Minden, amit a munkáshitel részletszabályairól tudni érdemes

Megosztás Tetszik

2024. november 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben a munkáshitelt szabályozó 372/2024. számú kormányrendelet, amely 2025. január 1-jén lép hatályba. Cikkünkben a munkáshitel főbb szabályait ismertetjük.

Jogosultsági és általános szabályok

Munkáshitelre az a személy lesz jogosult 2025. január 1-jétől, aki már betöltötte a 17. életévét, de még nem múlt el 26 éves.

A magyar állampolgárokon kívül jogosultak lesznek a munkáshitelre mindazon személyek is, akik valamely európai uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség részes államainak (például Norvégia) polgárai, és a szabad tartózkodás jogát 3 hónapot meghaladóan Magyarország területén gyakorolják.

Szintén jogosult lesz a munkáshitelre a harmadik állam polgáraként Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező, valamint a hontalan személy.

A munkáshitelre való jogosultságnak további 10 feltételét határozza meg a rendelet. Ez alapján tehát a munkáshitelt csakis az alábbi feltételeknek megfelelő személy igényelheti:

1. Az igénylő rendelkezik magyar lakcímmel.

2. Az igénylőnek 30 napnál nem régebbi okirattal kell igazolnia azt, hogy az igénylést megelőző 3 hónapban folyamatosan rendelkezett az alábbi biztosítási jogviszonyok valamelyikével, azaz:

• munkaviszonnyal, vagy
• kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagi jogviszonyával, vagy
• egyéni vállalkozói jogállással, vagy
• társas vállalkozói jogállással, vagy
• díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (pl megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonnyal), vagy
• egyházi szolgálati viszonnyal, vagy
• mezőgazdasági őstermelői jogállással,
• a kisadózó vállalkozók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (Katv.) szereplő jogállással.

3. Az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie.

4. Az igénylő nem rendelkezhet 5 ezer forintot meghaladó adótartozással.

5. Az igénylőnek nem lehet a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott tartozása.

6. Az igénylőnek vállalnia kell azt is, hogy a folyósítástól számított 5 évig magyar lakcímmel fog rendelkezni és életvitelszerűleg Magyarország területén fog élni és dolgozni.

7. Az igénylőnek rendszeres, a hiteltörlesztést lehetővé tevő jövedelemmel kell rendelkeznie.

8. Az igénylő nem rendelkezhet felsőoktatási intézményben érvényes tanulói, hallgatói jogviszonnyal, és nem rendelkezhet felsőoktatási intézmény által kiállított oklevéllel sem.

9. A munkaviszonyban foglalkoztatottak munkaideje el kell, hogy érje a heti 20 óra időtartamot.

10. A nem munkaviszonyban foglalkoztatott személyek (például egyéni vagy társas vállalkozók) esetén pedig megszerzett jövedelemük el kell hogy érje a heti 20 órában foglalkoztatottak átlagos jövedelmét.

A fenti feltételek fennállását igazolni kell az igénylőnek. Az igazolások pedig az alábbiak:

• az életkort és a személyazonosságot személyi igazolvánnyal, útlevéllel, vagy vezetői engedéllyel kell igazolni;
• a bejelentett lakcímet lakcímkártyával kell igazolni;
• a külföldiek esetén letelepedési engedély vagy tartózkodási kártya, vagy regisztrációs igazolás felmutatása szükséges;
• adóazonosító jelet tartalmazó kártya vagy hatósági bizonyítvány felmutatása minden esetben szükséges;
• a biztosítási jogviszonyt vagy érvényes munkaszerződéssel vagy a kormányhivatal által kiadott hatósági okirattal kell igazolni;
• a büntetlen előéletet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni;
• az 5000 forintot meg nem haladó adótartozásról, az 5 éves jövőbeli magyarországi tartózkodásról és arról, hogy a kérelmező nem rendelkezik felsőoktatási oklevéllel vagy hallgatói jogviszonnyal, elegendő csupán nyilatkoznia a kérelmezőnek;
• a legalább heti 20 órás munkaviszonyról és az egyéb jogviszonyban meglévő jövedelemről munkáltatói, kifizetői vagy adóhatósági igazolást kell beszerezni.

