További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Miről faggathatja Orbánt az APEH?

  • adozona.hu

A vagyonosodási vizsgálat a legtöbb emberben riadalmat kelt – talán nem is alaptalanul. Korábban már közöltük a vizsgálat menetét, illetve a kérdőívet, most pedig a kérdéseket vettük górcső alá. Az Adózóna által megkeresett szakértők a kérdőív néhány elemét aggályosnak vélik. Itt megtudhatja, mely kérdésekre kell, melyekre lehet és melyekre nem muszáj válaszolni.

Kit szúrnak ki vagyonosodási vizsgálatra?
Az APEH a vagyonosodási vizsgálatot az idén kormányutasításra kezdte nyomatékosabban alkalmazni az „eltűnt” jövedelmek felderítésére. Erre elméletileg bárkit kiszemelhet az adóhatóság, de a szempontjai között leginkább a magas tagi kölcsön, illetve törzstőke, a feltűnően alacsony jövedelem, ingatlan be nem vallott adásvétele, valamint feljelentés szerepel.

Vagyonosodási vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktor Fidesz-elnöknél és Kubatov Gábor pártigazgatónál – hozta az ország tudomására Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. A nagyobbik ellenzéki párt emögött politikai indíttatást vél felfedezni, amit a kormányszóvivő és az APEH is cáfol. 

A vagyonosodási vizsgálat egyébként nem más, mint a személyi jövedelemadó (szja) ellenőrzésének speciális formája, amelyről ugyanúgy értesítést küld az érintettnek az adóhivatal, mint az egyszerű szja-ellenőrzésről - jegyezte meg az APEH sajtófőnöke, Bakonyi Ágnes. Hozzátette: ahhoz, hogy kiderüljön, valóban vagyonosodási vizsgálatról van-e szó Orbán és Kubatov esetében, nekik - azaz a "titokgazdáknak" - be kellene menniük az adóhivatalba, és ott tisztázniuk az ellenőrzés okát. 

Időközben a kormányszóvivő bejelentette: Gyurcsány Ferenc 2004 szeptembere óta tartó miniszterelnöksége alatt egyszer szja-vizsgálaton, egyszer pedig vagyonosodási vizsgálaton esett át, és mindkét vizsgálat mindent rendben talált, sőt, az első esetben adótúlfizetést is megállapított, ugyanúgy, ahogy a miniszterelnök feleségénél, Dobrev Kláránál elvégzett vizsgálat is. Vagyonosodási vizsgálatot kért maga ellen Lendvai Ildikó, ugyanolyat, amilyet Orbán Viktor Fidesz-elnöknél elrendeltek.  Az MSZP parlamenti frakcióvezetője közölte, úgy tudják, a kormánytag képviselőkkel együtt több mint húsz szocialista képviselővel szemben folyik APEH-vizsgálat.

Az adóhivatal tájékoztatása szerint az adózók az ellenőrzés megkezdéséről általában értesítő levelet (megbízólevelet) kapnak, minden esetben csatolva hozzá a vagyoni és jövedelmi helyzetre, valamint az életvitelre vonatkozó, központilag összeállított kérdéssort. Valószínűleg ilyen levelet kapott a két fideszes vezető is.

A vagyongyarapodási vizsgálat komoly bizonyítási terhet ró az adózóra. A vizsgálat komolyságát sokszor alábecsülik az ügyfelek, gondolva, hogy külső segítség nélkül, maguk is végig tudnak evickélni a procedúrán. Pedig előfordulhat még a szakavatottakkal is, hogy nem várt akadályokba ütköznek. Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) alelnöke találkozott például a minap azzal az esettel, hogy az adóhatóság egyik osztálya nem fogadta el, hogy a magánszemély helyett az őt képviselő adótanácsadó töltötte ki az említett kérdőívet. Kerekes szerint amennyiben a magánszemély nem kíván személyesen résztvenni a vizsgálaton, erről kötelessége írásban két tanúval nyilatkozni. Téves jogértelmezésnek tartja az alelnök, ha az APEH nem fogadja el az ilyen meghatalmazást. Az APEH egyik irányelve (7010/2004.) valóban nem engedi meg a meghatalmazotti nyilatkozatot, hivatkozva az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 48.§-ára. A vagyonosodási vizsgálat kérdőíve viszont nem ez alá a paragrafus alá tartozik. A MAKSZOE alelnöke ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez a félreértelmezés valószínűleg nem általánosítható az egész adóhivatalra.

Szakértők nem győzik hangsúlyozni: ha valaki értesítést kap vagyongyarapodási vizsgálatról, haladéktalanul forduljon kívülálló, független adótanácsadóhoz, mielőtt az adóhatósággal felvenné a személyes kontaktust. Az eljárásjogi részletkérdésekben a laikus ügyfél nehezen igazodik el, így könnyen hibázhat, a nem laikus szakmabelit viszont a személyes motivációi, érzelmei elragadhatják, ezért esetleg nem tudja megfelelően vinni az ügyet – véli Kenyeres Sándor, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) titkára.

Nyilatkozatot tenni nem kötelező, közeli hozzátartozóra terhelően nyilatkozni szintén nem kötelező – szögezi le Kenyeres. Lehetőség van viszont maximum 60 nap haladékot kérni a kérdések megválaszolásához szükséges adatok összegyűjtésére.

A Moklasz titkára szerint a megbízólevélnek tudatnia kell az adóalannyal, hogy a vizsgálat mire terjed ki. Előfordulhat, hogy a megbízólevelet még nem láttuk, de már kérdeznek tőlünk. Erre mindenképp érdemes odafigyelni, a válaszokat felhasználja ugyanis az adóhatóság. Az is előfordulhat, hogy a feltett kérdések túlterjeszkednek a megbízólevél szabta kereteken. A Moklasz titkára felhívja a figyelmet, hogy nem vagyunk kötelesek olyan kérdésre válaszolni, amely nem kapcsolódik tárgyában vagy idejében a megbízólevéllel elrendelt vizsgálathoz.

A gyakorlat szerint a vagyonosodási vizsgálatban átadott megbízólevél „a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatára” terjed ki. Az ellenőrzött évek pedig - nagy valószínűséggel - az elévülési időig nyúlnak vissza, kivéve a már ellenőrzéssel lezárt időszakot – jegyzi meg Kenyeres. A személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálata körében az eljáró adóhatóság vizsgálhatja a vagyongyarapodás mértékét és az életvitel költségeit. Ha ezek között aránytalanságot fedez fel, vizsgálhatja az elévülési időszakot megelőző megtakarításokat is, feltéve, hogy mi erre hivatkozunk.

A vizsgálat indulásakor a revizor jogszerűen még nem tudhatja, szükség lesz-e az elévülési időszakot megelőző adatokra, ezért az ilyen kérdésekről Kenyeres szerint később kell(ene) nyilatkoztatnia az adóhatóságnak az ügyfelet. Egyébként a nyilatkozattétel során lehetőségünk van arra is, hogy amennyiben a továbbiakban szükséges a revizor által kért adat, arról később nyilatkozzunk – figyelmeztet a Moklasz titkára.

Hozzáteszi: a kérdőívben vannak vagyonnal kapcsolatos olyan kérdések is, amelyek az eljárás során nem tehetők fel, mert a vagyonelem megszerzése nem a vizsgált időszak alatt történt, és a vagyonelem fenntartásának nincs a vizsgált időszak alatt költsége. A személyes körülményekre vonatkozó kérdések körében alkotmányos szempontból aggályosak azok, amelyeknél a rájuk adott válaszból különleges személyes adatra (egészségi helyzet, szexuális szokás, vallási, nemzetiségi hovatartozás stb.) lehet következtetni.

[[ Oldaltörés: A kérdőív magyarázatokkal ]]


Kalkutátor
A vagyonosodási vizsgálat során az APEH a bevételeket és kiadásokat veszi sorra. Kalkulátorunk segítségével ellenőrizheti havi, negyedéves vagy féléves pénzforgalmát, és azt is meghatározhatja, hogy hiány esetén milyen adóterhekkel kell számolnia.
A fent említett két szakértőt, Kerekes Anikót és Kenyeres Sándort megkértük, véleményezzék a honlapunkon is megtalálható kérdőívben szereplő kérdéseket. A szakértők és az APEH álláspontjuk a kérdések alatt olvasható:

1. A vizsgált időszakot megelőzően rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (például: készpénz, bankbetét, értékpapír, stb.), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?

Kenyeres Sándor javasolja, jelezzük az adóhivatalnak, hogy amikor a vizsgálat megállapításai indokolják, akkor nyilatkozni fogunk. Ugyanakkor megkérdőjelezi annak a jogszerűségét , hogy az adóhivatal a vizsgált időszakot megelőző időszakból származó értékpapírban tartott megtakarításra is rákérdez.

