adozona.hu
Banki átutalással, eladott ingatlan árából kapott ajándék illetékmentes?
//adozona.hu/archive/20071227_apeh_ajandek_illetek_afa
Banki átutalással, eladott ingatlan árából kapott ajándék illetékmentes?
Tetszik
Banki átutalással, eladott ingatlan árából kapott ajándék illetékmentes? Egyenesági öröklés után az örökösödési illetéken kívül milyen fizetési kötelezettségek terhelik az örököst? Kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó vagyok, amennyiben a bevételem kevesebb, mint a kiadásom, akkor saját befizetéssel kell-e egyensúlyba hozni a kasszát? A bolti kiskereskedelmi áfa-számítást (részarányos) alkalmazva állapítjuk meg a fizetendő áfa mértékét, 2008-ban kötelező áttérni az általános szabályok szerinti áfa-számítási módra?
A törvény (illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés g) pont) szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.
Ugyanez a törvény tartalmazza a takarékbetét fogalmát is. Eszerint takarékbetét a Polgári törvénykönyv. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése után nem kell ajándékozási illetéket fizetni. Ebbe a körbe természetesen azok az esetek is beletartoznak, amikor a magánszemély egy másik magánszemély bankszámlájára fizet be, illetve a saját bankszámlájáról egy másik magánszemély bankszámlájára utaltat át egy összeget.
Az ajándékozási illeték tárgyát képező ügyletek után csak akkor kell ajándékozási illetéket fizetni, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.
Egyenesági öröklés után az örökösödési illetéken kívül milyen fizetési kötelezettségek terhelik az örököst? És ha ugyanezt az ingatlant ajándékozási szerződés szerint kapja meg,akkor az illetéken kívül milyen fizetési kötelezettségek vannak?
Az örököst, illetve a megajándékozottat az öröklési, illetve az ajándékozási illeték megfizetésén túlmenően nem terheli személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az öröklés, valamint az ajándékozás adómentes.
Házaspár a 4 szülőtől készpénzben kapott ajándékot, ennek adómentes részét hogyan kell pontosan kiszámítani és mettől illetékköteles az összeg, meddig és hová kell ezt bejelenteni?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerint a fizetőeszköz, így a készpénz ingónak minősül. Így ajándékozása esetén is ajándékozási illetéket kell fizetnie a készpénzt megszerzőnek. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy ingó ajándékozása (tehát jelen esetben a készpénz ajándékozása) után csak akkor kell illetéket fizetni, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ha arról okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak egy-egy ajándékozótól jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Következésképpen amennyiben a házaspár a 4 szülőtől készpénzben kap ajándékot, akkor az ajándékozási illetéket az egy főre, azaz a házastársakra fejenként jutó készpénz értékének alapulvételével kell kiszámítani. Ha a házastársak által fejenként a szüleiktől ajándékba kapott készpénz értéke nem haladja meg a 150 000 forintot, és arról nem állítottak ki okiratot, akkor az után nem kell illetéket fizetni, azaz az ilyen vagyonszerzés illetékmentes.
Megjegyezzük, hogy a törvény (Itv. 3. § (2) bekezdése) értelmében ingó ajándékozása esetén az ajándékozási illetékkötelezettség a szerződésről kiállított okirat aláírása napján, ha pedig az ingó ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
Az ajándékozási illeték mértékére vonatkozó rendelkezéseket az Itv. 12. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza. Szülő-gyermek viszonylatában készpénz ajándékozása esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék. Amennyiben az ajándékot a gyermek házastársa kapja, úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 40 százalék.
Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül kell bejelenteni. Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az adóhatóság köteles az ügyfélnek igazolást adni.
A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. Tehát ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben az ajándékozásról nem állítottak ki okiratot, de az egy megajándékozottnak jutó készpénz értéke a 150 ezer forintot nem haladja meg, akkor függetlenül attól, hogy ilyenkor nem kell illetéket fizetni, az ajándékozást mégis be kell jelenteni az adóhatóságnak.
Aki elmulasztja a bejelentést, illetve hiányosan, esetleg késve jelenti be, a fizetendő illetéken felül mulasztási bírságot kell fizetnie, amelynek mértéke magánszemély adózó esetén 100 ezer forintig terjed.
Hitellel terhelt ingatlan esetén mennyiben csökkenti a felvett hitel az értékesítési nyereséget? Mennyiben csökkenti a hiteltörlesztés költsége az értékesítési nyereséget?
Ingatlanértékesítés esetében a jövedelmet oly módon kell megállapítani, hogy a bevételből, azaz az eladási árból le kell vonni:
- az ingatlan megszerzésére fordított összeget (jellemzően a vételárat) és a megszerzéssel kapcsolatos igazolt kiadásokat (pl.: az ügyvédköltséget, az illetéket),
- az értéknövelő beruházások igazolt költségét (pl.: a fűtés korszerűsítésének költségét),
- az átruházással kapcsolatos igazolt kiadásokat (pl.: a hirdetés díját).
(Az így kiszámított összeg az ingatlan megszerzésétől számított idő hosszára tekintettel estlegesen csökkenthető.)
Mint látható, az ingatlanértékesítés bevételéből csak az ingatlan megszerzésével és átruházásával közvetlen kapcsolatban lévő költségeket, kiadásokat lehet levonni. A jogszabály szerint az ingatlant terhelő hitel, illetve annak törlesztése nem tekinthető ilyen költségnek, így az nem csökkenti a jövedelmet, az „értékesítési nyereséget”.
Egy kft 2004-ben ingatlant vásárolt, melynek vételárát kiegyenlítette és az illetéket is megfizette az illetékhivatalnak. Most 2007-ben az ingatlan visszavásárlásáról készült egy számla, melyet az eladó állított ki mínuszos előjellel. A visszafizetés megtörtént, a visszavásárlásról ügyvédnél is készült papír. A kérdésem a következő: ebben az esetben az illeték visszaigénylésére van-e lehetőség, hiszen visszavásárlás történt.
A törvény (Itv. 80. § (1) bekezdés c) pont) szerint az illeték visszatérítésének van helye, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
A kérdésben említett tényállásból – a rendelkezésre álló információk alapján – nem derül ki egyértelműen, hogy a feleket a fenti szándék vezette-e, vagy a jogosult részéről elállásról van-e szó. Amennyiben igen, és ezen körülmények megállapíthatók, úgy helye van az illeték visszatérítésének.
Amennyiben viszont nem az eredeti állapot helyreállításáról, illetve elállásról van szó, hanem egy újabb adásvételről (aminek éppenséggel ugyanazon felek a „szereplői”, csak ezúttal fordított helyzetben vannak, a korábbi eladó vevőként, a korábbi vevő pedig jelenleg eladóként szerepel), úgy a szerző félnek meg kell fizetnie a vagyonszerzési illetéket.
Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet az adózás rendjéről szóló (Art. 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) bekezdés) szerint, amely szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
Ugyancsak megemlítjük az Art. 2. § (1) és (2) bekezdését. Az előbbi szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.
Mindezek alapján tehát az adóhatóság az eset összes körülményeinek – beleértve a felek nyilatkozatait, a jogügylet célját – mérlegelésével állapítja meg, hogy terheli-e illetékfizetési kötelezettség a szerző felet a kérdéses esetben.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