A kölcsön összege nem haladhatja meg a 4 millió forintot. A kölcsön forintalapú, és a törlesztése is csak forintban történhet. A kölcsön folyósítására kizárólag egy összegben kerülhet sor.

A törlesztés szabályai

A kölcsön törlesztését a folyósítást követő hónaptól meg kell kezdeni. A futamidő nem lehet több 10 évnél. A havi törlesztőrészleteket egy kezességvállalási díj is kiegészíti. Vagyis az igénylőnek mindenképpen meg kell fizetnie a kezességvállalási díjat, amelynek mértéke az adott év elején fennálló tartozás 0,5 százaléka, s ennek pontos összegét a hitelintézet állapítja meg, és közli is az igénylővel minden év január 31-éig.

Fontos szabály, hogy várandósság esetén a törlesztést fel kell függeszteni, de a felfüggesztést minden esetben kérelmezni kell a folyósító pénzintézetnél. A várandósság 12. hetétől lép életbe a törlesztés felfüggesztése. Természetesen a várandósság fennállását igazolni szükséges, s az igazolást a folyósító pénzintézethez kell benyújtani, a törlesztési szünetelésről szóló kérelemmel egyidejűleg.

Amennyiben már a támogatási kérelem benyújtásakor fennáll a várandósság 12 hetes időtartama, akkor a folyósítással egyidőben is kérelmezhető a törlesztés azonnali felfüggesztése.

Egyébként pedig a törlesztés felfüggesztését a várandósság 12. hetétől egészen a gyermek születését követő 180. napig lehet kérelmezni.

A törlesztés szünetelésének időtartama maximum 2 év lehet. Ikergyermek születése esetén ez az éves moratórium további 1 évvel meghosszabbodik, ha az igénylő ezt külön írásban kérelmezi a hitelintézettől. Fontos, hogy ez a kérelem a 2 éves törlesztési moratórium lejártát megelőző 60. napig beérkezzen a hitelintézethez. A határidő jogvesztő.

Ha a magánszemély nem rendelkezik magyarországi jogcímmel, akkor nem jogosult a törlesztés szünetelésére.

A fizetendő kamat és a kamatkedvezmény szabályai

A hitel futamideje alatt az igénylő személy kamattámogatásra jogosult. Ehhez külön kérelmet nem kell benyújtani, vagyis ez a kamattámogatás automatikus.

A kamattámogatás során a Kincstár fogja az ügyleti kamatot az igénylő helyett megfizetni.

Ha azonban az igénylő magyarországi lakcíme, az igénylést követő 5 éven belül megszűnik, vagy szintén 5 éven belül megszűnik vagy nem áll fenn 90 napig folyamatosan vagy összeadódóan a biztosítotti jogállása, akkor 120 napon belül az addig igénybe vett kamattámogatást meg kell fizetnie a hitelintézet felé.

Erre a kamatkedvezmény-visszafizetésre az igénylő legfeljebb 24 havi részletfizetést kérhet, ha igazolja, hogy a kamatkedvezmény visszafizetése aránytalanul súlyosan érintené, szociális, családi, jövedelmi, vagyoni helyzetét.

A kamat mértéke a támogatási időszakban  az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a  közzétételt megelőző három  naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult – a  betéti kamat és az  értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt értéke.

Ha azonban a kamattámogatási időszak a fentiek miatt megszűnik, akkor a kamat emelkedni fog. Ez esetben a már nem támogatott kamat mértéke: az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukciókon kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke. Az állampapír-átlaghozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. A közzétett állampapír-átlaghozamot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

Gyermekvállalási támogatás

Azok a nők, akik második vagy harmadik gyermeküket hozzák világra vagy fogadják örökbe, gyermekvállalási támogatást kaphatnak. Második gyermek születése, örökbefogadása esetén a fennálló hiteltartozás 50 százaléka, harmadik gyermek esetében annak 100 százaléka kapható meg támogatásként. Lényeges szabály itt, hogy ezen támogatás legfeljebb az érintett gyermek születését, örökbefogadását követő 180. napig igényelhető. Nem jogosult azonban a fenti támogatásra az a nő, akinek magyarországi lakcíme a támogatás folyósítását követő 5 éven belül szűnt meg.

Megjelentek a 2025. évi adózás szabályairól szóló törvények, kormányrendeletek