A Kúria friss döntésében (BH2025.141.) a jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötéseket és azok jogkövetkezményeit vizsgálta. Mivel a jó erkölcs pontos tartalmának megállapítása nem egyszerű feladat, így azt cikkünkben több bírósági ügy tanulságain keresztül mutatjuk be.
Szállodai szolgáltatás végző olvasónk írta, hogy gyakran eltér a náluk szobát foglaló és a végszámlát kérő vendégeik neve. Hogyan kell ezt a számlákon rendezni? Kérdésére Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) számos esetben biztosít arra lehetőséget arra, hogy a felek a jogszabályi rendelkezésektől eltérjenek. Cikkünkben a fontosabb, munkáltatói szempontból kedvező eltéréseket mutatjuk be.
A munka törvénykönyvében rögzítettnél hosszabb felmondási időben szeretne megegyezni munkavállalójával a munkáltató. Köthető ilyen munkaszerződés? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A devizás átvezetések árfolyam-differenciáit hogyan könyvelem, mi alapján, milyen időközönként és milyen főkönyvi számra?
Az Mt. több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, ugyanakkor a munkáltató számára kedvező következményekkel járhat.
A munka törvénykönyve számos lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a munkavállalóval fennálló jogviszonyt a cég sajátosságaihoz igazítsa. A törvény több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, miközben a munkáltató mutatói jelentős javulást eredményezhetnek.
Társaságunknál a leltározáskor derült ki, hogy egy alapanyag kétszer lett bevételezve. A leltár lezárásakor a program bizonylatokat állít ki, amelyek a leltáreltéréseket korrigálják. A kétszeres bevételezés sajnos a lezárást követően derült ki, ezért a program leltárhiányként kezelte. Úgy gondolom, hogy ezt a tételt nem minősíthetjük leltárhiánynak. Hogyan kell könyvelnem ezt az eltérést? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! 1. Egy Kft 2018. évtől alanyi adómentességet választott, a közüzemi számlák teljesítési időpontja 2018. január. A díjak költségként 2017. évre számolhatók el, az áfa egyéb követelés lesz 2017. évben? 2018. évben az egyéb követelést elszámolom költségként, mivel adólevonási joga már nincs? Hogyan kell ezt helyesen kezelni? 2. Egy kft. 2018. februárban megkeresett a 2017. évi könyvelésével kapcsolatban, a 2017. év könyvelésről és beszámoló elkészítéséről kiállított számlát a kft- nél a 2017. évre kell elszámolni szállítóval szemben vagy 2018. évben? Köszönettel: Filip Emese
Üdvözlöm! Áfaarányosítással kapcsolatban a kérdésem: A kft. havi áfabevalló és van áfás, valamint tárgyi adómentes bevétele is. Minden hónapban külön-külön megállapítom az arányosítással levonható áfa összegét, ekkor a havi bevételek arányában. Ha a teljes évet veszem alapul (január 1-jétől december 31-éig) a ténylegesen levonható áfa megállapításához, és az egész évre vonatkozó arányszámmal számolva változik (mert biztosan fog) a levonható áfa (éves szinten számított) összege, mit tehetek? Az ilyen módon keletkezett eltérés összegét "építsem be" a decemberi áfabevallásba vagy könyveljem egyéb ráfordításként – esetleg egyéb bevételként? Milyen módszert ajánlanának, hogy a leghatékonyabb legyen a könyvelés?
Tisztelt Szakértő! Rendszeresen ellenőrizzük az ügyfélkapun az általunk beadott összesítő jelentés adatokat a partner által beadott adatokkal. Több esetben látjuk, hogy a partner nem jelentette azokat a számlákat, amelyeket mi jelentettünk, illetve van olyan, hogy eltér az általunk jelentett összeg a partner által jelentettől. Szeretném megkérdezni, van-e felelősségünk abban, hogy mit jelent a partner? Szükséges-e ilyenkor megkeresnünk őket és tájékoztatni az eltérésekről? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: eltérhet-e a munkáltató a munkavállaló javára az Mt. 126. § (1) bekezdésétől? Tehát adhat-e/fizethet-e ki egy évben több betegszabadságot, mint 15 nap?
Tisztelt Szakértő! Számlatételek és végösszegkerekítés-eltéréssel kapcsolatos problémára keresek megoldást. Az általunk használt számlázóprogram a nettó egységárak alapján számolja ki a számlatétel értékeit, az áfa és a bruttó tételeket 2 tizedesjegyre kerekíti, majd a számlán szereplő fizetendő végösszeget úgy számolja, hogy az összesített nettó összeget megszorozza az áfakulccsal (csak egyet használunk), azt kerekíti forintra, és a kettő összege lesz a bruttó összeg. Többször előfordul több tételes számlán, hogy a soronkénti tételek összeadásából 2-3 forint eltérés is lehet a tételenként számolt áfa és bruttó összeg, illetve a számla végösszegében szereplő áfa és bruttó összeg között. Kérdéseim : 1. Mi soronként könyveljük a számlákat mind nettó mind áfa értékben. A jelenleg használt megoldásnál a könyvelés során kiadott eltérést kerekítésként az áfa főkönyvi számlával szemben könyveljük le? 2. Mi a helyes eljárás a számla végösszegében: a) vagy a jelenleg használt módszer, melyben eltér a soronkénti tételek áfaösszege és a számla végösszegének áfaösszege, b) vagy a soronként megkapott tételeket kellene összeadni, és annak kellene kiadni a fizetendő végösszeget, mely esetben ha a égösszeg nettó összegének nem pont a 27 százaléka lesz a számlán szereplő áfa, c) vagy a tételekből keletkezett áfaeltérést a számlán feltünteti kerekítési különbözetként? Válaszukat köszönettel: Nagy Annamária
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték