hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jöhet a környezetbarát áfaemelés és magasabb vagyonadó

  • dr. Marosi Andrea

Rossz idők jönnek a szennyezőkre, amennyiben Brüsszelben sikerrel veszik a döntéshozatali folyamat akadályait az adózás zöldítését célzó javaslatok. A szakemberek szerint a magyar adórendszer csak egy teljes körű reform során válhatna környezetbarátabbá.

Az úgynevezett háromszor húszas direktíva szerint 2020-ra az uniónak plusz 20 százalékot kellene tennie a hatékonyságnövelés terén, mínusz 20 százalék a károsanyag-kibocsátás kvótája, és 20 százalékra kellene feltornázni a megújuló energiaforrások arányát. Ezen célok elérésének hatásos eszköze lehet az adópolitika, amely már a 2007. márciusi globális felmelegedés elleni integrált stratégia részét képezi - hangsúlyozta Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa a Levegő Munkacsoport által rendezett adóügyi konferencián.

A biztos a fenntartható fejlődést szolgáló több közelmúltbeli bizottsági kezdeményezésről is beszámolt. Ezek egyike az energiaadó-direktíva idén esedékes felülvizsgálatához készített javaslat: eszerint a korábbi, tisztán a felhasznált energia mennyiségén alapuló adózást váltsa fel egy kétkomponensű rendszer, melyben az adó alapját egyrészt a felhasznált energia fajtája, másrészt bizonyos százalékban a kibocsátott károsanyag mértéke határozná meg.

Szintén tervezik a közlekedés terén a dízel-üzemanyag jövedéki adójának emelését, a regisztrációs adó környezetvédelmi elemmel való bővítését (széndioxid-kibocsátás alapján) és fokozatos beolvasztását az üzembentartási díjba, valamint a csökkentett áfakulcs alkalmazását vagy adóvisszatérítést az energiatakarékos termékekre – utóbbi kettővel kapcsolatban még sok a vita és a kérdéses részlet. 

Ami az egyéb adópolitikai javaslatokat illeti, Magyarország számára elkerülhetetlen az élőmunkára, valamint a vállalkozások nyereségére vonatkozó adóterhek csökkentése – emelte ki Kovács László. Egyúttal azonban a kieső költségvetési bevételeket kompenzálni kell, amelyre háromféle megoldás van: egyrészt lehetséges egy áfaemelés, vagyis a többletfogyasztás megadóztatása, a vagyoni típusú adók emelése, illetve a környezetszennyezés adójának növelése.

Teljes szerkezetváltozás kell

A konferenciát szervező Levegő Munkacsoport az eseményen bemutatta legújabb kiadványát, amely Az ökoszociális államháztartási reform címet viseli. A tanulmány a brüsszeli elvekkel teljes összhangban tesz gyakorlati javaslatokat a büdzsé zöldítésére. „Az alaptételekben nagy az egyetértés a kormányzattal is, de a konkrétumok esetén már számos érdekcsoport lassítja a döntési folyamatot. Itt van például a tehergépkocsit úthasználati díjának kérdése, amelyet 15 éve sürgetünk, de csak most lép életbe” - válaszolta kérdésünkre Lukács András, a szervezet elnöke.

A Levegő Munkacsoport szerint a legsürgetőbb célok közé tartozik ezen kívül például a nagyvállalatoknak nyújtott egyedi támogatások beszüntetése, a zöldterületek átminősítésének megadóztatása, a biogazdálkodás jelentős állami támogatása, a bányajáradék megemelése, a személygépkocsi-használattal összefüggő adócsalások elleni jogszabály-módosítások, valamint az eldobható csomagolóanyagok megfelelő mértékű megadóztatása.

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a környezetszennyezés költségeit az erőforrást igénybe vevőnek kell megfizetnie. Ez a környezetvédelmi tárca álláspontja is, amely szintén kidolgozta saját javaslatait a zöld adórendszerrel kapcsolatban. Ennek érdekében szorgalmazzák az általános úthasználati díj bevezetését, az energiaadó tételeinek emelését, a regadó és a jövedéki adó emelését, valamint a zöldipar támogatását a befolyt bevételekből. Dióssy ugyanakkor elmondta: teljes körű adóreform hiányában csak az egyes törvénymódosításokkal kerülhetnek be zöld elemek az adózásba, legkorábban 2010-ben.

A szakmai szervezetek is reformokat sürgetnek

Az adórendszer szerkezeti átalakítása mellett állnak ki a munkaadók érdek-képviseleti szervezetei is. „A jelenleg kialakult magas adók és a kedvezőtlen szerkezet már károsan befolyásolja a gazdaság működését, ezért csak a struktúraváltást hozó adóreformot tudnánk támogatni” - mondta el Galli Miklós, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége környezetvédelmi bizottságának elnöke.

Az IPOSZ képviseletében Szűcs György elnök arra hívta fel a figyelmet, kellő elhatározás híján a reformok csak tehernövekedést fognak jelenteni. „Ha adóreformot akarunk, minden más területen is előre kell nézni” - hangsúlyozta. Véleménye szerint ugyanis nem csak az adóterhek, de az adminisztrációs terhek további növekedése is megengedhetetlen.

A munkavállalók képviseletében felszólaló Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is egyetértett az élőmunka terheinek csökkentésével és a fogyasztás, illetve a tőke nagyobb mértékű megadóztatásával. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bérek adóvonzatának csökkentése nem jelenti automatikusan a foglalkoztatottság növelését, ehhez a kapacitásigény növekedése is szükséges. „Egy elemmel foglalkozni kevés, rendszerben kell gondolkodni” - emelte ki. 

Jóri-Molnár Anikó
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink