Adó- és járulékbevallás, béren kívüli juttatások, egészségbiztosítási ellátások – tesztelje tudását!

a) Törlésre kerül a vállalkozás adószáma abban az esetben, ha a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 180 napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

b) Ha a munkáltató a havi adó- és járulékbevallásában feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az erről szóló bejelentést abban az esetben is hivatalból elvégzi, ha a munkáltató és a munkavállaló között egyidejűleg több biztosítási jogviszony áll fenn.

c) Abban az esetben, ha a havi adó- és járulékbevallás önellenőrzése azért nem eredményez pótlólagos adófizetési kötelezettséget, mert az adózó az adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során már hiánytalanul megfizette, akkor az önellenőrzési pótlék összegét legfeljebb 5000 forintig kell bevallani és megfizetni.

d) A korábban tajszám hiányában benyújtott, nem magyar állampolgárságú természetes személy biztosítottak havi adó- és járulékbevallását a tajszám kiadását követően – annak feltüntetésével – helyesbíteni kell.

e) A havi adó- és járulékbevallásban külön fel kell tüntetni a Szép-kártyára, Szép-kártya Aktív Magyarok alszámlára és az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése alapján a 35. életévét be nem töltött munkavállalók számára folyósított lakhatási támogatás juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó összegét.

f) Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén a havi adó- és járulékbevallást valamennyi, a munkaviszonyban érintett munkáltatónak be kell nyújtania.

Art. 8. §, 212. § (2) bek., 246. § (1) bek. g) pontja és 1. melléklet 3.2. pontja

Kitöltési útmutató a 2508 jelű bevalláshoz 36. és 57. oldal

a) Kovács Éva főállású egyéni vállalkozóként 2024. február 1-jétől megszakítás nélkül biztosított 2025. február 28-áig. Mivel Kovács Éva egyéni vállalkozói tevékenysége és biztosítása 2025. március 1-jétől szünetel, ezért a 2025. április 2-án született gyermekére tekintettel ezen jogviszonyában csecsemőgondozási díjra sem lesz jogosult.

b) Elvált szülők esetében a gyermekápolási táppénz iránti kérelem elbírálásakor az a szülő minősül egyedülállónak, aki a közös gyermek tekintetében egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot.

c) Üzemi balesetnek tekinthető az a baleset, amely a szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.

d) A foglalkoztató köteles a jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítésére, amennyiben az a biztosítási jogviszony megszűnésére, szünetelésére vonatkozó T1041 bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye.

e) Táppénz jár a betegszabadság lejártát követő munkaszüneti napra, ha az ezen napot követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn.

f) Ha egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató a biztosított családi kedvezmény érvényesítéséről szóló adóelőleg-nyilatkozatát nem csatolja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti kérelemmel együtt, akkor ezen nyilatkozat pótlására a későbbiekben már nincs lehetőség.

Ebtv. 40. § (1) bek. a) pontja, 47. § (2) bek. a) pontja, 53. § (1) bek. d) pontja és 66. § (2a) bek. a) pontja

Magyar Államkincstár – Táppénz, betegszabadság

a) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

b) A vezető állású munkavállaló munkaviszonya munkáltatói felmondással nem szüntethető meg az apasági szabadság időtartama alatt.

c) 2025. április 18. és 21. munkaszüneti napokra távolléti díj illeti meg a napi munkaidő tartamára azt az órabéres munkavállalót, aki munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

d) Változatlanul fennáll a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállaló az adott munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

e) Az országgyűlési képviselők választásán a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben az e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama eléri a nyolc órát.

f) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult.

Mt. 55. § (1) bek. m) pontja, 118. § (4) bek., (143. § (5) bek., 146. § (2) bek., 210. § (1) bek.
1/2025. (II. 27.) AB határozat

Versenyzői észrevétel:

A megoldókulcs szerint helyes a c) állítás, egy versenyző szerint viszont helytelen, mivel a „munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan” mondatrészt a jelenleg hatályos Mt. nem tartalmazza, mert az 1/2025 (II. 27.) AB határozat megsemmisítette, ezért hatálytalan 2025. II. 28-ától.

Válasz:

Az állítás helyes. 2025. február 27-éig az Mt. 146. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent a teljesítendő munkaidő, akkor az órabéres díjazásban részesülő, munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót nem illette meg távolléti díj a napi munkaidő tartamára. Az 1/2025. (II. 27.) AB határozat megállapította, hogy az Mt. 146. § (2) bek. második mondat utolsó fordulata („ , vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan”) alaptörvény-ellenes, és megsemmisítette azt. Emiatt – az Mt. 146. § (1) bek. d) pontja alapján – 2025. április 18. és 21. munkaszüneti napokra távolléti díj illeti meg a napi munkaidő tartamára azt az órabéres munkavállalót is, aki munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a béren kívüli- és adómentes juttatásokra vonatkozó helyes megállapításokat!

a) Az évi legfeljebb 450 ezer forintos rekreációs keretösszeg meghatározása során a Szép-kártyára, valamint az Aktív Magyarok alszámlára utalt összegeket együttesen kell figyelembe venni.

b) Sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra, valamint állatkertbe szóló belépőjegy vagy bérlet évente együttesen legfeljebb a minimálbér összegéig adható adómentesen.

c) Adómentes a Diákhitel2 tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás.

d) A munkáltató a munkavállaló nevére kiállított számla alapján is jogosult adómentesen megtéríteni a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját.

e) Ha a munkavállaló az adóév során magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.

f) A munkáltató közösségi autómegosztó szolgáltatás keretében is adómentesen biztosíthatja munkavállalója számára a személygépkocsi magáncélú használatát.

a) A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20-áig, a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25-éig kell megfizetni.

b) A rehabilitációs hozzájárulás számítása során a statisztikai állományi létszámot két tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

c) A rehabilitációs hozzájárulás számítása során a munkáltató foglalkoztatotti létszámának megállapításakor nem kell figyelembe venni az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót.

d) A rehabilitációs hozzájárulás számítása során a munkáltató foglalkoztatotti létszámának megállapításakor nem kell figyelembe venni az Mt. alapján más munkáltatónál átmeneti munkát végző munkavállalót.

e) A rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű személynek tekinthető az a munkavállaló, akit a munkaszerződése szerint havi átlagban 60 munkaóránál hosszabb munkaidőben foglalkoztatnak.

f) A kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szintbe beszámítható a 23. életéve betöltésének naptári évéig az a munkavállaló, aki felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősül.

Mmtv. 22. §, 22/A § (1) bek. b) pontja 23. § (2) bek. c) és d) pontja, valamint (4) bek.

Art. 3. melléklet I./6. pontja