A revizorok is másképp vizsgálnák a vagyon eredetét

Megosztás Tetszik

A vagyonosodási vizsgálatokat jogszerűnek és hasznosnak tartja a társadalom, eredményességüket viszont fenntartással kezelik, az adóamnesztiából pedig a többség nem kér - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek a vagyonosodási vizsgálatok társadalmi-gazdasági hatásairól végzett kutatásából.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal felkérésére végezte a kutatást, amelynek eredménye elég egyértelmű: mindenki súlyosnak ítéli a fekete-szürke gazdaságot, helyesli a fellépést ellene – amíg nem róla van szó. A vagyonosodási vizsgálatot lehetséges és hasznos eszköznek tartják a megkérdezettek, a vállalkozói érdekképviseletek pedig kiemelten fontosnak látják a transzparenciát, a lebonyolítás profizmusát, s a visszatartó erő érdekében a publicitást. 

Nagyobbnak érzik viszont a negatív mellékhatásokat, mint az adóbevételek növekedését. A vállalkozói szféra az adórendszer átalakításában, főleg az egyszerűbb és alacsonyabb kulcsú adózásban látja a megoldás fő irányát.

Az idei évre előirányzott 10 ezer vagyonosodási vizsgálatból 2007 augusztusáig 7881-et végeztek el. A tanulmány szerint a vizsgálatok eredménye legtöbbször, 60 százalékban adóhiány, azon belül főleg személyi jövedelemadó hiányának a megállapításával zárult.

A vizsgálathoz három csoportot kérdeztek meg: a lakosságot, a vizsgálatokat végrehajtó adóellenőröket, és a vállalatok – elsősorban a kis- és középvállalkozások – vezetőit.

A vagyonosodási vizsgálatok társadalmi megítélését vizsgálva a tanulmány rámutatott : elsősorban a lakosság gondolja úgy, hogy ezek a vizsgálatok hasznosak, mert le lehet buktatni velük az adócsalókat. A cégvezetők és az adóellenőrök ezzel szemben némiképp szkeptikusabbak voltak: szerintük is hasznos a vizsgálat, de más módon kellene megoldani a gazdaság fehérítését. A kutatás során készített mélyinterjúk rámutattak arra, hogy a vállalkozói érdekképviseletek is helyesnek és hasznosnak ítélték a vagyonosodási vizsgálatokat, de bírálták a kiválasztást (esetleges), a lebonyolítást (túl hosszú, papírcentrikus) és a technikát (kevés gyakorlattal rendelkezők végezték).

A fekete-szürke gazdaságot a lakosság és a vállalatok – mind a felmérésben résztvevők, mind az érdekképviseletek – nagyon súlyos gondnak tartották. Egyetértettek az állam újabb erőfeszítéseivel, amelyet ennek felszámolására tesz, mert ennek révén csökkenhetnek a jogkövetők terhei. Magukat a vagyonosodási vizsgálatokat mind a vállalatvezetők, mind a lakosság többsége jogszerűnek, illetve igazságosnak tartotta. Azonban míg a vagyonosodási vizsgálatok elvi, erkölcsi támogatást élveztek a megkérdezettek körében, eredményességüket már jóval több fenntartással kezelték. 

Egy, a kutatás keretében a szakmai szervezetek köréből megkérdezett, a témával részletesen foglalkozó interjú alany véleménye szerint gondok vannak a minta kiválasztásával. Sokan esnek bele a vagyonvizsgálatra kiválasztottak körébe, akiknél az adóhatóság nem talál hiányosságot, eltitkolt jövedelemre utaló nyomot (70% a találati arány). Ez azt mutatja, hogy nem megfelelő indikátorok alapján történt a minta összeállítása, a vizsgálatra való kiválasztás „kiszúrás” alapján történik. Emellett kifogásolta, hogy túl hosszú időre nyúlik vissza a vizsgálat, valamint egyes esetekben jogsértő (például banki titkok sérülnek).

