Most vagy később: érdemes-e várni az ingatlanárak csökkenését?

Megosztás Tetszik

A lakásvásárlók számára mindig kardinális kérdés, hogy minél előbb vagy pedig csak később vásároljanak ingatlant. Melyikkel járnak jobban? A Bankmonitor.hu megnézte, hogy mennyire érdemes kivárni.

A lakásvásárlás mindenki életében komoly döntés, akár az első otthonról, akár egy újabb ingatlanról van szó. Mielőtt belevágnál, érdemes alaposan kiszámolni kinek hogyan és mikor éri meg. A Bankmonitor.hu oldalán megjelent írás az időzítéssel kapcsolatban nyújt némi segítséget.

Kereslet – kínálat

A lakások iránti kereslet magas, hiszen továbbra is a népesség túlnyomó többsége saját otthonban szeretne lakni, akár hitel igénybevételével is. A lakások iránti kereslet különösen a nagyobb városokra összpontosul, mivel az emberek olyan helyen szeretnének élni, ahol közel vannak a munkahelyek, az iskolák és a fontosabb szolgáltatások. Azonban az ilyen városokban a lakások és házak száma korlátozott, így a vevők versenyeznek az ingatlanokért.

Ha a kínálat véges, akkor az egyetlen megoldás a lakásépítés. Azonban új lakásokból is kevés épül jelenleg, és az ábrán látható kiadott építési engedélyek egy bizonyos hányada végül nem is vezet megvalósult projekthez. Ez azt jelenti, hogy az elérhető lakások száma nem növekszik olyan ütemben, mint ami a kereslet hiánytalan kielégítését szolgálná, ez pedig az árak további emelkedését eredményezheti. Mindazok, akik jelenleg lakásvásárláson gondolkodnak, jól teszik tehát, ha időben döntenek, mert a jelenlegi tendenciák alapján az árak várhatóan tovább fognak nőni.

Pénzpiaci környezet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágásaira spekulálnak a befektetők, de a jelenlegi nemzetközi gazdasági környezetben előfordulhat, hogy 2025-ben a jegybank külső gazdasági nyomások miatt nem tudja csökkenteni az alapkamatot. Azonban a jelzáloghitelek kamatát nem a jegybanki alapkamat határozza meg, hanem elsősorban piaci tényezők, így például a 10 éves államkötvények vagy bankközi kölcsönök hozama. Ha valaki olyan lakáshitelt vesz fel, amelynél a kamatperiódus 10 év, akkor ennek a kölcsönnek a kamatát nem közvetlenül a jegybank határozza meg, hanem a pénzpiaci viszonyok. Különösen a 10 éves bankközi hozam az, amely befolyásolja a bankok számára a pénz beszerzésének költségeit. Ha ez a hozam magas, akkor a bankok drágábban tudnak pénzhez jutni, és ezt a költséget a hitelfelvevők felé is érvényesítik, vagyis a lakáshitelek kamata is magasabb lesz.

A magyar 10 éves állampapír hozama szorosan követi a nemzetközi piacokat, különösen az Európai Unió nagyobb országaiban és az Egyesült Államokban tapasztalható változásokat. Ha például az amerikai állampapírok hozama emelkedik, az azt jelenti, hogy a befektetők magasabb kamatra számítanak, és ez a hatás begyűrűzik más országokba is. Ezért, ha az amerikai hozamok nőnek, Magyarországon is emelkedhetnek az állampapírok hozamai, ami közvetetten a lakáshitelek kamatát is megdrágíthatja. Ez azt jelenti, hogy ha valaki hitelt venne fel, akkor a magasabb hozamok miatt többet kell fizetnie a bankoknak, hiszen ők is drágábban tudják finanszírozni a hiteleket.

Az amerikai piacon jelenleg magas kamatokkal adják el az állampapírokat, vagyis a befektetők most viszonylag kedvező hozamokat érhetnek el. A JP Morgan kötvényindexe azt mutatja, hogy sok befektető most államkötvényekbe fektet, mert arra számít, hogy a kamatok előbb vagy utóbb csökkenni fognak. Ha ez bekövetkezik, a most vásárolt kötvények értéke nőni fog, így később többért tudják majd eladni őket. Ez a viselkedés gyakran a gazdasági bizonytalanságra vagy a kamatcsökkentések reményére utal.

Ahogyan az ingatlanárak sem csökkennek csupán azért, mert a vásárlók azt szeretnék, úgy a kötvények hozamai sem esnek csak azért, mert a befektetők erre számítanak. A piac működését rengeteg tényező befolyásolja, és nincs garancia arra, hogy az árak vagy a kamatok egy adott irányba mozdulnak el. Bár sokan remélik, hogy a kamatszint csökkenni fog, ez korántsem biztos, emelik ki a Bankmonitor.hu szakértői.

A közgazdaság mintapéldája: magyar – román határ

Az utóbbi időben egyre több hír jelent meg arról, hogy a román állampolgárok nagyobb számban keresnek ingatlant a magyar határ menti településeken. Ennek egyszerű oka, hogy Magyarországon még mindig olcsóbban juthatnak lakáshoz, mint Romániában, így számukra ez egy kedvező alternatíva. Ez a megnövekedett kereslet pedig az árak emelkedéséhez vezethet, hiszen a kínálat korlátozott, és az eladók természetesen a legjobb ajánlatokat fogják előnyben részesíteni.

Hasonló folyamatok zajlottak le Rajkán is, ahol a szlovák vásárlók jelentős számban telepedtek le, kihasználva a magyar ingatlanpiac kedvezőbb árait. Ez a jelenség nemcsak az adott térség lakáspiacát befolyásolhatja, hanem hosszabb távon a helyi közösségekre és gazdaságra is hatással lehet.

Bár ez a tendencia nem fogja az egész ország ingatlanpiacát felforgatni, mégis érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakulnak az árak és a kereslet a határ menti településeken. Egy ilyen változás nemcsak az ingatlanpiacot érintheti, hanem lendületet adhat a helyi gazdaságnak, új munkahelyeket teremthet és élénkítheti a térség fejlődését is.

Nem érdemes várni az árcsökkenésre

Az ingatlanpiac összetett és sok tényező befolyásolja, ezért pontosan megjósolni, hogy mi fog történni, szinte lehetetlen. Azonban az eddig látott trendek alapján valószínű, hogy az ingatlanárak tovább emelkednek. Ha a bérek is ezzel párhuzamosan emelkednek, akkor az emberek továbbra is megengedhetik maguknak az ingatlanvásárlást, hiszen a fizetőképességük is javul. Ha azonban a bérek nem tartanak lépést az árakkal, akkor sokak számára egyre nehezebb lesz saját ingatlanhoz jutni, ami hosszú távon a kereslet csökkenéséhez és a piac lassulásához vezethet.

Mindezeket figyelembe véve, 2025-ben is inkább áremelkedés várható, mint csökkenés, így azoknak, akik vásárláson gondolkodnak, érdemes lehet mielőbb lépni – írják.