Kerekes Anikó úgy fogalmaz, hogy a vizsgált időszak kezdeti megtakarításainak igazolása jogszerűtlen kérdés. Ugyanis jellemzően a 2001-től kezdődő időszak nyitó napjáról van szó, amikor még jeligés takarékbetétek is léteztek. Ezekről a magánszemélynek általában nincs igazolása, mivel e betéteket legkésőbb 2003-ban névre szóló betétre kellett átalakítani.  A MAKSZOE alelnöke szerint nem a nyilatkozat megadásával van a baj, hanem azzal, hogy az adóhatóság általában nem fogadja el a származási történetet, ha azt nem bankszámlával bizonyítják, márpedig ez akár jogsértő is lehet.
Az APEH álláspontja szerint ha nyilatkozatában az adózó a vizsgált időszak kiadásainak fedezeteként korábbi évek megtakarításaira hivatkozik, a revízió az állítás bizonyítására – a jogszabály által megengedett módon [Art. 109 § (2) bekezdése] – a vizsgált időszakot megelőző időszakra vonatkozó bizonylatokat is kérhet.


2. A vizsgált időszakban volt-e főállású illetve mellékállású munkaviszonya – ha igen, pontosan hol, és mennyi volt az éves bruttó keresete havi bontásban? Rendelkezik-e erről munkáltatói igazolással?
3. A vizsgált időszakban végzett-e valamilyen önálló tevékenységet (például: megbízási jogviszony, bérbeadási, vállalkozói tevékenységet stb.)? Ha igen, mi volt ez a tevékenység, és azt az adóhatósághoz bejelentette-e? Az abból származó nettó jövedelme mennyi volt éves szinten, havi bontásban?

A Moklasz titkára szerint a 2. és 3. kérdés jogszerű, ám az éves keresetet az adózó nem köteles havi bontásban megadni. A MAKSZOE alelnöke úgy tapasztalja, hogy az ügyfelei közül eddig senki sem adta meg havi bontásban a fizetését, és azt az adóhatóság nem is kérte.


4. A vizsgált időszakban mely gazdasági társaságban volt, illetve jelenleg is tulajdonos-e? Ha igen, akkor mikor, milyen módon és mennyiért jutott hozzá a tulajdonrészhez? A gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt, vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek, és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen, mikor?
 
A 4. kérdés szakértőink szerint tartalmaz olyan részeket, amelyekre az adózó vagy nem lenne köteles válaszolni, vagy azok nem a megbízólevélben meghatározott tárgyra vonatkoznak. Ilyen a jelenlegi adat (ez ugyanis legalább 1-2 évvel későbbi időszak, mint amelyre a vizsgálat vonatkozik) – mutat rá Kerekes Anikó, de hozzáteszi: mivel az adóhatóság ezt az adatot megtudhatja, a titkolózásnak nincs értelme.

Az adott és visszakapott tagi kölcsönökről pedig – a vizsgált időszakra – az adózónak bizonylattal kell rendelkeznie, vagy azt az adott vállalkozás könyveléséből ki lehet emelni. A vállalkozás tulajdonrészéhez való hozzájutás értékére viszont csak akkor kell válaszolni, ha az a vizsgált időszakra esett. Azt megelőző időszakra lehet ugyan „nem emlékezni”, de ez nem biztos, hogy az adózó érdekét szolgálja.


5. A vizsgált időszakban részt vett e gazdasági társaság alapításában, szerzett-e tulajdont gazdasági társaságban, ha igen erre mikor és milyen összeget fordított?

A kérdés jogszerű.


6. A vizsgált időszakban milyen ingatlanok voltak, illetve vannak a tulajdonában, azokat mikor, mennyiért és milyen jogcímen szerezte, illetve szüntette meg tulajdonjogát (például: adásvétel, örökség, ajándék, építés stb.)?

Kenyeres Sándor szerint a kérdés nem a megbízólevélben meghatározott tárgyra vonatkozik, ezért akkor érdemes válaszolni rá, ha azt a vizsgálat megállapításai is indokolják. Kerekes Anikó szerint viszont a vizsgált időszakban a tulajdonban lévő ingatlanok a tárgyhoz tartoznak, tehát válaszolni kellene a kérdésre. A "mennyiért" kérdésre pedig csak akkor, ha a „mikor” a vizsgált időszakra esik.


