Most sem változott az alapkamat, nem mozdul a magyar gazdaság, nem csökken az inflációs nyomás

Megosztás Tetszik

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjén mai ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követően Varga Mihály jegybankelnök közölte: az infláció 2027 elején érheti el a 3 százalékos célt. az euró bevezetéséről azt mondta: a magyar gazdaságnak elemi fontosságú teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit, ha ezek belátható közelségbe kerülnek, akkor érdemes a bevezetési pályát meghatározni.

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a tanács 2025. augusztus elsejétől 10-ről 8 százalékra csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját, a technikai jellegű lépés nem jelent változást a monetáris politika továbbra is szigorú irányultságában. A jegybanki programok lejáratainak likviditási hatását ellensúlyozza a tartalékráta mérséklése – ismertette, jelezve: az előretekintő iránymutatás júliusban sem változott.

Varga Mihály kiemelte: a nemzetközi pénzügyi piacokon a kockázatvállalási hajlandóságot a vámbejelentések és a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények alakítják, amelyek bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak.

Kitért arra, hogy az infláció 4,6 százalékra emelkedett júniusban. Az árkorlátozások jelentős inflációmérséklő hatást fejtettek ki, ugyanakkor ezen a körön kívül továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, míg a vállalati várakozások mérséklődtek júniusban.

Kifejtette: az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás. Az infláció elleni küzdelem nem ért véget, a várakozások stabilizálása elengedhetetlen az inflációs cél fenntartható eléréséhez - mondta.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A magasfrekvenciás adatok a második negyedévre is visszafogott teljesítményt jeleznek. A jövő évtől mind a belső, mind a külső tényezők támogatják a növekedés gyorsulását - jegyezte meg.

Újságírói kérdésre az euró bevezetéséről azt mondta: a magyar gazdaságnak elemi fontosságú teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit, ha ezek belátható közelségbe kerülnek, akkor érdemes a bevezetési pályát meghatározni.

Arra a kérdésre, hogy érvényesek-e júniusi inflációs jelentés megállapításai kijelentette: nem látnak érdemi elmozdulást, ami felülírná a júniusi Inflációs jelentés forgatókönyvét.

Az aranytartalékra vonatkozó kérdésre annyit mondott: felül kell vizsgálni, hogy a következő években kell-e növelni az aranytartalék mértékét, a felülvizsgálat elindult.