Feketefoglalkoztatás – mit tehet a munkáltató, ha lebukott?

  • adozona.hu

Ha egy társaság feketén foglalkoztat munkavállalót, és a hatóság emiatt megbírságolja, akkor meddig szerepel a céginformációban a társaság mint feketén foglalkoztató cég, és mit tehet azért, hogy töröljék a negatív információt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Ha adóhatósági oldalról vizsgáljuk a kérdést, a válasz a következő:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 265. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételével kapcsolatosan:

(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

kérdés, kérdőjel, megoldás, labirintus, választás, alternatíva, feketefoglalkoztatás, munkáltató, lebukott, bírság, büntetés, adóellenőrzés
Feketefoglalkoztatás: mit tehet a munkáltató, ha lebukott? – a kép illusztráció
Forrás: Image by Gino Crescoli from Pixabay

Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét, véglegessé válásának napját, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli.

E bekezdés nem alkalmazható azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) kormányrendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

Utalni kívánok még a (4) bekezdésre is, amelynek értelmében az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató erre vonatkozó, naptári évenként legfeljebb egy alkalommal benyújtott kérelmére törli az (1) és (2) bekezdés szerinti közzétételi listáról a közzétett adatokat, ha a közzététel alapjául szolgáló határozat szerint a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese.

2. Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a válasz:

A 115/2021. kormányrendelet 20. § (1) bekezdése szerint az államháztartásról szóló törvény alkalmazása szempontjából nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének többek között az, aki nem tett eleget az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségének és emiatt a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az állami adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtotta.

Az Adózóna korábbi írásait egyszerűsített foglalkoztatás témakörben itt olvashatja el.

A (3) bekezdés értelmében a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául szolgál az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó irat.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) 11. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat a jogszabálysértést megállapító határozat véglegessé válásakor, közigazgatási per esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon rögzíti a hatósági nyilvántartásában.

A 21. § lényege pedig az, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az általa vezetett nyilvántartás adataiból a jogszabálysértést elkövető, végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható határozatban munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az Fftv. 11. § (4) bekezdése szerinti adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hivatalos honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

A hatóság a honlapján nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló végleges határozatának végrehajthatóvá válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli a honlapjáról.

A 22. § alapján itt is rövidíthető a két év, ugyanis a foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal jogosult kérni, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság – a harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása miatt kiszabott munkaügyi bírság kivételével – a nyilvánosságra hozatali időtartam leteltét megelőzően törölje a közzétett és végrehajtott határozattal kapcsolatos adatokat a honlapjáról, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljesíti a rendeletben meghatározott befizetést.

Ennek a befizetésnek a mértéke a nyilvánosságra hozatallal érintett határozatban kiszabott munkaügyi bírság összegének a háromszorosa, de legalább a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak száma és a kérelem benyújtása napján hatályos minimálbér szorzatának a háromszorosa.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Import áfa alapjának megállapítása

Nagy Norbert

adószakértő

Tartós bérlet

Nagy Norbert

adószakértő

Tehergépjármű beszerzése Németországból

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink