Továbbra is változatlan marad az alapkamat, bizonytalan a világgazdasági környezet

Megosztás Tetszik

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjén mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntést követően az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a tanács továbbra is szigorú és óvatos monetáris politikát tart szükségesnek.

Az előző, júliusi ülésén sem változtatott a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán. Legutóbb tavaly szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázisponttal csökkent.

A mai döntésről kiadott közleményben a monetáris tanács hangsúlyozza, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között július végén létrejött kereskedelmi megállapodás mérsékelte a bizonytalanságot, ugyanakkor a Kína és Egyesült Államok közötti tárgyalások határideje további 90 nappal kitolódott. A globális növekedési kilátások némileg javultak. Az Európai Unióban bejelentett, valamint az Egyesült Államokban elfogadott kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést. A vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek a globális inflációra. Az energiaárak az előző kamatdöntés óta enyhén mérséklődtek – olvasható a közleményben.

A tanács szerint a piacok arra számítanak: a Federal Reserve (Fed) várt kamatpályája lefelé tolódott, az év végéig legalább kettő, 25 bázispontos kamatcsökkentés várható a Fedtől, míg az Európai Központi Bank esetében egy 25 bázispontos kamatcsökkentést áraztak be. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.

A hazai konjunktúra 2025 második negyedévében is visszafogott maradt – emelték ki, megjegyezve: a 0,1 százalékos GDP-bővülés összhangban alakult a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével. A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolták a szolgáltatások, fékezte a ipar és a mezőgazdaság.

A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, miközben a béremelkedés üteme májusban lassult.

Ugyanakkor jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését – véli az MNB. Az előrejelzési horizonton az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt hozzájárulnak a fogyasztás erős dinamikájához. Az európai konjunktúra javulásával és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásainak felfutó termelésével az export gyorsabb bővülése várható a tanács szerint.

2025 júliusában az infláció 4,3 százalékra csökkent, a maginfláció 4 százalékra mérséklődött. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, a rövid távú vállalati árvárakozások mérséklődése lassult júliusban.

Előrejelzésük szerint az infláció az év hátralévő részében is a toleranciasáv felett alakul, 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

A folyó fizetési mérleg egyenlege júniusban 67 millió eurós hiányt mutatott, amihez átmeneti egyenlegcsökkentő tételek is hozzájárultak. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben átmenetileg mérséklődik, a következő év elejétől azonban a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával fokozatosan emelkedik.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az előző évekhez képest az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődésével párhuzamosan. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések 2025-ben várhatóan még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól azonban már megemelkedhet hiánynövelő hatásuk. Az államadósság 2025. évi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány, valamint a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére összességében csökkenhet a GDP-arányos adósságráta – véli a tanács.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez – hangsúlyozza a monetáris tanács.