A HR is támaszkodik az MI-re, alkalmazása azonban kockázatokkal járhat

Megosztás Tetszik

A mesterséges intelligencia (MI) egyre több területen jelenik meg a HR-folyamatokban. Az álláspályázatokra beérkező önéletrajzok feldolgozása és értékelése során számos területen alkalmazható, azonban az önéletrajzok értékelése során jelentős jogi kockázatokkal járhat. Kockázatot jelenthet például az önéletrajzokban szereplő információk pontatlan értelmezése, a szakmai kompetenciák téves megítélése, a nem megfelelő következtetések levonása. A toborzási célú MI-használat elterjedésének kockázatait, veszélyeit vizsgáljuk meg.

Az önéletrajzok elemzése mint felhasználási terület

Az MI az álláspályázatokra beérkező önéletrajzok feldolgozása és értékelése során számos területen alkalmazható: lehetővé teszi a nagy mennyiségű pályázati dokumentum gyors áttekintését, a releváns információk automatikus kinyerését és strukturált adatbázisba rendezését, valamint a jelentkezők végzettségének, szakképzettségének, szakmai tapasztalatának, nyelvtudásának és egyéb kompetenciáinak azonosítását. Az MI segítségével ellenőrizhető, hogy a pályázók az önéletrajzukban szereplő adatok alapján megfelelnek-e a munkakör betöltéséhez előírt követelményeknek, továbbá összehasonlíthatók a jelentkezők szakmai jellemzői az álláshirdetésben meghatározott elvárásokkal.

A technológia alkalmas lehet a pályázók előzetes csoportosítására, szakmai alkalmasságuk szempontok szerinti értékelésének és rangsorolásának támogatására, a hiányzó vagy ellentmondásos információk felismerésére, valamint a személyes interjúkhoz kapcsolódó, egyénre szabott szakmai kérdések előkészítésére. Emellett támogathatja a jelentkezők készségeinek és korábbi tapasztalatainak a munkaköri követelményekkel való tartalmi összevetését, a pályázati dokumentáció összefoglalását és a kiválasztási folyamat adminisztratív feladatainak egyszerűsítését, ezáltal gyorsabbá, következetesebbé és hatékonyabbá téve a munkaerő-kiválasztást.

Praktikus, de kockázatai is lehetnek

Az MI alkalmazása az önéletrajzok értékelése során jelentős jogi kockázatokkal járhat. Az MI-rendszerek a tanításukhoz felhasznált adatokban meglévő torzításokat átvehetik, ezáltal egyes pályázói csoportokat – például életkoruk, nemük vagy más személyes jellemzőjük alapján – közvetlenül vagy közvetetten hátrányos helyzetbe hozhatnak. További kockázatot jelenthet az önéletrajzokban szereplő információk pontatlan értelmezése, a szakmai kompetenciák téves megítélése, a nem megfelelő következtetések levonása, valamint a jelentkezők indokolatlan kizárása vagy hátrasorolása.

Az algoritmusok működésének korlátozott átláthatósága megnehezítheti az esetleges hibák azonosítását. Adatvédelmi szempontból különösen aggályos lehet a pályázók személyes adatainak jogosulatlan továbbítása, külső MI-szolgáltatók általi felhasználása, a szükségesnél hosszabb ideig történő megőrzése, illetve a pályázati célokkal össze nem egyeztethető további kezelése.

A kizárólag automatizált értékelésen alapuló, a jelentkezőket jelentősen érintő döntések az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) 22. cikkében meghatározott korlátozásokba is ütközhetnek. Emellett az önéletrajzok elemzésére, a pályázók szűrésére vagy értékelésére szolgáló MI-rendszerek a mesterséges intelligenciáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (AI Act) alapján főszabály szerint magas kockázatúnak minősülnek, ami különleges megfelelési követelményeket von maga után. Mindezek miatt alapvető jelentőségű a megfelelő adatvédelmi és információbiztonsági garanciák kialakítása, az értékelési szempontok rendszeres ellenőrzése, a diszkriminációs kockázatok vizsgálata, valamint az érdemi emberi felügyelet és a munkáltatói döntések felülvizsgálhatóságának biztosítása.

Szempontok, amelyekre ügyelni szükséges

Az MI toborzási célú használata kapcsán vizsgálandó, EU-normákon alapuló, így Magyarországon is alkalmazandó szempontokat egy tagállami hatósági döntés nagyon jól összefoglalja. A Spanyol Adatvédelmi Hatóság [Agencia Española de Protección de Datos (AEPD)] figyelmeztetést intézett egy vállalkozáshoz egy olyan MI-eszköz lehetséges bevezetésével kapcsolatban, amelyet álláspályázatok szűrésére és értékelésére kívántak alkalmazni a munkaerő-kiválasztási és belső mobilitási folyamatokban. A rendszert önéletrajzok elemzésére, a pályázók pontozására, valamint adott esetben a pályázatok rangsorolására használták volna, így az közvetlenül befolyásolhatta volna a munkához jutással, illetve a szakmai előmenetellel kapcsolatos döntéseket. Az eszközt még nem helyezték üzembe, ugyanakkor a vállalkozás már tájékoztatta munkatársait annak közelgő bevezetéséről.