7. A vizsgált időszakban épített-e akár saját maga, akár más személy részére? Ha igen ,akkor mikor és milyen összegért vásárolta azt a telekingatlant, amelyre építkezett? Amennyiben építkezett, az építést mikor kezdte meg? Az építési engedélyt mikor kérte, és milyen ingatlant épített (jellege, területe). Az építkezésnél ki volt a kivitelező, az ingatlan építésére milyen összeget fordított az egyes években. Összesen milyen összegbe került a teljes építkezés megvalósítása? Amennyiben házilagos kivitelezés történt, akkor kik dolgoztak az építkezésen? Rendelkezik e az építkezéshez kapcsolódó számlákkal, bizonyító erejű dokumentumokkal? Az építőanyagot honnan szerezte be? Az építés mikor fejeződött be, illetve mikor várható a befejezése? Ha befejeződött, akkor a használatbavételi engedély kiadásra került-e? Ha igen, akkor mikor? Jelenleg becslése szerint mennyit ér az ingatlan?

A fenti kérdésnek az a része, amely az építőanyagok beszerzésére, az építkezés befejezésére, illetve a használatbavételi engedély kiadására vonatkozik, Kenyeres szerint a jogszabályi kötelezettséget meghaladó részletezettséget kér. Úgy véli, érdemes a választ kérdésenként átgondolni, és utána eldönteni, hogy a választ részletezzük-e vagy sem.

Kerekes  szerint a vizsgált időszakban történő építkezés kérdésköre annyiban jogos, amennyiben minden kérdésre adandó válasz a vizsgált időszakot érinti. Viszont közömbös, hogy a vizsgált időszak előtt akárhány évvel mennyiért vásárolták a telket.

Az építkezéshez kapcsolódó számlákkal, illetőleg bizonyító erejű dokumentumokkal nem feltétlenül szükséges egy magánszemélynek rendelkeznie. Ha nem rendelkezik velük, akkor majd az értékesítéskor fog utánuk adózni, legalábbis a 2007. év végéig érvényes szabályok alapján. Az építőanyag beszerzéséről sem kell bizonylattal rendelkezni, ez nem előírás – tette hozzá Kerekes.

Mindkét szakértő úgy véli, hogy házilagos kivitelezés esetén az építkezésben segítőket az adózó nem köteles megnevezni.

A vizsgálat során, ha az adózó nyilatkozik, hogy ingatlanberuházásához kapcsolódóan számlák nem állnak a rendelkezésére, mert a kivitelezés „házilagosan” történt, a revízió az állítás tisztázása érdekében további kérdéseket tehet fel arról, volt-e segítsége a munkához, például rokonok, barátok – így reagált az adóhivatal a kérdés szakértőink szerint aggályosnak vélt részéről. Ez nem jelenti azt, hogy a revízió feketemunkát feltételez – tette hozzá az APEH.


8. A vizsgált időszakban volt-e ingó értékesítéséből, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából, nyereményből származó bevétele, illetve jövedelme – ha igen, pontosan miből, kitől, mikor és mennyi? (Kérjük, pontosan nevezze meg az értékesített ingóságot, ingatlant, osztalékkifizetőt, a bérbeadott ingatlant stb.)

Jogszerű kérdés.

9. A vizsgált időszakban kapott-e jelentősebb (100 000 Ft-ot meghaladó) összegű kölcsönt vagy hitelt pénzintézettől vagy magánszemélytől, családtól, rokontól, ismerőstől? Ha igen, pontosan kitől, milyen összeget, és mikor? A kérdéses összeg részben vagy egészben visszafizetésre került-e? Ha igen, mikor és milyen összegben?
10. A vizsgált időszakban részesült-e kártérítésben, kapott-e örökségben valakitől nagyobb értékű ajándékot? Ha igen, kitől, mikor és milyen összegben?

Amennyiben a megbízólevélen a személyi jövedelemadó vagy bármely más adónem utólagos ellenőrzése szerepel, akkor nem vonatkozik a tárgyra a kérdés. Ezért szakértőink szerint erre a két kérdésre előre ne válaszoljunk, de jelezzük, hogy a későbbiekben, ha a vizsgálat megállapításai indokolják, nyilatkozni fogunk.


11. Milyen egyéb, a korábbiakban meg nem említett bevételben, jövedelemben - ideértve az adómentes bevételeket is – részesült a vizsgált időszakban, azokhoz milyen jogcímen, összegben, és mikor jutott hozzá?

Az adómentes bevételre vonatkozó kérdésre Kenyeres szerint szintén később érdemes válaszolni, ha a vizsgálat megállapításai indokolják.

Adóellenőrzés kapcsán az adómentes bevételekre vonatkozó kérdés nem jogszerű, ha azonban a magánszemély vélhetően többet költött, mint amennyit adókötelesen megszerzett, akkor saját érdeke, hogy nyilatkozatában az adómentes bevételeket is szerepeltesse – emelte ki Kerekes.


