyed_eho
Készpénzben vagy átutalással ajándékozzon?
Tetszik
Szüleimtől, nagyszüleimtől több alkalommal ajándékba kaptam pénzt, melyet bankszámlámra én helyeztem el, így terheli-e valamilyen illeték? Nyugdíj mellett alkalmi munkakönyvvel dolgozom, kell-e a jövedelmemből adóznom? Gyeden lévő kismama vagyok, alkalomszerűen besegíthetek-e a férjem vállalkozásába?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Ha a magánszemélynek kizárólag adóterhet nem viselő járandóság jogcímén van jövedelme, adóbevallást nem kell benyújtania, amennyiben azonban a nyugdíjon kívül más összevont adóalapba tarozó jövedelmet is szerez (ilyen az önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem is), akkor az adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap részét képezi, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni. Ilyen esetben tehát kell beadni adóbevallás.
Szüleimtől, nagyszüleimtől, keresztszüleimtől több alkalommal ajándékba kaptam pénzt, mely összegeket bizonyos időközönként (összegyűjtve) saját bankszámlámra én helyeztem el, (ők a „kezembe adták”, nem utalták). Alkalmanként az összegyűjtött összeg akár 4-500 ezer forintot is kitett. Ezt az összeget így terheli-e valamilyen adó/illeték? Az ilyen ajándékról kell-e valamilyen igazolásszerződés, mely az ajándékozás tényét bizonyítja? Az ilyen módon felhalmozott pénz adóköteles jövedelemnek minősül-e?
Az illetékekről szóló törvény szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után kell az illetéket kiszámítani, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után). Ez alapján megállapítható, hogy semmilyen okirat (igazolás, szerződés) kiállítása nem szükséges ahhoz, hogy az adott ügylet ajándékozási illeték tárgyát képezze, amennyiben az ingó ajándék (pénz) értéke az említett értékhatárt meghaladja.
A törvény azt is kimondja, hogy a fentieknek megfelelő ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
Amennyiben a fenti feltételeknek megfelelően készpénzt kap, vagyis az összegeket a „kezébe adják”, úgy az ajándék a fent írtak szerint mindenképpen ajándékozási illetékköteles lesz – ebben az esetben mellékes, hogy utána ön ezt a pénzt elhelyezi-e bankszámlára, vagy sem.
A bankszámlára történő elhelyezés akkor lenne releváns, ha egy másik magánszemély által bankszámlán elhelyezett összeget szerezne meg, illetve az adott pénzösszegek átutalással kerülnének a bankszámlájára, mert így ezek az ügyletek mentesek lennének az ajándékozási illeték alól.
A törvény a fizetendő illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval. Eszerint a törvény az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:
1. Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.
2. Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 30 százalék.
3. Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 40 százalék.
A személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint mentes a személyi jövedelemadó alól a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Így tehát az Ön által említett ajándékokat csak az ajándékozási illeték terheli.
Alkalmi munkakönyvvel dolgozom, ami hozzávetőlegesen havi 25 000, esetleg 30 000 forint nyugdíj kiegészítést jelent. Kell-e ez után adóznom, ha a nyugdíjam 100 000 forint alatt van?
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvény szerint szerint az alkalmi munkavállalásból származó bérjövedelmet nem kötelező bevallani, így azt adókötelezettség sem terheli, amennyiben a magánszemélynek e jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének éves összege (2008-ban 828 ezer forint), és a szja-törvény alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen (ilyen a nyugdíj) kívül más, adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem keletkezik az adóév során.
Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot és tételes ehot fizetni a betéti társaság közreműködésre nem kötelezett és a társaság tevékenységében nem résztvevő nyugdíjas üzletvezetője után?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény társas vállalkozóként határozza meg a betéti társaság bel- és kültagját, ha a társaság (ideértve a társaság előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
A személyes közreműködés hiányában az említett magánszemély társadalombiztosítási szempontból nem minősül társas vállalkozónak, és a társas vállalkozásnak vele összefüggésben tételes egészségügyi hozzájárulás és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Szükségesnek tartom azonban a figyelmet felhívni arra, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony elkülönül az előzőekben említett tagsági jogviszonytól.
A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
- a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
- a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a vezető tisztségviselői feladatok ellátása munkaviszony keretében történik, akkor a társadalombiztosítási és egyéb kötelezettségek szempontjából a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, míg ha e tevékenységet megbízási jogviszony alapozza meg, a megbízásra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell teljesítenie a társaságnak és a vezető tisztségviselőnek is.
Gyeden lévő kismama vagyok. A férjemnek van egy kis vállalkozása. Van-e arra lehetőség, hogy a gyed mellett - pl. a munkavállalói kiskönyvvel - egy-egy alkalommal besegítsek, vagy alkalmazottat kell foglalkoztatnia?
A gyermekgondozási díj a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti ellátás.
Az említett jogszabály rendelkezése szerint nem jár a gyermekgondozási díj, - egyebek mellett – ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás (ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást) ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Az előzőek szerint alkalmi munkavállalóként, illetve egyéb jogviszonyban történő foglalkoztatásra sincs mód, illetve foglalkoztatása esetén a gyermekgondozási díj megvonását eredményezheti.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
