Jelentősen felerősödött a magyar társadalom jövedelmi polarizációja az elmúlt években

Megosztás Tetszik

A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk jelenlegi részében a vagyoni és jövedelmi különbségek alakulását vizsgáltuk meg – írja honlapján a GKI.

A jövedelmi egyenlőtlenségek mérésének egyik módja a jövedelmi tizedek szerinti vizsgálat. 2025-ben a legszegényebb a népesség 10-10%-át adó csoport az összes jövedelem mindössze 3 és 5%-a felett diszponált.

Az egyenlőtlenségek felerősödését okozták a 2010 utáni „perverz” jövedelemelosztási mechanizmusok, amely az alsó jövedelmi csoportoktól irányított át jövedelmeket a felső rétegekhez. Ennek eszközei az egykulcsos adórendszer és a tőke- és kamatjövedelmek alacsony adóztatása, valamint az öröklés adómentessé tétele voltak, amit tovább erősítettek az SZJA kedvezmények. Ezenfelül a lakástámogatás átalakításának a nyertesei is inkább a gazdagabbak voltak, ahogy az állami beszerzések is egy szűk csoport jólétét növelték. Jól látható ez a legfelső jövedelmi tized részesedésének növekedésében (2025: 24%, 2010: 20%), illetve a legfelső 1% 5,5%-os jelenlegi arányában (2010: 3,6%). Így állt elő az a helyzet, hogy a leggazdagabb 1% jövedelme 83%-kal meghaladja a népesség legalsó tizedéjét. Egy másik metszetben a leggazdagabb 20% jövedelme (39%) nagyobb, mint a legszegényebb 50%-é (31%). A leggazdagabbak további gyarapodása azonban még ennél is nagyobb volt, mivel a külföldi vagyonok ezekben a számokban csak korlátozottan jelennek meg.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar jövedelmi eloszlás kettősséget mutat: miközben az alsó 10% és alsó 50% relatív pozíciója megfelel az európai uniós átlagnak, a V3-ak körében kissé kedvezőbb a szegényebbek helyzete.

De még ebben az esetben is igaz, hogy „aki szegény, az a legszegényebb”: 2025-ben a legalsó jövedelmi tizedben a legmagasabb jövedelmet elérők jövedelme Magyarországon átlagosan 4550 euró volt, addig Csehországban ennek a duplája, 9230 euró volt. Ugyanakkor jobb volt a lengyel (7850 euró) és a szlovák (7330 euró) helyzet is. A magyar gazdagok (felső jövedelmi tized) közé 2025-ben már évente 16 670 euró jövedelemmel is be lehetett jutni, míg ehhez Csehországban 25 390, Lengyelországban 23 970 euró, Szlovákiában 21 170 euró kellett.

Habár a nettó vagyoni különbségek az elmúlt évtizedben minimálisan csökkentek, továbbra is jelentős eltérések állnak fent. Magyarországon a teljes nettó vagyon 50%-a a legfelső 10% kezében összpontosul, míg az alsó 50% mindössze a teljes vagyon 10 %-a felett rendelkezik.

A vagyoni különbségek mutatója még szélsőségesebb, mint a jövedelmi egyenlőtlenségeké. Míg a legalacsonyabb jövedelműek épphogy kijönnek a hó végére, addig a gazdagabbak jövedelmüket befektethetik és kamatoztathatják, ezáltal további jövedelmet és vagyont generálva. Jól mutatja ezt az MNB 2025-ös megtakarítási felmérése is. Ha kivesszük az ingatlanokat és az egyéb nem pénzügyi vagyonokat, még jobban kirajzolódik a vagyoni eloszlások egyenlőtlensége, mivel a magyarok döntő többsége saját tulajdonú ingatlanban él, amely a nettó vagyonba beleszámít, de a pénzügyi vagyonba nem. Magyarországon a teljes pénzügyi vagyon 71%-át a felső 10% birtokolja, míg a legalsó 50% csupán 5%-át. Ezen belül pl. állampapírral a 0–500 ezer forintos vagyonnal rendelkező réteg kevesebb mint 5%-a rendelkezik, ezzel szemben a 10 millió forintot meghaladó pénzügyi vagyonnal rendelkezők között az arány eléri a 60%-ot.

Ha az új kormány tervei (mint például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal és az alacsony nyugdíjak és keresetek emelése) sikeresen megvalósulnak, akkor érdemben csökkennek a jövedelmi különbségek. Ezenfelül a reformok sikeres implementációja kulcsfontosságú lépés egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb gazdasági modell felé – olvasható a gki.hu-n.