Az AEPD rámutatott arra, hogy az MI-eszközök alkalmazása a munkaerő-kiválasztási és humánerőforrás-gazdálkodási folyamatokban hozzájárulhat ugyan azok hatékonyságának és minőségének javításához, ahhoz azonban, hogy az ilyen eszközök előnyei megfelelő garanciák mellett legyenek kihasználhatók, az adatvédelmet már a projekt kezdeti kialakításától kezdve integrálni kell, összeegyeztetve az innovációt az érintett személyek jogainak és szabadságainak tényleges védelmével. Ez a megközelítés többek között a beépített és alapértelmezett adatvédelem (data protection by design and by default) követelményében jelenik meg. Az adatvédelmi elveknek és garanciáknak már egy technológiai projekt kialakításának kezdeti szakaszaiba történő beépítése lehetővé teszi, hogy a projekt sajátosságainak és kockázatainak megfelelő intézkedéseket időben azonosítsák és alkalmazzák.

• Ezzel összefüggésben az AEPD hangsúlyozta, hogy a vállalkozásnak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell bevezetnie, továbbá értékelnie kell az adatkezelés által a pályázókra és a munkavállalókra jelentett kockázatokat. Ha az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal járhat az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, előzetesen el kell végezni a megfelelő adatvédelmi hatásvizsgálatot (DPIA), melyben az adatkezelés adatvédelmi kockázatait dokumentálják.

• Az AEPD kiemelte az átláthatóság fontosságát is abban az esetben, amikor egy eszköz értékeli a pályázatokat, és pontszámot rendel ahhoz, hogy az adott pályázó mennyire felel meg. A pályázóknak és a munkavállalóknak világos, hozzáférhető és érthető tájékoztatást kell kapniuk személyes adataik kezeléséről, valamint arról, hogy az adott eszköz milyen szerepet tölt be az értékelési folyamatban.

• Az ilyen folyamatokban biztosítandó emberi beavatkozással kapcsolatban a vállalkozás azt közölte, hogy a végleges döntést egy természetes személy hozná meg. Az AEPD emlékeztetett arra, hogy az emberi beavatkozás csak akkor tekinthető ténylegesnek, ha a döntést meghozó személy képes a rendszer által szolgáltatott információt vagy pontszámot kritikusan értékelni és képes önálló döntést hozni, vagyis nem korlátozódik arra, hogy automatikusan elfogadja az MI-eszköz által előállított eredményt.

A GDPR biztosítja az érintettek jogát arra, hogy ne terjedjen ki rájuk olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya, amely joghatással jár rájuk nézve, vagy őket hasonlóképpen jelentős mértékben érinti. Jelen esetben e rendelkezés alkalmazhatósága attól függ, hogy az eszköz ténylegesen hogyan működik, illetve milyen mértékű az emberi közreműködés a döntéshozatal során.

Az AI Act is meghatároz szempontokat

Az önéletrajzok mesterséges intelligenciával történő értékelése során az AI Act alapján mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy az alkalmazott rendszer a rendelet III. Melléklet 4. pont a) alpontja szerint a munkaerő-felvételre és a jelentkezők kiválasztására szolgáló, magas kockázatú MI-rendszernek minősül-e. Ennek megítélésénél jelentősége van annak, hogy az MI kizárólag adminisztratív feladatokat lát-e el, vagy ténylegesen részt vesz a pályázók szűrésében, értékelésében, rangsorolásában, illetve a kiválasztási döntések előkészítésében.

Magas kockázatú besorolás esetén sok egyéb szempont mellett vizsgálni kell

• a munkáltató mint alkalmazó és az MI-szolgáltató közötti felelősségmegosztást,
• a rendszer rendeltetésszerű használatát,
• az emberi felügyelet biztosítását,
• a működés ellenőrizhetőségét,
• a naplózási és dokumentációs követelményeket, továbbá
• a munkavállalói képviseletek és az érintettek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeket.

Felmerülhet az alapvető jogokra gyakorolt hatásvizsgálat elvégzésének szükségessége is. Ugyan a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok csupán 2027. év végétől kezdődve, lépcsőzetesen lépnek hatályba, komoly szervezeti intézkedéseket igényelhet az előírásoknak való megfelelés.