További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Teljességi nyilatkozat a vagyonosodási vizsgálatoknál

  • Szabó Zsuzsanna

A vagyonosodási vizsgálatok során a legújabb gyakorlat szerint az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálathoz kapcsolódó összes iratanyagát átadta az adóhatóságnak. Erre a nyilatkozatra válaszolni az Adózóna szakértője szerint értelmetlen, ám az APEH véleményéből úgy tűnik érdemes. Mit közöljünk akkor az adóhivatallal?

Bizonyítási teher
Az adóigazgatási eljárásban foglaltak szerint a jogerős adóhatósági határozatig (értendő akár I. akár II fokú adóhatósági határozat) élni lehet a bizonyítás és a bizonyíték benyújtásának jogával. Ezt semmilyen adóhatósági intézkedés nem zárhatja ki.
A vagyonosodási vizsgálat során kért teljességi nyilatkozatra válaszolni majdhogynem értelmetlen – véli dr. Marosi Andrea, egykori APEH-revizor. Az adózót ugyanis mint magánszemélyt vizsgálják, ezért ő nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Ebből következően pedig iratmegőrzési kötelezettsége csak a bevallás alapjául szolgáló iratokra terjed ki. 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az adózóna kérdésére megerősítette, hogy az adózó valóban nem köteles nyilatkozatot tenni, de – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (1) bekezdése alapján – amennyiben a kért adatot nem közli, a hatóság a meglévő adatok alapján dönt. 

Ez pedig akár rosszabbul is elsülhet. Amennyiben mondjuk az adóhatóság úgy véli, hogy az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, ám megszerzett jövedelmének együttes összege, becsléssel állapítja meg az adó alapját is. Ilyenkor - tekintettel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége a vagyongyarapodásra és az életvitel fedezetére. 

Ez esetben viszont megfordul - az addigi adóhatóságot kötelező - bizonyítási teher és a továbbiakban az adózót terheli az ellenbizonyítás kényszere. Vagyis az adózónak kell hitelt érdemlően bizonyítania és azt alátámasztania, hogy adózott vagy adómentes forrásból történt a vagyongyarapodása – hangsúlyozta kérdésünkre az APEH.
 

A helyzet viszont mégsem annyira siralmas. Információink szerint ugyanis a vagyonosodási nyilatkozatban, a megélhetésre fordított összegeket firtató kérdésnél elég a KSH szerint megállapított létminimumértékekkel számolni, ugyanis az adóhivatal ezt veszi alapul.

Emellett arra is felhívta a figyelmet a hivatal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a magánszemélynek nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) pedig előírja, hogy az iratokat az adózónak - a nyilvántartás módjától függetlenül - az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.

Meg kell őriznie például azokat a dokumentumokat, amelyek a különböző összevonás alá eső jövedelmeinek kifizetéseivel vagy az elkülönülten adózó jövedelmeivel vannak kapcsolatban. Elvesztésük esetén a dokumentumokat az adózó utólagosan beszerezheti, ami nemcsak, hogy feltétlenül szükséges, de a magánszemély érdeke is.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék fizetése ingatlan vagyonnal

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Export adómentességének igazolása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Evas bt. beltagja

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X