Több 10 milliós adójogi felelősség a volt beltagnál

Megosztás Tetszik

Ha a beltag eladja bt-jét, mit kell tennie annak érdekében, hogy később ne lehessen felelősségre vonni? Egy jogeset tanulságai.

„Beltagi felelősség évekkel a bt eladása után” témájú cikkeimben már korábban bemutattam azt az esetet, amelyben felmerült a bt volt beltagjának adójogi felelőssége. Az eset a következő volt: egy bt volt beltagja 3 évvel a bt eladását követőn az Állami Követelés-kezelő Zrt.-től felszólítást kapott, hogy fizessen több tíz millió forintot a részére, mint az érintett cég volt beltagja. Azóta a tartozás (fizetési kötelezettség) a bt volt beltagtól való jogos követelését megítélte az elsőfokú bíróság, illetve másodfokon az Ítélőtábla is.

A problémát alapvetően az okozta, hogy a bt volt beltagja soha semmilyen jelzést, felszólítást, határozatot, megkeresést nem kapott, ami arra utalt volna, hogy bármilyen fizetési kötelezettsége lenne a bt eladását követően. Amikor a bt felszámolás alá került, az adóhatóság 2005-2010. évekre vonatkozóan levizsgálta. A vizsgálat néhány héten belül lezárult, melyről a bt volt beltagja semmit nem tudott, hiszen a bt-t 2008-ban eladta. Utólag derült csak ki, már a per során, hogy az ő tudta és megkérdezése nélkül folytatták le úgy a vizsgálatot, hogy számlák hiányában a levont áfát nem fogadták el, és ennek okán jelentős összegű adóhiányt állapítottak meg, miközben az adóhatóság által hiányolt számlákat a volt beltag az új beltagnak bizonyítottan átadta.

Annak ellenére, hogy a törvény a tényállás tisztázási kötelezettség terhét rója az adóhatóságra, az az általános gyakorlat, hogy a volt tagokra, vagy tisztségviselőkre, akikre a felszámolás során megállapítást tesznek, nem hallgatják meg az adóellenőrzés során.  A probléma az, hogy egy felszámolás alá került céget a felszámoló képviseli, akinek semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az adóhatóság által tett megállapításokat megkifogásolja, megfellebbezze. Esetünkben is így történt, a megállapítás úgy emelkedett jogerőre, hogy a felszámoló sem észrevételt, sem fellebbezést nem nyújtott be. A tartozásról való értesülést megelőzően a felszámolás befejeződött, a céget törölték a cégnyilvántartásból. Emiatt már nincs sem élő cég, sem olyan személy, aki az adóhatósági határozat ellen jogorvoslattal élhetne. Ennek ellenére polgári peres eljárás során, amikor a követelés-kezelő érvényesíti a volt beltaggal szemben a követelését, melyet az adóhatóság engedményezett a részére, mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság (törvényszék) az Állami Követelés-kezelő Zrt.-nek adott igazat, azaz a beltag fizetési kötelezettségét megítélte. Ez ellen a beltag felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Időközben az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy: „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (2) bekezdése második mondatának, 35. § (2) bekezdése f) pontjának, 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy a gazdasági társaság felszámolása során indult adóhatósági ellenőrzési eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adó-tartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa.”

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, mit kell tennie a beltagnak a hasonló veszélyek elkerüléséért!