hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jöhet a környezetbarát áfaemelés és magasabb vagyonadó

  • dr. Marosi Andrea

Rossz idők jönnek a szennyezőkre, amennyiben Brüsszelben sikerrel veszik a döntéshozatali folyamat akadályait az adózás zöldítését célzó javaslatok. A szakemberek szerint a magyar adórendszer csak egy teljes körű reform során válhatna környezetbarátabbá.

Az úgynevezett háromszor húszas direktíva szerint 2020-ra az uniónak plusz 20 százalékot kellene tennie a hatékonyságnövelés terén, mínusz 20 százalék a károsanyag-kibocsátás kvótája, és 20 százalékra kellene feltornázni a megújuló energiaforrások arányát. Ezen célok elérésének hatásos eszköze lehet az adópolitika, amely már a 2007. márciusi globális felmelegedés elleni integrált stratégia részét képezi - hangsúlyozta Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa a Levegő Munkacsoport által rendezett adóügyi konferencián.

A biztos a fenntartható fejlődést szolgáló több közelmúltbeli bizottsági kezdeményezésről is beszámolt. Ezek egyike az energiaadó-direktíva idén esedékes felülvizsgálatához készített javaslat: eszerint a korábbi, tisztán a felhasznált energia mennyiségén alapuló adózást váltsa fel egy kétkomponensű rendszer, melyben az adó alapját egyrészt a felhasznált energia fajtája, másrészt bizonyos százalékban a kibocsátott károsanyag mértéke határozná meg.

Szintén tervezik a közlekedés terén a dízel-üzemanyag jövedéki adójának emelését, a regisztrációs adó környezetvédelmi elemmel való bővítését (széndioxid-kibocsátás alapján) és fokozatos beolvasztását az üzembentartási díjba, valamint a csökkentett áfakulcs alkalmazását vagy adóvisszatérítést az energiatakarékos termékekre – utóbbi kettővel kapcsolatban még sok a vita és a kérdéses részlet. 

Ami az egyéb adópolitikai javaslatokat illeti, Magyarország számára elkerülhetetlen az élőmunkára, valamint a vállalkozások nyereségére vonatkozó adóterhek csökkentése – emelte ki Kovács László. Egyúttal azonban a kieső költségvetési bevételeket kompenzálni kell, amelyre háromféle megoldás van: egyrészt lehetséges egy áfaemelés, vagyis a többletfogyasztás megadóztatása, a vagyoni típusú adók emelése, illetve a környezetszennyezés adójának növelése.

Teljes szerkezetváltozás kell

A konferenciát szervező Levegő Munkacsoport az eseményen bemutatta legújabb kiadványát, amely Az ökoszociális államháztartási reform címet viseli. A tanulmány a brüsszeli elvekkel teljes összhangban tesz gyakorlati javaslatokat a büdzsé zöldítésére. „Az alaptételekben nagy az egyetértés a kormányzattal is, de a konkrétumok esetén már számos érdekcsoport lassítja a döntési folyamatot. Itt van például a tehergépkocsit úthasználati díjának kérdése, amelyet 15 éve sürgetünk, de csak most lép életbe” - válaszolta kérdésünkre Lukács András, a szervezet elnöke.

A Levegő Munkacsoport szerint a legsürgetőbb célok közé tartozik ezen kívül például a nagyvállalatoknak nyújtott egyedi támogatások beszüntetése, a zöldterületek átminősítésének megadóztatása, a biogazdálkodás jelentős állami támogatása, a bányajáradék megemelése, a személygépkocsi-használattal összefüggő adócsalások elleni jogszabály-módosítások, valamint az eldobható csomagolóanyagok megfelelő mértékű megadóztatása.

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a környezetszennyezés költségeit az erőforrást igénybe vevőnek kell megfizetnie. Ez a környezetvédelmi tárca álláspontja is, amely szintén kidolgozta saját javaslatait a zöld adórendszerrel kapcsolatban. Ennek érdekében szorgalmazzák az általános úthasználati díj bevezetését, az energiaadó tételeinek emelését, a regadó és a jövedéki adó emelését, valamint a zöldipar támogatását a befolyt bevételekből. Dióssy ugyanakkor elmondta: teljes körű adóreform hiányában csak az egyes törvénymódosításokkal kerülhetnek be zöld elemek az adózásba, legkorábban 2010-ben.

A szakmai szervezetek is reformokat sürgetnek

Az adórendszer szerkezeti átalakítása mellett állnak ki a munkaadók érdek-képviseleti szervezetei is. „A jelenleg kialakult magas adók és a kedvezőtlen szerkezet már károsan befolyásolja a gazdaság működését, ezért csak a struktúraváltást hozó adóreformot tudnánk támogatni” - mondta el Galli Miklós, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége környezetvédelmi bizottságának elnöke.

Az IPOSZ képviseletében Szűcs György elnök arra hívta fel a figyelmet, kellő elhatározás híján a reformok csak tehernövekedést fognak jelenteni. „Ha adóreformot akarunk, minden más területen is előre kell nézni” - hangsúlyozta. Véleménye szerint ugyanis nem csak az adóterhek, de az adminisztrációs terhek további növekedése is megengedhetetlen.

A munkavállalók képviseletében felszólaló Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is egyetértett az élőmunka terheinek csökkentésével és a fogyasztás, illetve a tőke nagyobb mértékű megadóztatásával. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bérek adóvonzatának csökkentése nem jelenti automatikusan a foglalkoztatottság növelését, ehhez a kapacitásigény növekedése is szükséges. „Egy elemmel foglalkozni kevés, rendszerben kell gondolkodni” - emelte ki. 

Jóri-Molnár Anikó
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink