adozona.hu
Illeték: kedvezmény cégbírósági eljárásnál, bírság ingatlanforgalmazóknak
//adozona.hu/archive/20080108_illetek_ajandek_szankcio_valtozas
Illeték: kedvezmény cégbírósági eljárásnál, bírság ingatlanforgalmazóknak
Tetszik
Az illetékekről szóló törvény többszöri módosítással 1991 óta hatályos, újrakodifikálására – az áfatörvénnyel ellentétben – 2007-ben sem került sor. Így a törvény módosítása 2008. január elsejétől az adminisztráció egyszerűsítésétől az illeték tárgyának bővítéséig több területet fog át.
A cégbírósági eljárás egyszerűsödéséhez kapcsolódó kedvező változás, hogy a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150 ezer forintról 50 ezer forintra csökken az eljárási illeték, illetve külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének cégbejegyzése 250 ezer forintról 50 ezer forintra.
A jelenlegi szabályozás értelmében az adópolitikáért felelős miniszter – kérelemre – az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek, amely évente legalább ezer olyan bírósági eljárást kezdeményez, amelyben a fizetendő illeték összege nem haladja meg a 10 ezer forintot. Annak érdekében, hogy csak a valóban nagyszámú pert kezdeményező ügyfelek vegyék igénybe az utólagos elszámolás lehetőségét, az új szabályozás folyamatos kontrollt teremt, egyben pontosítja a feltételek igazolásának szabályait. Az idei évtől a kiadott engedély egy évre szól, abban az esetben hosszabbítható meg, ha a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a megelőző 12 hónapban az engedély kiadására vonatkozó feltételek teljesültek.
Új rendelkezés szabályozza az engedéllyel bíró gazdasági szervezetek átalakulásának – társasági formaváltás, egyesülés, szétválás – kezelését. Tekintettel arra, hogy cégformaváltás és egyesülés esetén a létrejövő új gazdasági társaság az átalakuló társaságok általános jogutódja lesz, vélelmezhető, hogy az engedély kiadásának feltételei az új társaság esetében is teljesülnek. Így ezekben az esetekben nem szükséges új engedélyezési eljárást lefolytatni. A létrejövő gazdasági társaság kérelmére a feltételek ismételt vizsgálata nélkül módosítják az engedélyben szereplő cégadatokat. Így az engedély alapján a létrejövő új cég is jogosult az illeték megfizetésére utólagos elszámolással.
Szétválás esetén nem lesz egyértelmű, hogy valamennyi jogutód esetében fennállnak-e az engedély kiadásának feltételei, ezért az így létrejövő új gazdálkodó szervezeteknek új engedélyt kell kérniük. Az új gazdálkodó szervezetnek az engedély kiadása iránti kérelemben azt kell valószínűsíteni, hogy a feltételek fennállnak.
Új tételként mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól az olyan ingatlanok átadása, amelyekre a társasági adóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében kerül sor. A mentesség feltételei:
• az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe az ingatlanforgalmazói kedvezményes illetékmértéket és a visszterhes vagyonszerzésekhez kapcsolódóan felfüggesztett illetéktartozása nincs (ilyen például, ha vállalta, hogy négy éven belül lakóházat épít), továbbá
• az átruházott eszközök értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg a 75 százalékot, valamint
• az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe az ingatlanforgalmazói kedvezményes illetékmértéket, és
• az üzletágat átvevő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el.
Évente változik a lakóház építésére alkalmas telektulajdonhoz kötődő illetékmentesség szabályozása is.
Új feltétel, hogy a felépült új lakás hasznos alapterületének el kell érnie a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. (A törvényjavaslatban ez az érték még 50 százalék volt.)
Viszonylag gyakran fordult elő a gyakorlatban, hogy valaki több telket vásárolt és összevonta őket, de csak egy lakóházat épített fel, illetve a megvásárolt telket több telekre osztatta. A törvénymódosítás ezekre az esetekre pontosítja az illetékmentesség feltételeit: amennyiben több telek összevonása után épül fel egy lakóház, akkor jár az illetékmentesség, ha az épített lakások hasznos alapterülete eléri a maximális beépíthetőség 10 százalékát, amennyiben pedig a telket több részre osztatta, akkor az után a telek után jár az illetékmentesség, amelyre a lakóház felépült; a többi telek után meg kell fizetni az illeték arányos részét késedelmi pótlékkal együtt.
Szankciók az illetéktörvény alkalmazásában
Szigorodott a hitelintézetek veszteség mérséklése céljából történt ingatlanszerzésekor az illetékkedvezmény igénybevételének feltétele. 2008-tól az ingatlanforgalmazóknál már régóta alkalmazott szankció lép hatályba: továbbértékesítés elmaradása esetén az illetékkülönbözet kétszeresét kell megfizetni. Adóbírság kiszabására kerülhet sor akkor, ha az adózó valamelyik illetékmentességet vagy kedvezményt valótlan tartalmú nyilatkozat alapján veszi igénybe, és az illetéktörvény más jogkövetkezményt nem állapít meg.
Egyéb új szabályok
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) a közigazgatásban a nem érdemi kérdések eldöntésére egy új döntési formát, a végzést vezette be. Az illetéktörvény jelenlegi szabálya azonban csak a határozat elleni fellebbezésre állapít meg illetéket; ezt a hiányosságot szünteti meg a törvénymódosítás azzal, hogy 2008-tól a végzés elleni fellebbezés illetékét 3000 forintban állapította meg.
Bővült az illetékkötelezettség alá eső vagyon köre. A vagyoni értékű jogok közé tartozik 2008-tól öröklés és ajándékozás esetén a követelés. A követelés ingyenes szerzése két esetben lesz illetékmentes: az egyik mentességi ok a hitel, kölcsön nyújtásából származó, 10000 forintot meg nem haladó összegű követelés elengedése, azzal, hogy a követelés ezzel végérvényesen megszűnik; a másik terület a közüzemi díjtartozások szolgáltató általi elengedése meghatározott jövedelemhatár alatt. Ugyancsak vagyoni értékű jog lesz az üzembentartói jog, amely a gépjárműszerzési ügyeknél tette lehetővé a vagyonszerzési illeték kikerülését azzal, hogy a tulajdonos nem változott, csak az üzembentartó személye.
Változatlanul gyakorlati problémát jelent, hogy 2008-ban továbbra is érvényben maradt az a szabályozás, amely szerint ajándékozási illeték alá esik, ha az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Mind a bejelentési kötelezettség, mind az ellenőrizhetőség oldaláról kérdéseket vet fel az az új rendelkezés is, hogy ha az öröklés, ajándékozás esetén a követelés vagyoni értékű jognak minősül, a követelés elengedése mely esetekben illetékmentes.
dr. Németh Mária
NYME KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