Ugyanez a válaszadó mutatott rá arra is, hogy az írásos dokumentumhoz való mindenáron ragaszkodás sokszor tévútra visz. A dokumentumok megléte ugyanis nem mindig jelenti azt, hogy nincs eltitkolt jövedelem. Sőt, sok esetben akár fordított is lehet a helyzet. Aki már például 2000-ben felkészült arra, hogy bizonyítsa vagyona származását, annak éppen, hogy lehet eltitkolni valója, pont azért, mert akkor még nem volt gyakorlat, hogy erről számot kelljen adni. 

Az okiratok hiánya sem bizonyíték mindig a jövedelem eltitkolásra, például annak, akinek nem névre szóló részvénye volt és annak eladásából származik a vagyona, ma ezt nem tudja bizonyítani, csak akkor, ha az eladáskor felírta a részvények sorszámát és ezt most dokumentálja. Erre egy visszamenőleges vagyonvizsgálat során nem lehet előre felkészülni. Hasonló a helyzet a magán személyek nem névre szóló takarékbetétjével is. Ugyanakkor a körbeszámlázással tisztára mosott jövedelmekről mindig van dokumentum, mégis lehetnek illegálisak.

A vizsgálat lefolytatásával kapcsolatban szakmai szervezetek azt is kifogásolták, hogy bár a vagyonvizsgálat egy szja-ellenőrzés, de az előre kiküldött kérdések egy része nem arra vonatkozik. Valójában egy gyanúsítotti kikérdezés zajlik. „A revizorok túlságosan ragaszkodnak a hivatal belső iránymutatásához, ezzel valós gazdasági eseményeket is figyelmen kívül hagynak, „életszerűtlennek” minősítve elsöprik azokat a tényeket, amelyek adott jogi környezetben megállnák a helyüket. Hozzáállásuk legtöbbször nem vállalkozóbarát, „semmit nem akarnak elfogadni”. Véleményük szerint mindez tönkreteheti a magyar vállalkozói kört, amelyek emiatt más környezetben, külföldön fognak vállalkozni.”

A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a revizorok véleménye is – a vállalatokéhoz hasonlóan – meglehetősen vegyes a vagyonosodási vizsgálatokról. Hasznosnak ítélik, de a gazdaság fehérítésére más módszereket alkalmaznának. A konkrét javaslatok között szerepeltek a pénzmosás elleni törvények alapján végzett vizsgálatok, valamint a bejelentések nyilvántartásainak összekapcsolása az APEH-vizsgálatokkal a jövedelmek és vagyonok külföldre vitelének feltárásához.

A vagyonosodási vizsgálatok szélesebb körben való elterjesztésének, gyakoribbá válásának lehetséges hatásairól is kikérték a megkérdezettek véleményét. Itt szinte egységesen úgy látta mindhárom csoport, hogy a szélesebb körben, nagyobb számban végzett vagyonosodási vizsgálatok elsősorban az elrejtési törekvéseket erősítenék fel. Ebben pedig a könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek nyújtanának – jól megfizetett – segítséget. A vizsgált csoportok közül a lakosság és az ügyvédek valószínűsítik leginkább a vagyonok külföldre menekítésének.

A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy lényegében senki sem gondolja, hogy ezekkel a vizsgálatokkal a vagyoni különbségeket csökkenteni lehetne. Az adóbevételek emelkedését, a gazdaság fehérítését már inkább elképzelhetőnek tartják, de a pozitív válaszok itt sem érik el az 50 százalékot.

A lakossági felmérésben a válaszadók elég magas arányban valószínűsítették (37 százalék szerint valószínű, minden negyedik lakos szerint nagyon valószínű), hogy a vagyonvizsgálatok kiterjesztésekor majd a revizorokat próbálják megkenni. A revizoroknak viszont csak 0,8 százaléka a jelezte, hogy megpróbálták befolyásolni az ellenőrzés során. Az érintett magánszemélyek nagy többsége együttműködően vagy közömbösen viselkedett.

A fent említett várható hatások között a tanulmány még a kisvállalati szektorban viszonylag gyakori tagi hitelnyújtás mértékének várható visszaszorulását is megemlíti.