12. A vizsgált időszakban külföldről származó bevallási kötelezettség alá eső, illetve nem eső jövedelemmel rendelkezett-e? Ha igen, akkor kitől, milyen országok vonatkozásában, mikor és mekkora összegben keletkezett a jövedelme?

Saját érdekében az adózó jobban teszi, ha szerepelteti ezeket az összegeket is – fejtette ki véleményét a MAKSZOE alelnöke.


13. A vizsgált időszakban vásárolt-e gépjárművet (légi és vízi is)? Ha igen, mikor, milyen típusút, rendszámút (nyilvántartási számút), mennyiért, illetve, ha értékesítette, akkor mikor és mennyiért?

Jogos kérdés.


14. A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magánszemélynek, illetve társaságok részére? Ha igen, pontosan mikor, kinek, milyen összegben? Visszakapta- e már azokat, s ha igen, mikor és milyen összegben?

Csak a vizsgált időszakot érintő kölcsön nyújtása és visszakapása jogszerű kérdés – véli Kerekes Anikó. Ha azonban a magánszemély nyitva hagyja a későbbi időszakra vonatkozó adatokat, számolhat azzal, hogy a következő időszakok ellenőrzései során nála vagy a másik félnél visszatérnek a kérdésre – tette hozzá.


15. A vizsgált időszakban rendelkezett-e, illetve rendelkezik-e belföldi, illetve külföldi pénzintézetnél vezetett számlával (bank-, befektetési, értékpapír-, devizaszámlával stb.)? Ha igen, melyik pénzintézetnél, és mi a számla azonosítási száma?

Kenyeres e kérdésnél a jelen időszakra vonatkozó részt aggályosnak véli. A vizsgált időszakra vonatkozóan viszont jogos a kérdés – jegyezte meg a MAKSZOE alelnöke.


16. A vizsgált időszakban, éves bontásban, milyen további jelentősebb kiadásai voltak (például: külföldi utazás, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlása, műtárgyvásárlás stb.), és milyen összegben?

Mindkét általunk megkérdezett szakértő jogosnak véli ezt a kérdés, bár Kerekes megjegyezte, hogy a „jelentősebb” kifejezést nem lehet pontosan értelmezni.


17. A vizsgált időszakban hány kereső személy és hány eltartott volt a családjában, mennyi volt az összes nettó jövedelem?

Kenyeres szerint a kereső személyekről, illetve az összes jövedelemről jogszerűen nem kérhető adat. Általában csak a kereső személyek és az eltartottak számának közlése várható el a magánszemélytől – tette hozzá Kerekes.

Az adóhivatal viszont kérdésünkre elmondta, a családon belül az eltartottakra vonatkozó kérdést a revízió minden esetben felteszi, hogy meghatározhatók legyenek az adózó jövedelméből az életvitelre fordított kiadások. A kereső személyek jövedelmére vonatkozó kérdés akkor merülhet fel, ha az adózó a kiadásainak fedezeteként a családtagok jövedelmét jelöli meg.


18. Megélhetésére fordított összeg éves bontásban (közüzemi díjak, napi életvitel költsége, ruházkodás)?

Kenyeres ennél a kérdésnél az egészségügyi kiadásokra vonatkozó költségek részletezését jogszerűség szempontjából aggályosnak véli.

Az APEH szerint az életvitelre fordított kiadások aggregált költségek. Ezek között szerepelhet többféle egészségügyi költség (pl.:wellness-szolgáltatás igénybevétele, stb), melyre vonatkozóan a revízió a személyiségi jogokat nem sértve tehet fel kérdéseket, ha adózó az átlagostól nagyobb mértékű ilyen jellegű kiadásra hivatkozik .

A MAKSZOE alelnöke viszont a kérdés egészére vonatkoztatva úgy gondolja, nem várható el, hogy öt évre visszamenőleg ilyen bontásban a kiadásokra emlékezzen egy magánszemély.


Az adóhivatal egyébként összességében nem osztja szakértőink azon véleményét, amelyek bizonyos kérdésrészleteket adatszolgáltatási szempontból aggályosnak vélnek. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozattétel nem kötelező – az adózónak jogában áll a válaszadást megtagadni –, továbbá az adatkezelés célhoz kötöttsége az eljárás folyamán végig fennáll, a kérdéseket adatvédelmi szempontból nem tartja aggályosnak az APEH. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nyilatkozat megtagadásával az adózók saját magukat zárják el az ellenbizonyítás lehetőségétől.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Bt.-kültag elhalálozása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Lakóingatlan bérleti díjának áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Egyéni cég

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X